759 talált cikk a közalkalmazotti jogviszony kifejezésre

Kérdés: Szociális gondozást, szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, család- és gyermekjóléti szolgáltatást végző költségvetési szerv vezetői és dolgozói munkaerőhiány miatt a feladatok ellátását úgy biztosítják, hogy az intézmény vezetői és a dolgozói a közalkalmazotti jogviszonyuk mellett egyszerűsített foglalkoztatás alapján, ezen túl megbízási jogviszony alapján végeznek tevékenységet az intézménynél. Az Efo-tv. 3 §-ának (4) bekezdése alapján: "Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a Kttv. 1. §-ának (1) bekezdésében, valamint a Kjt. 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására." Jól értelmezzük-e a vonatkozó jogszabályokban leírtakat, vagyis, hogy az alaptevékenységen kívüli feladatok tekintetében a törvény lehetőséget ad az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alkalmazására az intézmény vezetőinél és közalkalmazottjainál? Jogszerű-e az a gyakorlat, hogy az alapfeladat ellátását a közalkalmazotti jogviszony mellett megbízási jogviszony keretében látják el a közalkalmazottak és az intézményvezető, amikor munkaidőn túl, hétvégén kell biztosítaniuk a gondozottak ellátását, vagy azt túlmunkaként kell kezelni?

Kérdés: Intézményünk óvodát és bölcsődét is üzemeltet. A bölcsődei gyermekétkeztetést saját konyha üzemeltetésével, az óvodai gyermek-étkeztetést vásárolt étkeztetés útján oldjuk meg. A bölcsődei konyhai dolgozók a 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében kormányzati funkción, míg az óvodai étkeztetést lebonyolító dolgozóink a 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben kormányzati funkción vannak. A bölcsődei konyhai dolgozók a Púétv. bevezetése után is egyértelműen közalkalmazottak maradnak. Az óvodai gyermekétkeztetéssel foglalkozó dolgozók, akik a tízórai, uzsonna elkészítését, ezek, valamint az ebéd tálalását, a mosogatást végzik, maradnak-e 2024. január 1-jétől közalkalmazottak? A számviteli politikánk és a munkaköri leírások szerint az óvodai konyhai dolgozók munkaidejük 60%-át töltik a gyermekélelmezési feladatokkal.

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott intézményben – óvodában – sajátos nevelésű ellátást igénylő (SNI) gyermekek fejlesztését az intézményvezető végezné. Munkaköri leírásában nem szerepel az SNI-s gyermekek fejlesztése, 5000 Ft/óradíjban vállalná a fejlesztést, nem számlaképes. Intézményvezető milyen feltételek mellett vállalhatja a fejlesztést?

Kérdés: A Púétv. szerinti jogviszonyváltást el nem fogadó pedagógus végkielégítésének mértékét (1, 2 vagy 3 hónap) milyen jogosító idő figyelembevételével kell meghatározni? A Kjt. szerinti, azaz az utolsó munkáltatónál töltött időt, vagy a 158. § (4) bekezdése szerinti összes közalkalmazotti időt kell összeszámítani?

Kérdés: A Púétv. 157. §-ának (11) bekezdése szerint a (10) bekezdésben meghatározott illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintetteknek. Ez a rendelkezés vonatkozik-e arra a foglalkoztatottra is, aki nem fogadta el a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban történő foglalkoztatást, és erről 2023. szeptember 29-ig írásban nyilatkozott? A 2023. július 1. és 2023. november 1. napja közötti illetménykülönbözetet részére is ki kell fizetni?

Kérdés: A kulturális intézményekben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyok a 2020. évi XXXII. tv. erejénél fogva munkaviszonnyá alakultak át 2020-ban. Intézményünkre is kiterjedt ez a törvény, az átalakulások lezajlottak. Egyik munkatársunk a korábbi munkáltatójánál a munkaviszony keretei között történő további foglalkoztatásra irányuló munkaszerződést elfogadta, majd később ezen munkaviszonyát megszüntette. Intézményünknél 2022 szeptemberétől van munkaviszonya. A Kjt. alapján jubileumi jutalomra lenne jogosult 2024-ben. Fenti törvény 3. §-nak (5) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony 1. § (2) bekezdése szerinti átalakulásával létrejövő munkaviszonyra az átalakulást követő öt évében a Kjt.-nek a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Munkatársunk jogosult-e jubileumi jutalomra a jelenlegi munkaviszonyában, ha intézményünk is érintett volt az átalakulásban, de az ő közalkalmazotti jogviszonya nem az intézményünknél vált munkaviszonnyá?

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési intézménye (művelődési központ) a városi nagyrendezvények idején segítő tevékenységre (hulladékgyűjtés, takarítás a közterületen stb.) alkalmaz olyan magánszemélyeket, akik az önkormányzat munkavállalói és közfoglalkoztatottjai. Milyen foglalkoztatási formában kell alkalmaznia a művelődési központnak a megnevezett személyeket (megbízási szerződés vagy egyéb, pl. egyszerűsített foglalkoztatás)?

Kérdés: Önkormányzatunk intézményének dolgozója munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kérte, munkáltatójával megegyezve olyan megállapodást kötöttek 2023. március 30. napján, hogy a munkaviszony megszűnésekor, azaz 2023. április 30-án, 2 havi végkielégítésben részesül a dolgozó. A megállapodás aláírását követő napon, azaz 2023. március 31-én az intézményvezető munkaviszonya nyugdíjba vonulás miatt megszűnt. Az intézmény költségvetésének tervezésekor végkielégítés jogcímen kiadást nem terveztek. Az intézményvezető munkáltatói jogkörében eljárva a bérjellegű kiadások terhére ennek ellenére kötelezettséget vállalt. Az új intézményvezető 2023. április 7. napján kezdeményezte a költségvetési szerv költségvetésében a jogcímek közötti átcsoportosítást, s így a végkielégítés jogcím alatt rendelkezésre állt a szükséges összeg, a járandóság kifizetésre került.
1. Megtehette-e az intézményvezető, hogy a személyi kiadások terhére kötelezettséget vállalt munkáltatói jogkörben úgy, hogy erre jogcím nem volt?
2. Amennyiben nem tehette meg, ezzel megkárosította az önkormányzatot a jogtalan kifizetéssel? (Bérkerettúllépés nem történt.)
3. Kötelezhető-e arra, hogy a kifizetett végkielégítés összegét mint kártérítést utólag megtérítse az önkormányzat számára?
4. Meddig terjed az intézményvezető személyi kiadások feletti rendelkezési joga?

Kérdés: A belépő dolgozó közalkalmazotti jogviszonyban került kinevezésre. Korábbi jogviszonyait tekintve:
1993. 08. 17. – 2017. 07. 31. közötti időszakban több intézményben közalkalmazotti jogviszonyban volt foglalkoztatva. Jogviszonyai közös megegyezéssel kerültek megszüntetésre.
2017. 08. 01. – 2018. 10. 04. közötti időszakban egyházi (római katolikus) intézményben óvodapedagógusként dolgozott. A jogviszony közös megegyezéssel került megszüntetésre.
2018. 10. 05-től határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezéssel, családsegítő munkakörben van foglalkoztatva.
A jubileumi jogosultság szempontjából jogosító időként a katolikus óvodában töltött 1 év 2 hónap 4 nap beszámítható-e?

Kérdés: Az lenne a kérdésünk, hogy polgármesteri hivatalhoz integrált konyhán dolgozók (élelmezésvezető, szakács) esetében szabályszerű-e a közalkalmazottként történő foglalkoztatás? Vagy az Mt. hatálya szerint kellene őket foglalkoztatni? Lehet egy polgármesteri hivatalnál közalkalmazott? (Az alapító okiratban szerepel mint foglalkoztatási forma.)