Közalkalmazott másik munkavégzési helyen történő alkalmazása

Kérdés: A Kjt. hatálya alatt családsegítő központban az intézményvezető áthelyezheti-e (saját hatáskörében) a közalkalmazottként dolgozó szociális asszisztenst a központhoz tartozó szomszédos település intézményébe? A közalkalmazott gépjárművel rendelkezik, és az elmúlt években is szomszédos településről járt be dolgozni az intézménybe. Az utazással töltött idő 15 percnél nem lenne több.
Részlet a válaszából: […] ...lehetséges-e a másik munkáltatónál történő munkavégzésre utasítás (kirendelés).A Kjt. 21. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy a kinevezési okmánynak – többek között – tartalmaznia kell a közalkalmazott munkavégzése helyét. Az Mt. 58. § főszabálya szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Közoktatási intézmény gazdasági vezetőjének pályáztatása

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzati fenntartású, önállóan gazdálkodó és működő közoktatási intézmény gazdasági vezetője pályázatának kiírása, kinevezése kinek a feladata, ki dönt az állás betöltéséről, és a munkáltatói jogoknak ki lesz a gyakorlója?
Részlet a válaszából: […] ...úgy szól, hogy a költségvetési szerv (ez esetben: közoktatási intézmény) irányítása magában foglalja a szerv gazdasági vezetőjének kinevezését, megbízását, felmentését, megbízásának visszavonását; az irányító szervnek címzett irányítási hatáskört pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Jogosultság a köznevelési foglalkoztatotti jubileumi jutalomra

Kérdés: Két különböző tankerületi központnál állok részmunkaidős jogviszonyban (65% – 62,5%) és igénybe veszem a 60–65 évesekre vonatkozó csökkentett munkaidőt is. 40 éves munkaviszony során mindig legalább 100%-ban dolgoztam. Mindkét helyen jogosulttá válok a köznevelési foglalkoztatotti jubileumi jutalomra? Melyik tankerületnek és milyen mértékű jutalmat kell fizetnie számomra? A Púétv. 105. §-ának (8)–(9) bekezdései esetleg kizárják, hogy mindkét munkáltató fizessen jutalmat, ezért csak a „főállású” (65%) munkahelynek kell kifizetnie azt?
Részlet a válaszából: […] ...jutalomra, mind a kettőben ki kell azt fizetni, mégpedig az adott jogviszonyban érvényes részmunkaidő alapján megállapított, kinevezés szerinti illetmény alapulvételével. A 40 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalom mértéke a kifizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Pedagógus illetményemelése

Kérdés: A 435/2025. Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése az alábbiakról rendelkezik: a munkáltató a tanárok 2025. december 1-jei pótlékok, megbízási díjak nélküli, Púétv. 98. §-a szerinti illetményét, munkabérét intézményi szinten átlagosan 10%-kal köteles emelni. Intézményünkben megtörtént a kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően a pedagógusok béremelése intézményi szinten. Az egyik pedagógus, aki tartósan távol van a munkából, közel egy éve, betegség miatt, nem részesült béremelésben. A tartósan távol levő pedagógus bére (PED I.) 760.000 Ft. Tehát az illetménye így is meghaladja a Púétv. végrehajtási rendeletében (2026. január 1. napjától hatályos) meghatározott illetménysávban meghatározott minimumösszeget. (Pedagógus I. esetén 718.000 forinttól 1.400.000 forintig). Tekintettel, arra, hogy a hivatkozott kormányrendelet intézményi szinten rendelkezik a pedagógusok illetményemeléséről, kötelező-e minden pedagógusnak az illetményét 2026. január 1. napjával valamilyen százalékban emelni? Tekintve, hogy intézményi szinten szükséges megvalósítani az emelést, dönthet úgy a főigazgató, hogy differenciál a pedagógusok között, és valaki nem részesül illetményemelésben, valaki pedig több mint 10%-os emelésben részesül?
Részlet a válaszából: […] ...tartósan távol lévőkre is. Ha a távollévőnek a munkáltató 2026. január 1-jétől illetményemelést állapít meg, akkor az erről szóló kinevezésmódosítást elkészíti, de munkavégzés hiányában bérszámfejtésre, utalásra ekkor még nem kerül sor, csak onnantól, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.
Kapcsolódó címkék:    

Polgármesteri kötelezettségvállalás korlátozása

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete az SzMSz-ben a kötelezettségvállalás rendjét szabályozta. A 2026. évi költségvetési rendelettervezet szerint az önkormányzat költségvetésének 1,7 milliárd forint a főösszege.
Az SzMSz az alábbi szabályozást tartalmazza:
7. a költségvetésben meghatározott célokra maximum nettó 1.000.000 forintig történő kötelezettség vállalása,
8. a működés biztonsága érdekében – az éves tervben nem szereplő feladatok végrehajtása során – nettó 1.000.000 forint összegig történő kötelezettség vállalása,
10. megrendelések kiadása nettó 1.000.000 forint összegig.
Úgy gondoljuk, hogy indokolt és jogszerű a kontroll fenntartása az előre nem tervezett, rendkívüli feladatok esetében, külön összeghatár alkalmazásával. Azonban e szabályozás nem eredményezheti a költségvetési rendeletben jóváhagyott kiadási előirányzatok végrehajtásának indokolatlan korlátozását. Az Áht. 36. §-ának (1) bekezdése rögzíti azt az alapelvet, miszerint kötelezettségvállalás kizárólag a jóváhagyott költségvetési rendeletben szereplő kiadási előirányzatok mértékéig történhet. Az Áht. 36. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni a szükséges fedezet rendelkezésre állásáról, míg az Áht. 37. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a kötelezettségvállalás érvényességének feltétele a pénzügyi ellenjegyzés. Amennyiben a 7., 10. pontban szabályozott kötelezettségvállalásra és megrendelésre vonatkozó korlátozás összege (1.000.000 Ft) nem változik, akkor minden 1.000.000 forintot meghaladó megrendelés kötelezettségvállalás esetében külön képviselő-testületi döntés szükséges, ami véleményünk szerint hatalmas terhet ró az önkormányzatra, és az adminisztrációs terheket is növeli. A képviselő-testület ekkora mértékű korlátozása jogszerű-e a kötelezettségvállalás, megrendelések tekintetében? Korlátozhatja-e a képviselő-testület az elfogadott, jóváhagyott költségvetési rendelet után a polgármester kötelezettségvállalását az önkormányzat tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...át:1. a rendeletalkotás;2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás.A Mötv. 68. §-ának (4) bekezdése szerint a polgármester önkormányzati rendeletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.
Kapcsolódó címkék:  

Jegyző helyettesítése

Kérdés: Hivatalunk jegyzője szülési szabadság és gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságát fogja tölteni (tervezetten a gyermek 2 éves koráig), vagyis tartósan akadályoztatottá válik. Van-e jogi akadálya annak, hogy a hivatalnál alkalmazásban álló aljegyző mellett határozott időre, helyettesítés céljából jegyzői vagy jegyzői referensi álláspályázatot hirdessünk meg? Amennyiben nincs mód jegyzői kinevezésre, és sikerül kineveznünk egy jegyzői referenst, aki feladatait tekintve jegyzői munkakört látna el, vajon rendelkezne-e munkáltatói jogkörrel, vagy ez esetben az aljegyző veszi át a hivatal vezetőjének teljes hatáskörét? Továbbá arra az esetre is kérnénk állásfoglalást, hogyan járjunk el akkor, ha az aljegyző nem vállalja a hosszú távú helyettesítést.
Részlet a válaszából: […] ...ez a munkaköréből eredő törvényi kötelezettsége.A Mötv. 82. §-ának (1) bekezdése szerint a jegyzői és az aljegyzői kinevezés vezetői munkakörnek minősül; a jegyzőre, aljegyzőre alkalmazni kell a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:    

Óraadói oktatói tevékenység

Kérdés: Önkormányzati fenntartású szociális intézményünk duális képzőhelyként működik. Az intézmény vezetője köthet-e megbízási szerződést az általa vezetett intézménnyel óraadói tevékenységre, elméleti és gyakorlati órák megtartására? A vezetői megbízása kapcsán intézményvezetőként a duális képzés szervezése, ellenőrzése, pénzügyi felügyelete a munkakörébe tartozik. Az óraadói oktatói tevékenység emellett megbízási szerződés keretében ellátható-e, ebben az esetben ki a megbízó, ki írja alá a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...abban oktatóként való részvétele is a munkakörébe tartozna, ez kizárná, hogy erre a feladatra vele további jogviszony létesüljön. Ez a kinevezés, illetőleg a munkaköri leírás alapján dönthető el.A Kjt. 43. §-a alapján pedig az jogellenes, ha a munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Tanyagondnok besorolása

Kérdés: Tanyagondnok (közalkalmazott) felvételénél milyen jogviszonyt vegyünk figyelembe a besoroláshoz? Mindent, vagy csak az előzőleg közalkalmazottként szerzett szolgálati időt?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül eltelt idő.Tehát jelen esetben a tanyagondnok összes korábbi munkavégzésre irányuló jogviszonyát át kell tekinteni, a kinevezések, szerződések bekérése alapján. A munkaviszonyainál az a lényeg, hogy azokat csak akkor lehet beszámítani, ha– 1992. július...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:    

GYED-ről visszatérő vezető munkatárs

Kérdés: A GYED-ről történő visszatérés kapcsán – köztisztviselői jogviszonyban, korábbi csoportvezetői megbízással – milyen jogai és kötelezettségei vannak egy anyukának a munkakör, a vezetői státusz, bérezés esetén? A munkáltatónak vissza kell-e adnia a vezetői megbízást? Tekintettel arra, hogy a csoportvezetői megbízása évente, minden év első negyedévében kerül megújításra: a GYED időtartama alatt ez jogilag minek minősül? Megszűnt, szünetelt, vagy csak nem került megújításra?
Visszatéréskor kötelesek-e az aktuális bértábla szerint besorolni őt, figyelembe venni az időközbeni illetményemeléseket? Mikortól részesülhet személyi illetményben? A visszatérésekor új vezetői megbízásról kell-e dönteni, vagy a korábbi gyakorlat folytatásáról? A távollét alatt határozott időre betöltött státusz jogilag milyen minősítés alá esik, ez ideiglenes szervezési megoldásnak vagy szervezeti átalakításnak tekinthető-e, és a határozott idő lejártakor köteles-e a munkáltató a státuszt számára felszabadítani? Elutasíthatja-e a részmunkaidőt a munkáltató a vezetői státuszra hivatkozva?
Részlet a válaszából: […] ...a vonatkozó kinevezések és egyéb okiratok ismeretének hiányában, általános választ tudunk adni.A Kttv. 129. §-ának (1) bekezdése – mely a köztisztviselőkre is alkalmazandó – értelmében „a kormánytisztviselő – külön törvényben írtakon túlmenően ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.
Kapcsolódó címkék:    

Szociális ágazati összevont pótlékra való jogosultság

Kérdés:

A 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben kormányzati funkción foglalkoztatott közalkalmazottak jogosultak-e az összevont szociális ágazati pótlékra?

Részlet a válaszából: […] ...§ (2) bekezdés].Tehát a pótlékra való jogosultság megállapításához nem elég a kormányzati funkciót nézni, meg kell vizsgálni a kinevezéseket is.(Kéziratzárás: 2026. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.
1
2
3
34