Jogviszony igazolására alkalmas dokumentumok, őstermelői, egyéni gazdálkodói jogviszony figyelembevétele közszolgálati jogviszonyban töltött időként

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk köztisztviselője a jogviszonya igazolására az alábbi kérdéses igazolásokat adta le:
– APEH-igazolás, amely alapján 1993. december 27-től 1996. 12. 31-ig egyéni gazdálkodóként szerepelt a nyilvántartásukban,
– NÉBIH által kiállított hatósági bizonyítvány, amely alapján őstermelői igazolvánnyal rendelkezett bizonyos, ott feltüntetett időszakokban. Ezen igazolások jogviszony-beszámításkor elfogadhatóak-e, valamint ezen időszakok besoroláshoz elismerhetőek-e?
Részlet a válaszából: […] A jogviszony igazolására bármely hitelt érdemlő dokumentum elfogadható, tehát adott esetben ezen igazolások is. Az más kérdés, hogy az ott feltüntetett jogviszonyok időtartama figyelembe vehető-e közszolgálati jogviszonyként.A Kttv. vonatkozó rendelkezése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Közfoglalkoztatási jogviszony beszámítása

Kérdés: Hivatalunknál a köztisztviselők besorolásánál azt a gyakorlatot alkalmazzuk, hogy a közfoglalkoztatásban töltött időt a közszolgálati jogviszonyba nem számítjuk be. Mivel erre vonatkozóan nem lehet a Kttv.-ből egyértelműen kiszűrni, hogy a közfoglalkoztatási jogviszonyt hogyan kell a besorolás szempontjából figyelembe venni, ezért kérnénk válaszukat, hogy helyesen járunk-e el.
Részlet a válaszából: […] A Kttv. meghatározza a közszolgálati jogviszonyban töltött időként figyelembe veendő besorolásra jogosító időket. A felsorolásban szerepelnek különböző munkavégzésre irányuló jogviszonyban töltött idők, melyek megjelölését a "különösen" szó használata okán nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Jubileumi jutalom számítása – 1992. július 1-je előtti idők

Kérdés: Egy közalkalmazott az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik:
1979. 10. 01.-1980. 02. 20-ig a Pest Megyei Tanácsnál dolgozott (1992. július 1-jét követően a Kjt. alá került), megszűnés módja: munkaviszony megszűnt.
1980. 03. 01.-1983. 07. 15-ig a Magyar Néphadseregnél dolgozott (1992. július 1-jét követően a Kjt. alá került), megszűnés módja: munkaviszony megszűnt.
1991. 08. 12.-1994. 02. 08-ig biztosítótársaságnál dolgozott munkaviszonyban, megszűnés módja: közös megegyezéssel.
1994. 03. 01.-1999. 04. 30-ig külföldi tulajdonú cégnél dolgozott munkaviszonyban megszűnés módja: közös megegyezéssel.
1995. 05. 1-jétől jelenleg is az MTA Kutatóintézetnél dolgozik mint közalkalmazott.
Jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából jogosító időnek számít-e az az időszak, amikor a Pest Megyei Tanácsnál, illetve a Magyar Néphadseregnél dolgozott 1992. július 1-e előtt?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatónál töltött munkaviszony teljes időtartamát, amely munkáltató a Kjt. hatálya alá került). Szintén figyelembe kell venni a köztisztviselők, kormánytisztviselők, közszolgálati és állami tisztviselők jogállásáról szóló törvények hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Köztisztviselő I. besorolási osztályba történő átsorolásának időpontja

Kérdés: A Kttv. 119. §-a alapján: "A kormánytisztviselő az I. besorolási osztályba csak akkor sorolható, ha a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséget szerzett." Ezt a rendelkezést a törvény alkalmazni rendeli önkormányzati köztisztviselőkre is. A szakirányú felsőfokú iskolai végzettség megszerzése esetén a kinevezés módosításánál a diploma kiállításának vagy a diploma munkáltató részére történő bemutatásának időpontja az irányadó? Például a köztisztviselő a diploma megszerzésének időpontjában nem rendelkezett az előírt nyelvvizsgával, diplomáját átvenni nem tudta, majd később megszerezte a nyelvvizsgát, amelyről szóló bizonyítványt leadta a felsőoktatási intézményben, ahol ezt követően kiállították részére az oklevelet, de azt kettő hónappal később adták át neki. A köztisztviselő csak ezt követően tudta bemutatni a munkáltatói jogkör gyakorlójának a végzettséget igazoló okiratot.
Részlet a válaszából: […] ...kormánytisztviselőt/köztisztviselőt a Kttv.-ben meghatározott feltételek teljesítése esetén az iskolai végzettségének és a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni. A Kttv. 119. §-a szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

MÁV-nál eltöltött idő beszámítása közalkalmazotti jubileumi jutalomhoz

Kérdés: A MÁV-nál 1984 és 1989 között fennállt munkaviszony beleszámít-e a közalkalmazotti jubileumi jutalomba?
Részlet a válaszából: […] ...akkor lenne figyelembe vehető, ha onnan az érintett áthelyezéssel került volna valamely költségvetési szervhez, például közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyba, és e jogviszony azóta is fennállna, illetve onnan is áthelyezéssel került volna más "közszféra hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Nyugdíjba vonult köztisztviselő visszafoglalkoztatása

Kérdés: Polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult közalkalmazottat/köztisztviselőt később, az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e a polgármesteri hivatalban munkaszerződéssel (Mt.) foglalkoztatni? Polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselővel később, az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e megbízási szerződést kötni tanácsadói feladatokra? A fenti két esetben a kereseti korlátról szóló Tny. 83/B. §-ában és a nyugdíj-szüneteltetésre vonatkozó 83/C. §-ában foglaltakra tekintettel kell-e lenni a nyugdíjasnak?
Részlet a válaszából: […] ...Megbízási, vállalkozási, illetve munkaszerződés nem köthető olyan feladat elvégzésére, amelyre csak kormánytisztviselői, köztisztviselői kinevezés adható.Az előző bekezdés alá nem tartozó feladatok ellátására megbízási, illetve vállalkozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Köztisztviselők cafeteria-juttatásának mértéke megemelt illetményalap esetén

Kérdés: Az önkormányzati hivatalban adható cafeteriajuttatások mértékét az éves költségvetési törvény (Kvtv.) és a Kttv. évek óta együttesen határozza meg. Az adható felső mértéket a Kvtv. évek óta 200 000 Ft-ban rögzíti, míg a minimális szintet a Kttv. az illetményalap ötszörösében határozza meg (38 650 Ft esetében 193 250 Ft-ban). Idén a kiegyenlítő bérrendezési támogatás eredményeként a köztisztviselői illetményalap összege jellemzően legalább 46 380 Ft-ra nőtt. Ezzel együtt a minimális cafeteriakeret a Kttv. szerint 231 900 Ft-ra emelkedett. A Kvtv. 60. §-ának (4) bekezdése értelmében a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete csak törvény eltérő rendelkezése hiányában nem haladhatja meg a 200 000 Ft-ot. Hivatalunknál jelenleg 46 380 Ft-ra nőtt az illetményalap, a fentiek értelmében jogosan állapítottuk meg a cafeteriakeretet 231 900 Ft-ban?
Részlet a válaszából: […] Mivel a Kttv. meghatározza a cafeteria minimális összegét, méghozzá az illetményalap összegéhez kötve, így a jogszerűen megállapított magasabb összegű illetményalap esetén annak összege alapján kell megállapítani. Ennek megfelelően meghaladhatja a 200?ezer forintot. Ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Polgármesteri hivatal köztisztviselője 2015. 04. 20-án létesített közszolgálati jogviszonyt a hivatallal. 2012. 02. 23-án született gyermeke tartós betegsége okán 2017. november 1-jétől 2018. november 30-ig gyermekgondozás céljából – GYES mellett – igénybe vett fizetés nélküli szabadságot. A közszolgálati jogviszonyáról 2018. november 30-ával lemondott. A fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó időarányos szabadságmegváltási igényt nyújtott be. Tekintettel arra, hogy a köztisztviselő a gyermek születésekor nem állt jogviszonyban a hivatallal, így is jogosult az 5 éves tartósan beteg gyermek után igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó időarányos szabadságra?
Részlet a válaszából: […] Szabadság csak a munkában töltött időre jár. Az Mt. 115. §-ának (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy mi minősül munkában töltött időnek. Idetartozik a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapja. A 115. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Nyugdíj-szüneteltetési szabályok

Kérdés: Negyven év munkaviszony után 2018-ban nyugdíjba mentem. Eddig nem dolgoztam nyugdíjasként, de most lehetőséget kaptam, hogy egy költségvetési intézményben dolgozzak a nyugdíj mellett, mint Mt. hatálya alá tartozó foglalkoztatott, napi 4 órában. Dolgozhatok majd úgy, hogy közben a nyugdíjamat is felveszem? A jövedelemkorlátot kell figyelni? Számít az, hogy a megszűnt (nyugdíjazás előtti) jogviszonyomban köztisztviselőként dolgoztam?
Részlet a válaszából: […] A Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjas nem minősül biztosítottnak, így nem fizet egyéni járulékot, így nyugdíjjárulékot sem. Ennek megfelelően – mivel nincs nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem, kereset – nem érvényesül a kereseti korlát (Tny...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Szemüvegtérítés adókötelezettsége

Kérdés: Eddig minden évben a belső szabályzatunkban szerepelt, hogy a hivatal által megállapított illetményalap 100%-át alapul véve kapnak a köztisztviselőink a szemüvegre költségtérítést. Ezt az összeget eddig a munkavállaló részéről semmilyen adó- és járuléklevonási kötelezettség nem terhelte, csak a munkáltató részéről kellett a szochót megfizetni. 2019-ben hogyan alakul a köztisztviselők számára a 4 órát meghaladó számítógép előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg költségtérítése? A munkavállalónak kell-e ez után járulékot levonni, illetve a munkáltatót milyen költségek terhelik? A belső szabályzatban ezt hogyan szerepeltessük?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő, tavalyi adózásra vonatkozó megállapítások nem helytállóak, azonban az valóban igaz, hogy 2019-től részben változtak a szemüvegtérítésre vonatkozó adózási előírások.Különbséget kell tenni védőszemüveg és egyéb szemüveg között. Az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.
1
9
10
11
55