568 talált cikk a köztisztviselő kifejezésre

Kérdés: Szeretnénk tudni, hogy a köztisztviselőknek a cafeteria-rendszerben lehet-e új számítógépet számlára venni, és a köztisztviselők ezt adnák le. Ha igen, akkor milyen adókulccsal adózna?

Kérdés: Köztisztviselő vagyok, jegyzői beosztásban. Az 59. életévemet 2011. július 29-én töltöm be. Felvetődött a nyugdíjazásom gondolata. A polgármesterrel 2011. júliusig dolgoznánk együtt, és esetleg utána igénybe vehetném a nyugellátást. Amikor ez felvetődött, akkor még a felmentési idő 8 hónap volt. Gondolkodás után én elfogadtam az ajánlatot, és úgy számoltam, hogy 2011. február 1-jétől felmentési időmet töltöm, majd azt követően kérem a nyugdíjazást. De időközben a jogszabály lényegesen változott, amire én nem gondoltam, és nem voltam kellően előrelátó, hogy még a múlt évben éltem volna a lehetőséggel. A megváltozott kéthavi felmentési időre tekintettel megegyeztünk, hogy 2011. március 1-jétől szabadságra megyek, és június, júliusban pedig felmentésre. Én a Ktv. és az Önök 2010. 12. 14-i Költségvetési Levelekben megjelent 2800. számú cikkében olvasottakra tekintettel úgy gondolom, hogy nekem is járna végkielégítés. Ugyanis én még nem vagyok nyugdíjban, majd csak az év II. felétől kívánom azt kérelmezni. A Ktv. 19. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti olvasatban jár a végkielégítés, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. A polgármester állítása szerint nem jár a végkielégítés, mivel én kérem a felmentésemet, elérem a korkedvezményes nyugdíjkorhatárt, illetve rendelkezem már 40 éves munkajogviszonnyal. Jelenleg a rám vonatkozó nyugdíjkorhatár 62 év. Elvileg nem vagyok köteles nyugdíjba vonulni, de véleményem szerint közös megegyezéssel ez is megoldható. (Az más kérdés, hogy a mai szabályozás szerint "bármikor" felmondhatnak, minden következmény nélkül.) A nyugdíjfolyósító intézetnél még nem indítottam el az ezzel kapcsolatos eljárást, és amíg a munkaviszonyom "fennáll", nem is szándékozom.

Kérdés: A 2011. évről szóló költségvetési törvény 59. § (3) bekezdése a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriakeretének felső határát bruttó 200 000 forintban határozza meg. Ebbe a körbe beletartoznak azok a munkavállalók is, akik olyan költségvetési szervnél dolgoznak, ahol csak közalkalmazottak vannak, és nincs cafeteriakeret (mivel ennek kialakítására nincs jogszabályi kötelezettség), hanem az intézmény költségvetésében jóváhagyott, juttatási szabályzatban rögzített béren kívüli juttatásokat kapják. Ez meghaladhatja a 200 000 Ft/év/dolgozó összeget?

Kérdés: A cafeteriaszámítással kapcsolatban lenne kérdésem körjegyzőség vezetőjeként. A költségvetési törvény alapján 2011. évtől maximum 200 000 Ft cafeteriajutattásban részesíthetem a dolgozókat, melynek adóját munkáltatóként fizetem be. Az adó csökkenti a cafeteria összegét. Saját számításom alapján az adó összege: 200 000 x 1,19 x 0,16 = 38 200 Ft. A kifizethető nettó összeg 161 800 Ft. Kérem mielőbbi tájékoztatásukat, hogy helyesen számítottam-e ki a nettó jutattást!

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú melléklete szerint a kifizető által ugyanazon magánszemélynek juttatott sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet 50 ezer Ft/adóév értékhatárig adómentes. Az önkormányzatnál bekerülhet-e ez választható elemként a cafeteriajuttatások közé, illetve részét képezi-e a magánszemély összevonandó jövedelmének?

Kérdés: Három község (GM, VE és VK községek) az alapfokú oktatási feladatokat közös fenntartású intézmény működtetésével látja el. A VE és a VK tagiskolákban foglalkoztatott dolgozók munkáltatója a GM Körzeti Általános Iskola. VK község tagiskolája 2003. évben a gyereklétszám csökkenése miatt megszűnt, az ebben a tagiskolában foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltató 2003. június hónapban felmentéssel megszüntette, és részére az addigi közalkalmazotti jogviszonyok után a felmentési időre járó illetményt, valamint a végkielégítés összegét kifizette. Ugyanez a dolgozó 2003. 08. 26-án (időközi álláshely-megüresedés miatt) a VE tagiskolában közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Munkáltatója ismét a GM Körzeti Általános Iskola lett. A VE tagiskolában tanulók létszáma 2011 szeptemberétől nem indokolja a tagiskola fenntartását, így az ott alkalmazásban lévő munkavállaló várhatóan ismét felmentésre kerül. Kérem szíves válaszukat, hogy ebben az esetben a felmentési idő megállapításához a munkáltatónak mely közalkalmazotti éveket kell figyelembe vennie, illetve hány hónap végkielégítés jár a dolgozónak!

Kérdés: 31 éves köztisztviselői jogviszonnyal rendelkező munkavállalónak folyamatban van a rokkantsági nyugdíj megállapítása. Munkaviszonyát meg kell-e szüntetni ahhoz, hogy megkaphassa a nyugellátást? Egyébként dolgozhat-e a nyugdíj mellett? Ha igen, hogyan? Foglalkoztatható részmunkaidőben köztisztviselőként vagy megbízási szerződéssel?

Kérdés: Önkormányzatunk valamennyi közalkalmazotti és köztisztviselői dolgozójának azonos feltétellel munkahelyi étkezési térítésidíj-kedvezményt biztosít. A kedvezmény után a dolgozónak, illetve a munkáltatónak 2011. évben milyen fizetési kötelezettségei vannak? Ezenkívül cafeteriajuttatásként adható-e melegétkezési utalvány is erre a kedvezményes térítési díjjal megállapított étkezésre?

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni dolgozónk jubileumi jutalmának megállapításához: 1981. 07. 01.-1992. 06. 07-ig Mt. hatálya alá tartozó munkáltató (munkaviszony közös megegyezéssel megszűnt). 1992. 06. 08.-2009. 01. 31. köztisztviselő (áthelyezés). 2009. 02. 01.- jelenleg is közalkalmazott.

Kérdés: Önkormányzatunknál az országgyűlési választásokkal kapcsolatban jutalmat fizettünk ki a választásban részt vevő köztisztviselőknek. Erre a célra működési célú céltartalékon különítettünk el pénzeszközt. Kérdésem, hogy a dolgozóknak így kifizetett jutalmat (nem rendszeres személyi juttatás) melyik szakfeladatra kell elszámolni: a 841126-ra, vagy a 841114-re? A 841114-es szakfeladaton szerepelhet-e nem rendszeres személyi juttatás létszám nélkül?