Képviselői tiszteletdíj a nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó törvényi előírás szempontjából

Kérdés: Önkormányzatunknál számottevő a nyugdíjas képviselők száma. Önkormányzati rendeletben került megállapításra a tiszteletdíjuk, de nincs arra hivatkozás, hogy a képviselő lemondhat-e a tiszletetdíjáról. Jogszabály szerint, ha a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem 18-szorosát meghaladja a jövedelem, akkor a nyugdíjat szüneteltetni kell. Az a kérdésem, hogy az önkormányzati képviselő lemondhat-e a tiszteletdíjáról, ha a jövedelme eléri a fent említett jövedelem korlátot, vagy már a megválasztásakor jeleznie kell, hogy lemond a díjazásáról?
Részlet a válaszából: […] ...nem szabályozzák, ugyanakkor nem is tiltják. Miután a képviselőknem minősülnek foglalkoztatottnak, rájuk nem alkalmazandók a köztisztviselőitörvény rendelkezései, ezért a munkajogi szabályok itt szintén nem hívhatóksegítségül. Ennek megfelelően tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Pénzmaradvány jutalom formájában történő kifizetése

Kérdés: 2010. évre az önkormányzat megállapította a köztisztviselőknek adható cafeteriajuttatás összegét, melyet szabályzatban rögzítettünk. Az önkormányzat elfogadta a 2009. évi pénzmaradványt. Határozatában rendelkezett a pénzmaradvány egy részének jutalom formájában történő kifizetéséről. A jóváhagyott jutalom cafeteriajuttatásként adható-e a dolgozóknak kedvezményes adókulccsal az szja-ban rögzített korlátokat figyelembe véve, és a cafeteriaszabályzatban rögzített összegen felül?
Részlet a válaszából: […] ...ésa jutalom adó- és járulékszabályai, továbbá azt, hogy mások a két jogcímjuttatási feltételei is. A cafeteriajuttatásnál – köztisztviselők esetében -nem lehet a dolgozók között differenciálni, míg a jutalomnak pont az a célja,hogy a jobb munkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Nyugellátásra jogosító szolgálati idő és közszolgálati jogviszonyban töltött idő

Kérdés: Köztisztviselő besorolása a munkakönyve alapján 1970. 11. 20-tól megtörtént, ezen idők közszolgálati időként elismerésre kerültek. Időközben szolgálati idő elismerése révén a nyugdíjigazgatóság 1970. II. 20-át megelőzően is mutatott ki 1967-től évente változóan ledolgozott napokat (25, 4, 27, 77 napok). Ezeket is figyelembe kell venni a besorolásnál és a 40 éves jubileumi jutalom számításánál? A köztisztviselő 2 évig egy TSZ-nél pénzügyi ügyintéző volt. Ez a jubileumi jutalom szempontjából munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak (szövetkezeti tagsági viszony) számít?
Részlet a válaszából: […] ...az országgyűlési, önkormányzati képviselői, polgármesterimegbízatás időtartama, ha e megbízatás megszűnését követően a köztisztviselőismételten közszolgálati jogviszonyt létesít.A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a Ktv.72....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Könyvviteli szolgáltatás nyújtása

Kérdés: Önkormányzatnál dolgozó két köztisztviselőnk esetén szeretnénk megtudni, hogy jogosultak-e a mérlegképes könyvelői regisztrációra, illetve nyilvántartásba vételre gyakorlatuk és végzettségük alapján, ha igen, milyen szakon? 1. eset: 1997. novemberi Pénzügyi és Számviteli Főiskola (Budapest) által kiadott diploma pénzügyi szakon, vállalkozási szakirányon, valamint több mint 10 éves államháztartási gyakorlat. 2. eset: 1999. júniusi Széchenyi István Főiskola (Győr) által kiadott közgazdászdiploma, gazdálkodási szakon, pénzügy szakirányon, majd kiegészítő egyetemi képzés keretében 2001. júliusban Széchenyi István Főiskola (Győr) által kiadott diploma (okleveles közgazdász) gazdálkodási szakon, pénzügybiztosítás szakirányon, valamint 9 éves államháztartási gyakorlat. További kérdésünk a témával kapcsolatban: Egyik kollégánk jelenleg vállalkozási szakon regisztrált mérlegképes könyvelő, aki azonban több mint 10 éves államháztartási gyakorlattal rendelkezik, és a kötelező mérlegképes továbbképzéseket is államháztartási szakon végezte idáig. Végzettsége: 1988. Pénzügyi és Számviteli Főiskola (Zalaegerszeg) ipar szak. Megkaphatja-e az államháztartási szakos regisztrációt? Ha igen, mit kell tennie?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó előírás, dea kérdésben, mindkét esetben államháztartási területen, önkormányzatnál dolgozópénzügyi területen dolgozó köztisztviselőről van szó.Államháztartási területen az Ámr. 17. § (1)–(5) bekezdésbenleírtakkal összhangban, az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Szokásosan telephelyen kívüli munkavégzés

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Felügyeleti szervünk ez év februárjában kiadta az alkalmazottak belföldi kiküldetése esetén fizetendő költségtérítés szabályait tartalmazó utasítását (Szabályzat). Abban úgy fogalmaz, hogy "nem minősül kiküldetésnek, ha az alkalmazott a munkáját – a munka természetéből eredően – kinevezési okiratában meghatározott szolgálati helyén kívül, de az érintett megye illetékességi területén végzi." Az érintett dolgozók igazságügyi alkalmazottak (tisztviselő, informatikus, villanyszerelő, asztalos, ellenőr... stb.), akiknek szolgálati helye Budapest. Kiküldetésüket eddig is Pest megye területén végezték, a fenti szabályozással azonban – a megye illetékességi területére hivatkozással – megszüntette a felügyeleti szerv a napidíj folyósítás lehetőségét, mondván, a megye területén szolgálati helyen kívül végzett munka nem minősül kiküldetésnek. Fenti szabályozás az ÁSZ szerint törvénytelen. Az Mt 105. §-a, valamint a Ktv. 49/C. §-a is utal arra, hogy nem minősül kiküldetésnek, ha a köztisztviselő a munkáját a "munka természetéből eredően" szokásosan a közigazgatási szerv székhelyén kívül végzi... Már csak az a kérdés mi értendő "a munka természetéből eredő" fogalom alatt? Csak tájékoztatásul jegyzem meg, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter 14/2009. (X. 2.) MeHVM utasítása a belföldi ... kiküldetéssel kapcsolatos kiadások elszámolásánál a következők szerint rendelkezik: "II. Belföldi hivatalos kiküldetés 5. Belföldi hivatalos kiküldetésnek minősül, amikor a MeH-nél állami vezetői szolgálati, közszolgálati, ill. munkaviszonyban álló személyek ... a jogviszonyukból adódó feladataikat Budapest közigazgatási határán kívül látják el." Fentiek alapján kérem szíves állásfoglalásukat, hogy a budapesti szolgálati székhelyű, de Pest megye területén munkát végző alkalmazott kiküldetést teljesít-e?
Részlet a válaszából: […] A kinevezésben meg kell határozni a munkavégzés helyét. AzMt. 76/C. § (2) bekezdés szerint, ha a munkavállaló a munkáját – a munkatermészetéből eredően – szokásosan telephelyen kívül végzi, akkor amunkaszerződésben állandó munkavégzési helyként a munkáltató azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Természetbeni juttatás a cafeteriaszabályzatban rögzítetten túl

Kérdés: 2010. évre az önkormányzat megállapította a köztisztviselőknek adható cafeteriajuttatást, melyet szabályzatban rögzítettünk. Az önkormányzat elfogadta a 2009. évi pénzmaradványt. Határozatában rendelkezett a pénzmaradvány egy részének jutalom formájában történő kifizetéséről. Kérdésem, hogy a jóváhagyott jutalom cafeteriajuttatásként adható-e a dolgozóknak kedvezményes adókulccsal az szja-ban rögzített korlátokat figyelembe véve, és a cafeteriaszabályzatban rögzített összegen felül?
Részlet a válaszából: […] Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 88. § (1) bekezdés bb) alpontalapján "a személyi juttatások jóváhagyott előirányzata év közben módosítható aszemélyi juttatásoknak az előző évi megtakarítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

Köztisztviselő keresetkiegészítése

Kérdés: Köztisztviselőt 2010. január 7-én munkahelyi baleset ért. Emiatt baleseti táppénzben részesült január 8-tól április 2-ig. Mennyi keresetkiegészítésre jogosult? Jól tudjuk-e, hogy a baleseti táppénz nem számít munkaviszony-szüneteltetésnek?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évikeresetkiegészítéséről szóló 316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet értelmében aköztisztviselő az eseti keresetkiegészítésre 2010. január és március hónaprajáró illetményének kifizetésével egyidejűleg, a 2010....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

Polgármesterek öregségi nyugdíja – sajátos köztisztviselői jogviszony megszűnése

Kérdés: Polgármesterünk 1951-ben született nő, 1990-től minden ciklusban ellátta ezt a tisztséget. 1970-től folyamatos – közszolgálati jogviszonynak számító – munkaviszonya van, 1990-től tisztsége miatt köztisztviselői álláshelyéről fizetés nélküli szabadságon van. Ősszel nyugdíjba szeretne menni. Mi a helyes eljárás a munkaviszonyának megszüntetésekor, és milyen járandóságok illetik meg, egyrészt mint leköszönő polgármestert, másrész mint felmentett köztisztviselőt, illetve el kell-e választani a két jogviszony megszüntetését?
Részlet a válaszából: […] A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és azönkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (Pttv.)1-2. §-ai alapján a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony aképviselő-testület és a polgármester között választással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő a felmentési idő és a jubileumi jutalom szempontjából

Kérdés: Az intézményünk alkalmazásában álló mérnök-tanár kollégánk (férfi) előrehozott nyugdíjba szeretne menni a 60. életévében. Kérdésem, hogy a felmentési idő, illetve a jubileumi jutalom kiszámításánál mely időszakok vehetők figyelembe? 1. 1969. 07. 15.-1971. 10. 26. Ércbányászati Vállalat – munkaviszonya megszűnt. 2. 1971. 11. 01.-1983. 06. 30. Autóközlekedési Tanintézet Bp. – áthelyezve. 3. 1983. 07. 01.-1988. 01. 31. Megyei Közlekedési Felügyelet – áthelyezve. 4. 1988. 02. 01. -1990. 08. 31. Cipőkereskedelmi Vállalat – áthelyezve. 5. 1990. 09. 01.-1996. 06. 30. Tanács Közlekedési Felügyelet – megszűnés közös megegyezéssel. 6. 1996. 07. 01.-2001. 01. 31. Autóközlekedési Tanintézet Kft. – megszűnés közös megegyezéssel. 7. 2001. 02. 01.- jelenleg is gimnázium és szakközépiskola.
Részlet a válaszából: […] ...és olyan munkáltatónál töltött munkaviszony teljes időtartamát, amelymunkáltató a Kjt. hatálya alá került),<br>– a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

Köztisztviselők esetében a jubileumi jutalom számításakor figyelembe vehető idők

Kérdés: Mikor lesz jogosult a Ktv. 49/E. § szerinti jubileumi jutalomra két munkatársunk? I. személy jogviszonyai az alábbiak: 1. A közszolgálati jogviszony kimutatása alapján 1974. 07. 01-től 1998. 04. 03-ig volt munkaviszonyban egy gyógyszert előállító cégnél (megszűnés módja közös megegyezés), ezt követően munkanélküli volt. 2. 2002. 09. 01. napjától 2008. 10. 30-ig 6 év és 2 hónap közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt igazolt középiskolában (megszűnés módja felmentés), míg 2008. 10. 31-től a következő munkaviszony kezdetéig ugyancsak munkanélküli volt. 3. Köztisztviselőként 2009. 02. 16-i hatállyal került kinevezésre a polgármesteri hivatalba, ahol azóta is megszakítás nélkül dolgozik. II. személy jogviszonyai az alábbiak: 1. Személyi anyagban található dokumentumok alapján 1979. 08. 06-tól 1985. 01. 31. napjáig postaigazgatóságnál állt munkaviszonyban, ahonnan áthelyezéssel került át az általános iskolába. 2. 1985. 02. 01. napjától 2005. 11. 30-ig általános iskolában közalkalmazott, ahol munkaviszonya felmentéssel szűnt meg. 3. 2005. 12. 01-től 2006. 08. 31-ig egy alapítványi szakközépiskolában dolgozott, ahol határozott idő lejártát követően munkanélküli lett. 4. 2006. 11. 01-től 2009. 10. 31-ig egy középiskolában közalkalmazott volt. 5. Az előző közalkalmazotti jogviszonyból áthelyezéssel került 2009. 11. 01. napjától a polgármesteri hivatalba, és jelenleg is megszakítás nélkül itt dolgozik.
Részlet a válaszából: […] ...idő,– 2002. 09. 01.-2008. 10. 30. közötti közalkalmazottijogviszonyban töltött idő,– 2009. 02. 16-tól a polgármesteri hivatalbanköztisztviselőként eltöltött idő. A II. esetben figyelembe vehető:– 1979. 08. 06-tól 1985. 01. 31. napjáig fennálltmunkaviszony, –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.
1
30
31
32
57