Találati lista:
301. cikk / 568 Utalványozás, ellenjegyzés
Kérdés: Utalványozók és ellenjegyzők a saját kezű aláírás helyett alkalmazhatnak-e aláírás-bélyegzőt? Amennyiben van rá lehetőség, mi a feltétele és a szabályozása?
302. cikk / 568 Határozott idejű munkaszerződés módosítása határozatlan idejűvé
Kérdés: Pályázat nélkül foglalkoztatunk egy munkavállalót, egy évet meg nem haladó, határozott idejű szerződéssel. Amennyiben lejár a határozott idejű szerződés, van-e rá lehetőség, hogy pályázat kiírása nélkül határozatlan idejű szerződést kössünk a munkavállalóval?
303. cikk / 568 Köztisztviselő nyugdíjasnak minősülése és végkielégítésre való jogosultsága
Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2011. május 11-én tölti be a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. Köztisztviselői jogviszonya ennek megfelelően május 10-én szűnik meg. A felmentési idő következtében az utolsó munkában töltött nap január 10-e. (8 hónap felmentési idő illetné meg, 4 hónap alól a törvénynek megfelelően mentesíti a munkaadó.) A munkaviszony megszüntetése a dolgozó kérése alapján történik, arra való hivatkozással, hogy kéri a nyugdíjazását. Ugyanakkor a nyugdíjtörvény változása miatt a nyugdíj megállapítását csak 2011. május 11-én kérheti (megszűnt a visszamenőleges hatállyal kért nyugdíj-megállapítás), vagyis a felmentési idő utolsó napján, 2011. május 10-én még nem minősül nyugdíjasnak. A kérdés az, hogy a dolgozónak jár-e a végkielégítés, hiszen a Ktv. 19. §-a értelmében csak az nem jogosult végkielégítésre, aki a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Hivatalunk álláspontja az, hogy mivel a dolgozó maga kérte a felmentését, így felmentési idő, jubileumi jutalom, szabadságmegváltás megilleti, ám végkielégítés nem.
304. cikk / 568 Jubileumi jutalomra jogosító közszolgálati jogviszonyban töltött idő számítása
Kérdés: A jubileumi jogosultsági idő számításának elbírálásához szeretnék segítséget kérni. 33 év köztisztviselői jogviszony elismerésre került, azonban 2006. évtől egy többcélú kistérségi társulás munkaszervezetében a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó jogviszonyban dolgoztam. Munkaköröm belső ellenőr volt, a térségbe tartozó önkormányzatok pénzügyi ellenőrzését végeztem. Belső megállapodás alapján minden olyan juttatásra jogosultak voltunk munkaviszonyunk fennállásakor, amelyre a köztisztviselők. Jelenleg önkormányzati dolgozó vagyok, és a jubileumijutalom-jogosultsági idő elbírálásához kérdéses a többcélú kistérségben eltöltött munkaviszony.
305. cikk / 568 Polgármesteri hivatal gazdasági ügyintézőjére vonatkozó képesítési előírások
Kérdés: Az új Ámr. szerinti képesítési előírásokkal kapcsolatban tenném fel kérdésemet. Iskolai végzettségem közgazdasági érettségi, közgazdász gazdasági informatika szakon főiskolai diploma, illetve OKJ-s mérlegképes könyvelői szakképesítés vállalkozói szakon. 1997 júliusától dolgozom polgármesteri hivatalnál köztisztviselőként, gazdálkodási területen, a diplomát 2004. év végén, a mérlegképes szakképesítést 2007 áprilisában szereztem meg. 2010 májusában vettek fel a regisztrált mérlegképes könyvelők névjegyzékébe, mivel a hároméves gyakorlat is szükséges a regisztrációhoz. A polgármesteri hivatalnál mint gazdálkodási ügyintéző dolgozom, végzem a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat (könyvviteli feladatok, kontírozás, beszámolókészítés stb.), de vezetői kinevezésem nincs. A hivatal végzi az önállóan működő intézmények gazdálkodási feladatait a munka- és bérügyi feladatok kivételével. Kérdésem, hogy a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (Ámr.) 18. § (1) bekezdése szerinti képesítési előírás vonatkozik-e rám, vagyis szükséges-e a mérlegképes könyvelő államháztartási szak elvégzése, vagy az csak az új kinevezésekre értendő, illetve hogy polgármesteri hivatal esetében ki minősül gazdasági vezetőnek, amennyiben nincs arra vonatkozóan konkrét kinevezés?
306. cikk / 568 Képviselői tiszteletdíj a nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó törvényi előírás szempontjából
Kérdés: Önkormányzatunknál számottevő a nyugdíjas képviselők száma. Önkormányzati rendeletben került megállapításra a tiszteletdíjuk, de nincs arra hivatkozás, hogy a képviselő lemondhat-e a tiszletetdíjáról. Jogszabály szerint, ha a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem 18-szorosát meghaladja a jövedelem, akkor a nyugdíjat szüneteltetni kell. Az a kérdésem, hogy az önkormányzati képviselő lemondhat-e a tiszteletdíjáról, ha a jövedelme eléri a fent említett jövedelem korlátot, vagy már a megválasztásakor jeleznie kell, hogy lemond a díjazásáról?
307. cikk / 568 Pénzmaradvány jutalom formájában történő kifizetése
Kérdés: 2010. évre az önkormányzat megállapította a köztisztviselőknek adható cafeteriajuttatás összegét, melyet szabályzatban rögzítettünk. Az önkormányzat elfogadta a 2009. évi pénzmaradványt. Határozatában rendelkezett a pénzmaradvány egy részének jutalom formájában történő kifizetéséről. A jóváhagyott jutalom cafeteriajuttatásként adható-e a dolgozóknak kedvezményes adókulccsal az szja-ban rögzített korlátokat figyelembe véve, és a cafeteriaszabályzatban rögzített összegen felül?
308. cikk / 568 Nyugellátásra jogosító szolgálati idő és közszolgálati jogviszonyban töltött idő
Kérdés: Köztisztviselő besorolása a munkakönyve alapján 1970. 11. 20-tól megtörtént, ezen idők közszolgálati időként elismerésre kerültek. Időközben szolgálati idő elismerése révén a nyugdíjigazgatóság 1970. II. 20-át megelőzően is mutatott ki 1967-től évente változóan ledolgozott napokat (25, 4, 27, 77 napok). Ezeket is figyelembe kell venni a besorolásnál és a 40 éves jubileumi jutalom számításánál? A köztisztviselő 2 évig egy TSZ-nél pénzügyi ügyintéző volt. Ez a jubileumi jutalom szempontjából munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak (szövetkezeti tagsági viszony) számít?
309. cikk / 568 Könyvviteli szolgáltatás nyújtása
Kérdés: Önkormányzatnál dolgozó két köztisztviselőnk esetén szeretnénk megtudni, hogy jogosultak-e a mérlegképes könyvelői regisztrációra, illetve nyilvántartásba vételre gyakorlatuk és végzettségük alapján, ha igen, milyen szakon? 1. eset: 1997. novemberi Pénzügyi és Számviteli Főiskola (Budapest) által kiadott diploma pénzügyi szakon, vállalkozási szakirányon, valamint több mint 10 éves államháztartási gyakorlat. 2. eset: 1999. júniusi Széchenyi István Főiskola (Győr) által kiadott közgazdászdiploma, gazdálkodási szakon, pénzügy szakirányon, majd kiegészítő egyetemi képzés keretében 2001. júliusban Széchenyi István Főiskola (Győr) által kiadott diploma (okleveles közgazdász) gazdálkodási szakon, pénzügybiztosítás szakirányon, valamint 9 éves államháztartási gyakorlat. További kérdésünk a témával kapcsolatban: Egyik kollégánk jelenleg vállalkozási szakon regisztrált mérlegképes könyvelő, aki azonban több mint 10 éves államháztartási gyakorlattal rendelkezik, és a kötelező mérlegképes továbbképzéseket is államháztartási szakon végezte idáig. Végzettsége: 1988. Pénzügyi és Számviteli Főiskola (Zalaegerszeg) ipar szak. Megkaphatja-e az államháztartási szakos regisztrációt? Ha igen, mit kell tennie?
310. cikk / 568 Szokásosan telephelyen kívüli munkavégzés
Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Felügyeleti szervünk ez év februárjában kiadta az alkalmazottak belföldi kiküldetése esetén fizetendő költségtérítés szabályait tartalmazó utasítását (Szabályzat). Abban úgy fogalmaz, hogy "nem minősül kiküldetésnek, ha az alkalmazott a munkáját – a munka természetéből eredően – kinevezési okiratában meghatározott szolgálati helyén kívül, de az érintett megye illetékességi területén végzi." Az érintett dolgozók igazságügyi alkalmazottak (tisztviselő, informatikus, villanyszerelő, asztalos, ellenőr... stb.), akiknek szolgálati helye Budapest. Kiküldetésüket eddig is Pest megye területén végezték, a fenti szabályozással azonban – a megye illetékességi területére hivatkozással – megszüntette a felügyeleti szerv a napidíj folyósítás lehetőségét, mondván, a megye területén szolgálati helyen kívül végzett munka nem minősül kiküldetésnek. Fenti szabályozás az ÁSZ szerint törvénytelen. Az Mt 105. §-a, valamint a Ktv. 49/C. §-a is utal arra, hogy nem minősül kiküldetésnek, ha a köztisztviselő a munkáját a "munka természetéből eredően" szokásosan a közigazgatási szerv székhelyén kívül végzi... Már csak az a kérdés mi értendő "a munka természetéből eredő" fogalom alatt? Csak tájékoztatásul jegyzem meg, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter 14/2009. (X. 2.) MeHVM utasítása a belföldi ... kiküldetéssel kapcsolatos kiadások elszámolásánál a következők szerint rendelkezik: "II. Belföldi hivatalos kiküldetés 5. Belföldi hivatalos kiküldetésnek minősül, amikor a MeH-nél állami vezetői szolgálati, közszolgálati, ill. munkaviszonyban álló személyek ... a jogviszonyukból adódó feladataikat Budapest közigazgatási határán kívül látják el." Fentiek alapján kérem szíves állásfoglalásukat, hogy a budapesti szolgálati székhelyű, de Pest megye területén munkát végző alkalmazott kiküldetést teljesít-e?
