988 talált cikk a letét kifejezésre

Kérdés: Változtak-e 2006. évtől a munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésére vonatkozó szabályok?

Kérdés: Vidékről bejáró közalkalmazott Budapest közigazgatási határán belül BKV-járatokra és vonatra is érvényes "BKSZ"-bérletet vásárol. Ez esetben megtéríthető-e részére adómentesen a "BKSZ"- és a BKV-bérlet közötti árkülönbözet, és ha igen, akkor ez milyen adminisztrációs kötelezettségekkel jár?

Kérdés: Legkorábban mikor veheti igénybe az előrehozott öregségi nyugdíját az az 1953-ban született nő, aki 1 gyermeket szült és nevelt fel, munkaviszonya 1971. 12. 15-étől folyamatos?

Kérdés: Idősek otthona pénztárosa vagyok. Havonta kb. 20 millió Ft a pénztár forgalma. Az alapilletményen kívül jár-e részemre valamilyen pótlék?

Kérdés: Önkormányzatunk képviselőinek határozat alapján fizetett üzemanyaggal kapcsolatos költségtérítés könyvelésének mi a helyes megoldása? A jelenlegi gyakorlat szerint a végleges kiadásként történő könyvelésre csak az IMI-programban való rögzítés és a MÁK-tabló beérkezését követően kerül sor. Javaslatot kérnénk az idei évtől hatályba lépő bérlet és étkezési juttatás adóköteles részének, valamint a számlázott tételek könyvelésére is. Önkormányzatunknál havi megrendelés alapján vásároljuk meg a bérletet, melyről számlát kapunk. Mivel a havi rendelés darabszáma a hóközi változások miatt nem pontos, így előfordul, hogy 1-2 db bérlet megmarad. Ezeket a bérleteket a BKV visszaveszi, de már nem a bérlet teljes árát utalja vissza, hanem csökkenti a kezelési költség összegével. Az étkezési jegyeknél évi megrendelés alapján egy számlát kapunk. Az életbe lépő jogszabályi változások alapján a bérlet és az étkezési jegyek egy része adóköteles természetbeni juttatás. Véleményünk szerint az adóköteles részt az IMI-programban rögzíteni szükséges. Így a leszámlázott tétel egy része a MÁK által megküldött tablóban is megjelenik.

Kérdés: 1952-ben született, 35 év munkaviszonynyal rendelkező közalkalmazott – 1986 óta önkormányzatnál dolgozik – 2006. évben részt vehet-e a "prémiumévek" programban, vagy csak a létszámleépítés által érintett közalkalmazottak részére lehetőség a program? A program résztvevője a heti 12-20 órát a jelenlegi munkáltatónál is ledolgozhatja, vagy igények alapján vezényelhető az adott intézményen kívül? A részmunkaidőre szóló munkabér nyugdíjalapot képez?

Kérdés: Budapest környéki városokból, falvakból bejáró dolgozók ezentúl az új, bérletkombinációt tartalmazó bérletet vegyék meg, vagy külön egyet a közigazgatási határig, majd onnan egy Budapestre érvényes bérletet, mivel nem tudják, hogy a munkahely mennyit térít az új bérlet árából. A munkáltató eddig a buszbérlet árából 80%-ot térített meg a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet alapján. Ha az új kombinált bérletet veszik meg, mennyit kell a munkáltatónak megtéríteni?

Kérdés: Önkormányzatunk szennyvíztisztító telepét 2000. január 15-én üzemeltetésre átadta egy kft.-nek. Ezért évente eszközhasználati díjat kell számláznunk. Kell-e áfát (25%) felszámítani, ha a beruházás 1997-ben lett aktiválva? A kft. víz- és szennyvíztámogatást számláz az önkormányzatnak, mivel a lakosságot ezzel támogatjuk. Visszaigényelhető-e ez után az áfa (15%)?

Kérdés: Egyházi gimnázium gazdasági vezetője vagyok. Egy pályázati összeg elszámolásával kapcsolatban tenném fel az alábbi kérdésemet: Az Oktatási Minisztériumtól környezetvédelmi pályázaton nyertünk támogatást. Pályázati célként eszközök beszerzését és egy nyári környezetvédelmi tábor megszervezését jelöltük meg. Most az elszámolásnál az eszközszámlákkal nincs gondom, a tábori számlák útiköltségről, kenubérlésről és bolti élelmiszerről szólnak. Ezek is megfelelő névre, szabályosan kiállított számlák. Gazdasági vezető kollégák szerint ugyan az étkezést kifizethetem a táborban a diákoknak, de ez természetbeni juttatásnak minősül, és adót kell fizetnem utána. Szerintem meg az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.22. pont (b) bekezdés alapján adómentes természetbeni juttatásnak minősül a táborozásban nyújtott ellátás a diákok részére, s nem kell fizetnem.

Kérdés: Vezető besorolású köztisztviselő októbertől áprilisig rendkívül sok túlórát kénytelen ellátni. A munkáltató ezt nem veszi tudomásul, írásban pedig azért nem írja elő a túlórát, mert a vezető köztisztviselőt úgysem illeti meg díjazás annak ellenértékeként. Semmilyen korlátja nincsen az ilyen típusú túlóráztatásnak? Kérhető-e a munkáltatótól az, hogy írásban rendelje el a túlmunkát?