Hétvégi hazautazás költségtérítése I.

Kérdés: Költségvetési intézmény dolgozója hétvégi hazautazáskor elszámolható személygépkocsi--költségeinél kinek a tulajdonában kell lennie az autónak ahhoz, hogy a munkáltatónál tudja érvényesíteni a hazautazás költségét (milyen dokumentummal kell igazolni a fentieket)?
Részlet a válaszából: […] ...helyére történjen a hazautazás.Az Szja-tv. II. mellékletének 6. pontja a kiküldetés költségtérítésénél írja elő, hogy a kifizető a magánszemélynek a saját személygépkocsi (ideértve a közeli hozzátartozó tulajdonát képező személygépkocsit is) használata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Egészségügyi dolgozók egyszeri juttatása

Kérdés: A 275/2020. (VI. 12.) Korm. rendeletben meghatározottak alapján fizettük ki az egyszeri, rendkívüli juttatást. Még nem mindenki számára egyértelmű, hogy a kifizetésre került összeget melyik rovatra kell könyvelni, és emiatt szeretném a megerősítésüket, miszerint a vállalkozó orvosok részére ez az összeg kifizetői oldalon a K51208-as rovaton (Működési célú támogatás nyújtás egyéb vállalkozásnak) jelenik meg, amely főkönyvi számlán a katás vállalkozás esetén a bruttó összeg, nem katás esetében a K123-as rovaton az 500 ezer forint nettó összege, alkalmazottak esetében pedig a K1101-es rovaton, utóbbi két esetben a levont munkáltatói járulékok a K2-es rovaton. A kifizetések alapján bevételi rovat: B16-005.
Részlet a válaszából: […] ...nem része az illetménynek, így azt a foglalkoztatottak esetében a K1113. Foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai rovaton, a külsős magánszemélyek esetében pedig a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovaton javasoljuk elszámolni. A közreműködői szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Hétvégi hazautazás költségtérítése II.

Kérdés: A költségvetési szerv szabályosan jár-e el akkor, ha a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben leírt hétvégi hazautazáshoz igénybe vett gépjárműhasználat esetén előírja azt, hogy a gépjárműnek a hazautazó magánszemély vagy annak házastársa tulajdonában kell lennie?
Részlet a válaszából: […] Ahogy azt a 5285-ös számú válaszban is kifejtettük, a munkába járás és a hazautazás költségtérítéséhez sem az Szja-tv., sem a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet nem ír elő semmilyen előírást a közlekedési eszközre, illetve annak tulajdonára vonatkozóan.A 39/2010. (II. 26.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Önkormányzat követelésállománya

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben az kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó, főszabály szerint az adózás előtti eredmény részét képező bevétel lesz.Magánszemély esetében az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése értelmében jövedelemnek minősül a magánszemély által bármilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Online adatszolgáltatás számlákról, nyugtákról

Kérdés: Intézményünknek üdülője van, amit saját és nem saját dolgozóknak, esetenként más intézményeknek, cégeknek is kiadunk. A forgalom kicsi, ezért nem vettünk pénztárgépet, hanem minden vendégnek számlát állítottunk ki, és eddig beadtuk a PTGSZLAH nyomtatványt azokban a hónapokban, amikor volt vendég. 2020. július 1-je után mi a teendőnk? Marad a PTGSZLAH adatszolgáltatás, vagy más adatszolgáltatást kell teljesítenünk?
Részlet a válaszából: […] ...megmarad július elseje után is, hiszen nem ugyanaz az adattartalma, mint az online adatszolgáltatásnak. A PTGSZLAH adatszolgáltatáson a magánszemély vevők és az adóalanyok részére kiállított számlákat is jelenteni kell.Az online számlaadat-szolgáltatást ezzel szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Online adatszolgáltatás

Kérdés: Kell-e adatot szolgáltatni 2020. július 1-je után az adómentes ingatlan-bérbeadásról kiállított számlákról?
Részlet a válaszából: […] ...nem állítanak ki számlát az ingatlan-bérbeadásról, akkor nem kell adatszolgáltatást teljesíteni. Ha számlát állítanak ki, de a vevő magánszemély, akkor szintén nem kell adatot szolgáltatni.Az adóhatóság által közzétett tájékoztató szerint nem esik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Külföldi kiküldetés elszámolása

Kérdés: Az alábbi, külföldi kiküldetés elszámolásával kapcsolatosan kérjük szíves állásfoglalásukat. Egy kollégánk külföldi kiküldetésen vett részt Lengyelországban, 2020. 01. 08-án. Az akkor érvényben lévő, ideiglenes külföldi kiküldetésekre vonatkozó belső szabályzatunk szerint valutaellátmányt nem vehetett fel terem bérlésére, így azt a forintpénztárból forintban, elszámolásra kiadott előleg formájában biztosítottuk 2020. 01. 07-én részére. 2020. 01. 07-én a felvett 231 000 forintot a kiküldött kolléga egy pénzváltónál 82,80 Ft/PLN árfolyamon beváltotta złotyra (228 528 Ft/82,80 Ft/PLN = 2760 PLN), melyről leadta az elszámoláskor az átváltás dokumentumát. Lengyelországban kifizette a terembérletről szóló számlát 1845 PLN összegben, a számla teljesítési ideje: 2020. 01. 08. A kiküldetést követő 9 nappal a megmaradt 915 złotyból 2020. 01. 17-én, 74,50 Ft/PLN árfolyamon 910 złotyt visszaváltott Ft-ra (910 PLN × 74,50) 67 795 Ft összegben, melynek bizonylatát szintén leadta. A kiküldetés költségének elszámolásakor a számla összegét a 2020. 01. 07-i valutavásárlás bizonylatán szereplő árfolyammal számoltuk át forintra, figyelembe véve a pénzváltás költségét is (1845 PLN × 82,80 PLN/Ft = 152 766 Ft + 3400 Ft = 156 166 Ft). Álláspontunk szerint a 2020. 01. 07-ei valutavásárlás árfolyamát figyelembe véve 156 166 forint összeg számolható el költségként, így a felvett 231 000 forint előleg összegéből a terembérlet és a pénzváltás 156 166 forint összegét levonva a visszafizetendő összeg 74 834 forint. A kiküldött kolléga viszont a visszaváltáskori árfolyamon (2020. 01. 17.) szeretné visszafizetni a fel nem használt 910 złotyt 910 PLN × 74,50 Ft/PLN = 67 795 Ft összegben. Kérjük mielőbbi szíves állásfoglalásukat az elszámolás során alkalmazandó árfolyamokra, illetve a visszafizetendő forintösszegre vonatkozóan!
Részlet a válaszából: […] ...esetben a leírtakból az derül ki, hogy a kiadott ellátmány nem napidíjként vagy bármilyen, a magánszemély részére adott juttatásként lett kifizetve. A terembérletre feltételezhetően a munkáltató érdekében került sor, az a munkáltatónál dologi és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Napközi otthonos konyha nyugtája

Kérdés: Önkormányzat által alapított költségvetési szerv üzemelteti az önkormányzat tulajdonában lévő napközi otthonos konyhát. Az intézmény alaptevékenység keretében ellátja a közétkeztetési feladatokat (bölcsődei, óvodai, iskolai gyermekétkeztetés), valamint vállalkozási tevékenység keretében lehetőséget biztosít külső (idegen) vendégek étkeztetésére is, akár helyben fogyasztással, akár elvitelre. Az idegen étkezők tekintetében kötelező-e a pénztárgép használata? Ha igen, akkor kiváltható-e azzal, hogy minden vendég részére (akár kéri, akár nem) számlát állítunk ki?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség.Azok az üzletek, tevékenységet végzők, akik a rendelet szerint nem kötelezettek pénztárgép használatára, a magánszemély vevők részére, ha azok nem kérnek számlát, kézi nyugtát állíthatnak ki. Ha a vevő számlát kér, azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Ösztöndíjasoknak biztosított támogatás

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a városi és szakképzési ösztöndíjáról, amely tartalmazza az ösztöndíjjuttatás feltételeit és mértékét.
– Városi tanulmányi ösztöndíjban részesülhetnek a középiskolai vagy felsőfokú oktatási intézményekben tanuló diákok, akik kiemelkedő tanulmányi eredményt értek el, továbbá az ösztöndíj odaítélésének során az önkormányzat vizsgálta az egy főre eső jövedelmet és vagyoni helyzetet.
– Szakképzési ösztöndíjban részesülhetnek helyi hiányszakmák nappali tagozatos tanulói, akik a rendeletben meghatározott tanulmányi átlagot elérték, azonban itt a szociális helyzet nem elbírálási szempont.
– Önkormányzatunk továbbá az Arany János Tehetség-gondozó Program keretében támogatást is biztosít az azt megpályázó diákok számára.
Jelenlegi könyvelési gyakorlatunk szerint az ösztöndíjakat és az Arany János Tehetséggondozó Program keretében nyújtott támogatást a K123 adómentes Külső személy juttatások rovaton számoljuk el. Kérjük szíveskedjenek szakmai segítséget nyújtani, hogy mely rovatra kell könyvelni az önkormányzat könyveiben a tanulmányi, a szakképzési ösztöndíjat, és az Arany János Program keretében nyújtott támogatást!
Részlet a válaszából: […]

Az önkormányzat által az ösztöndíjasoknak biztosított támogatást, ösztöndíjat magánszemélynek adott támogatásként a K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre rovaton javasoljuk elszámolni.

(Kéziratzárás: 2020. 07. 06.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Telefonköltség megtérítése

Kérdés: Az intézmény egyik dolgozója levélben kérte az intézményt, hogy magántelefon-költségei közül azokat a tételeket, amelyek a munkájával kapcsolatban merültek fel, térítse meg az intézmény. Indokként megfogalmazta, hogy a kettőjüknek kiadott hivatali telefont nehezen tudták megosztani. A kérelemhez mellékelte a részletes híváslistáját, melyen az egyes tételek mellé feltüntette azokat a neveket, akiket a munkájával kapcsolatban hívott. A kérdés az, hogy megtéríthető-e ez a költség, illetve elegendő-e ez a levél és a részletes híváslista?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül. Ha a magánszemély olyan termék vagy szolgáltatás ellenértéke alapján kíván költséget elszámolni, amelynek értékesítője,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.
1
27
28
29
104