451 cikk rendezése:
151. cikk / 451 Túligényelt cafeteria elszámolása
Kérdés: Év közben megszűnt egy dolgozónk munkaviszonya. Cafeteriát időarányosan többet vett igénybe, mint amennyi járt volna neki. Munkaviszonya megszűnésekor a túligénylését levontuk munkabéréből. Hogyan kell helyesen lekönyvelni a gazdasági eseményt?
152. cikk / 451 Törölt adószám visszaállítása
Kérdés: Ha egy társaság adószáma törlésre került, az utóbb visszaállítható-e?
153. cikk / 451 Beolvadás
Kérdés: Év közben beolvadással megszűnő költségvetési szerv esetén milyen számviteli teendői vannak a megszűnő, illetve a jogutód szervnek? A megszűnő szervnek – a beszámoló elkészítését követően – vannak-e egyéb könyvelési teendői?
154. cikk / 451 Jogutódlás
Kérdés:
Egy továbbműködő társaságból kiválik két társaság, a cégbíró végzése szerint 2014. december 31-én jönnek létre. A létrejövő társaságok december 31-i végzésen rendelkeznek adószámmal. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóalany-nyilvántartási egyeztető lapján viszont a tevékenység kezdete 2015. január 01. A jogutódlással szerzett vagyont már december 31-én megkapták a kiváló társaságok. A jogutódlással szerzett vagyon áfakötelezettségének megítélésénél a kiváló társaság megfelel-e 2014. december 31-én az Áfa-tv. 18. § (1) bekezdése a) pontjának, azaz a "szerzéskor belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak" minősül-e?
155. cikk / 451 Illetményelőleg-tartozás
Kérdés: A kormánytisztviselő – 5 évvel ezelőtt, jogviszonyának megszűnése előtt – illetményelőlegben részesült, melyet azonban nem rendezett a fizetési felszólítás/fizetési meghagyás ellenére sem. A végrehajtási eljárás szintén eredménytelenül zárult. Az önálló bírósági végrehajtó tájékoztatta a költségvetési szervet a végrehajtás eredménytelenségéről, illetve tájékoztatása alapján az eljárást folytatja. Hogyan könyveljük és milyen bizonylat alapján a fenti illetményelőleg-tartozást?
156. cikk / 451 Jogutódlással történő megszűnés
Kérdés: Jogutóddal megszűnő költségvetési szerv esetén hogyan kell könyvelni azokat a szállítói számlákat, amelyek a megszűnés után érkeznek, de a teljesítésük még a megszűnés előtti időszakra vonatkozik? Kell-e bármilyen elhatárolást alkalmaznunk a megszűnő szervnél?
157. cikk / 451 Költségvetési szerv jogutód nélküli megszűnésének áfarendszerbeli megítélése
Kérdés: Városunk önkormányzatának képviselő-testülete a városunkban működő egyik múzeumot mint önálló jogi személyiségű intézményt megszüntette. A megszüntető okirat úgy rendelkezik, hogy az intézmény jogutód nélkül szűnik meg, a közfeladat ellátása tekintetében utódszervezete egy nonprofit kft. lesz. A múzeum által a megszűnés napjáig végzett adóköteles tevékenységet a megszűnést követő első naptól a nonprofit kft. végzi tovább, ugyanazon helyeken, a múzeum által korábban beszerzett eszközökkel. A Magyar Államkincstár tájékoztatása alapján a múzeum jogutód nélkül szűnt meg. Alkalmazhatjuk-e az Áfa-tv. 17. §-ának (2) bekezdésében foglalt mentesítő szabályt? Álláspontunk szerint a hivatkozott rendelkezés alkalmazható, mivel a megszüntető okirat értelmében a közfeladat ellátása tekintetében a múzeum utódszervezete a nonprofit kft. lesz, és ebből következően áfafizetési kötelezettségünk nem keletkezik.
158. cikk / 451 Behajthatatlan-e a követelés?
Kérdés: Önkormányzatunk 2008 óta követelésként tart nyilván 102 ezer Ft-ot víz- és csatornadíj meg nem fizetése miatt egy partnerünkkel szemben. A díjak behajtására nem tett intézkedést, és időközben az adós 2011-ben meghalt. Mivel a követelés a partner halálával nem behajtható, ezért azt 2014-ben behajthatatlan követelésként számoltuk el, és a könyveinkből kivezettük. A behajthatatlanság tényét dokumentumban rögzítettük és testület határozatban döntött a behajthatatlan követelés mérlegből való kivezetéséről. Megalapozza-e a kötelezett halála a behajthatatlanság tényét?
159. cikk / 451 Intézmény által ellátott feladatok kiszervezése és annak munkajogi vonatkozásai
Kérdés: Az intézményünk által ellátott feladatokat egy cég veszi át. Mire jogosult az a közalkalmazott, aki nem szeretne átmenni a céghez dolgozni? Jár-e részére felmentési idő, végkielégítés? Köteles-e a cég átvenni a dolgozókat? Mi történik azzal a dolgozóval, aki az átadás tervezett időpontját követően jogosult lesz a nők negyvenéves öregségi nyugdíjára, ezért jogviszonyát felmentéssel szüntetnék meg erre tekintettel még az átadást megelőzően? Kinek kell kifizetni részére a járandóságokat, meddig terjed a felmentési ideje?
160. cikk / 451 Jubileumi jutalomra jogosító idő számolása a jogviszony megszűnéséig
Kérdés: Kormányzati tisztviselőként a "nők 40" nyugdíjprogramba szeretnék belépni, erre 2015. május végétől, a 40 éves jubileumi jutalomra 2015. augusztus közepén leszek jogosult. Amennyiben augusztus végével kérem a jogviszonyom alóli felmentésemet, jogosult leszek-e a jubileumi jutalomra, függetlenül attól, hogy a munkaadóm a jutalomra való jogosultság időpontjára már közli velem a felmentésemet, sőt feltehetően augusztus hónapra már a tényleges munkavégzés alól is felment? Úgy értelmezem, hogy a jogviszonyom fennáll, a jubileumi jutalom az adott napon esedékessé válik. Van-e esetlegesen valami "buktatója" az előzőekben felvázolt helyzetnek, vagy későbbre kell tolni a nyugdíjba vonulás tervezett időpontját?
