Nem szerződésszerű teljesítés kapcsán felmerült költségek átterhelése

Kérdés: Önkormányzatunk 2004-ben egy ingatlan kivitelezésével bízott meg egy magyar társaságot (a továbbiakban: társaság; önkormányzat és társasága továbbiakban együtt: felek). A társaság 12 év garanciát vállalt a teljesítésre a felek közötti szerződés alapján. Az átadást követően a kivitelezéshez kapcsolódó hibák, hiányosságok merültek fel a garanciális időszakban. A hibák egy része már javítható, azonban a hibák egy másik részét később javasolt javítani, amikor az ingatlan hibája teljes mértékben látható lesz.
A felek a javítási munkálatok szükségességének megállapítása és a javítás költségeinek meghatározása érdekében egy külső szakértő társaságot kértek fel. A szakértői jelentésben foglaltakat a felek elfogadták. Ennek megfelelően az önkormányzat a hibákat harmadik féllel kijavíttatja a felek közötti kivitelezési szerződés vonatkozó pontja értelmében ("önkormányzat jogosult a szükséges munkálatok saját költségen történő elvégzésére vagy harmadik fél bevonásával azok elvégeztetésére, amennyiben a társaság e kötelezettségének észszerű határidőn belül nem vagy nem kíván eleget tenni"), továbbá a felek közötti megállapodás alapján a társaság az önkormányzatnál felmerült javítási költségeket megtéríti az önkormányzat részére. Helyes az az álláspont, mely szerint a nem szerződésszerű teljesítés kapcsán a társaság által az önkormányzat részére teljesítendő kifizetés az Áfa-tv. hatályán kívül esik, következésképp az önkormányzat nem köteles általános forgalmi adót felszámítani az átterhelt költségek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás nyújtása, termék Közösségen belüli beszerzése esetén az adó alapja utólag csökken a szerződés módosulása, valamint megszűnése – ideértve a szerződés érvénytelenségének és létre nem jöttének eseteit is – miatt egészben vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

"Nők 40 éves öregségi nyugdíjának" igénybevételével kapcsolatos kérdések köztisztviselők esetében

Kérdés: Köztisztviselő kolléganőnk tervezi a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulást. Tudomásunk szerint erre márciusban megszerezte a jogosultságot. Van arra lehetősége, hogy most nem kéri a nyugdíjazását, csak jövőre? Júniusban 40 éves jubileumi jutalmat kapna. Hivatalunk nyugdíjast nem kíván alkalmazni, így nem biztosított a továbbfoglalkoztatása. Ez a helyzet több kérdést vet fel. Nem kötelező a felmentés sem? Mire jogosult, ha közös megegyezéssel szűnik meg a jogviszony, és mire, ha felmentéssel? Cafeteria jár a felmentési idő alatt is? Ha mégis alkalmaznánk a nyugdíj megállapítása után, akkor meg kell szüntetni a jogviszonyt, és ismét kinevezni, ebben az esetben a nyugdíjáról le kell mondania? Ekkor milyen juttatás illeti meg?
Részlet a válaszából: […] ...végkielégítésre nem jogosult, tekintettel arra, hogy a Kttv. 63. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapján a felmentését kéri, ezért a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül.Jubileumi jutalom a Kttv. 150. §-a szerint illetheti meg a köztisztviselőt, 25, 30, 35...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 3.

Közterület-használati díj elengedése

Kérdés: Szerződés alapján egy önkormányzat ügyfelem a rendeletében meghatározott mértékű összegben számlázza ki a közterületet használó vállalkozásoknak a közterület-használati díjat. Egyes esetekben a vállalkozó kérelmezi, hogy a díjat visszamenőleg csökkentsék le számára. Az önkormányzati rendelet indokolt esetben lehetővé teszi a kérelem alapján történő díjcsökkentést. Amennyiben a kérelemnek eleget tesz az önkormányzat, csökkenthető-e a korábban kiszámlázott adóalap és adó összege az Áfa-tv. 77. §-ában megfogalmazottak szerint, vagy más egyéb megfontolás alapján? Kérdés továbbá, hogy ha teljes mértékben elengedésre kerül a díj (a rendelet lehetővé teszi), akkor érvényteleníthetők-e a korábban kiállított számlák, illetve módosíthatók-e azok az Áfa-tv. 69. §-ában meghatározott adóalapra? E kérdések további specifikációja, hogy amennyiben nem külső okokra (például időjárás miatti korlátozott tényleges közterület-használat stb.) hivatkozik a vállalkozó, hanem az anyagi problémáira, akkor lehetséges-e az adóalap és az adó csökkentése? Amennyiben a közterület-használati szerződés olyan módon kerül módosításra, hogy nem a korábbi díjak kerülnek csökkentésre, hanem a módosítást követő (jövőbeni) időszakok díjait csökkentik, akkor a csökkentett összeg lesz az adóalap, vagy az eredeti díjat kell továbbra is számlázni a vállalkozó részére? E tekintetben kérjük, hogy az Áfa-tv. 71. §-ában foglaltakat értelmezzék számunkra. Milyen módon kell eljárnunk akkor, ha a jövőbeni időszakra teljes mértékben elengedésre kerül a díjfizetés a szerződés módosításának következtében?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás nyújtása, termék Közösségen belüli beszerzése esetén az adó alapja utólag csökken a szerződés módosulása, valamint megszűnése – ideértve a szerződés érvénytelenségének és létre nem jöttének eseteit is – miatt egészében vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 3.

Maradvány elszámolása

Kérdés: Hivatkozva a 4042. kérdésszámra, szeretnénk megkérdezni, hogy mit kell az alatt érteni: "Kapcsolódó tételek: a maradvány elszámolása, annak függvényében, hogy mi az átvétel fordulónapja". Mi a teendő akkor, ha a beolvadó szerv év közbeni maradványa negatív előjelű?
Részlet a válaszából: […] ...készíteni.2. Évközi beszámolókészítési kötelezettsége viszont csak a megszűnő vagy az átalakuló költségvetési szerveknek van a megszűnés napjára, a megszűnés napját követő 60 napon belül.A maradványkimutatás a 3. melléklet szerinti formában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Államháztartáson belül történő térítésmentes átadás

Kérdés: Központi költségvetési szerv jogszabály szerint központi ellátó szerepet lát el, mely alapján a hadsereg más egységeinek tárgyi eszközöket (járművek, egészségügyi konténerek stb.), készleteket (egészségügyi anyagok, gyógyszerek) szerez be, és azokat térítésmentesen átadja a hadsereg más egységeinek, melyek költségvetési szervnek minősülnek, ezért ezeket a tranzakciókat ÁHT-n belüli térítésmentes átadásnak nevezik, és a 412 nemzeti vagyon változása számlával szemben könyvelik. Véleményünk szerint az Áhsz. csak nagyon korlátozott esetben engedélyezi a nemzeti vagyon változása számla használatát (költségvetési szerv megszűnése miatti feladatváltozás, vagyonkezelési jog változása stb.), ezért ezt a tranzakciót a térítésmentes átadás/átvétel szabályai szerint a 8-as, illetve a 9-es számlaosztály használatával rendkívüli ráfordításként, illetve bevételként kellene elszámolni. Jól gondolom, hogy nem helyes a fenti elszámolás?
Részlet a válaszából: […] Az érintett központi költségvetési szerv jogszabály szerint központi ellátó szerepet lát el. Amennyiben a beszerzés a könyveiben megjelenik, és ezután kerül térítésmentesen átadásra a hadsereg más szerveinek, akkor államháztartáson belüli térítésmentes átadás lesz. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Negyvenéves jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: Egészségügyben dolgozó közalkalmazotti besorolású dolgozónk
– 1976. október 1-jétől 1977. február 28-ig a Tejipari Vállalatnál dolgozott, munkaviszonya megszűnt;
– 1977. március 14-től 1977. augusztus 18-ig a Finomposztó Vállalat dolgozója volt, majd itt is megszűnt a munkaviszonya;
– 1977. augusztus 23-tól 1983. március 31-ig egy városi kórház dolgozója volt, felmondás a dolgozó részéről, így itt is megszűnt a munkaviszonya;
– 1983. április 1-jétől dolgozik nálunk közalkalmazottként.
2016-ban igénybe kívánja venni a nők negyvenéves öregségi nyugdíját. Mikor jogosult jubileumi jutalomra? A 25, illetve a 30 évest megkapta, 35 éves nincs. 2016-ban megkaphatja-e a 40 évest, vagy csak 2017-ben?
Részlet a válaszából: […] ...legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyven­éves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a megszűnéskor ki kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Közalkalmazotti jogviszony megszűnése felmentéssel

Kérdés: Ha a közalkalmazott jogviszonya megszűnik felmentéssel, a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése alapján, és rendelkezik harmincöt év közalkalmazotti jogviszonnyal, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalom megilleti-e?
Részlet a válaszából: […] ...esetről, mely kimondja, hogy ekkor a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat a közalkalmazott részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni. Megjegyezzük, hogy természetesen a jubileumi jutalom szempontjából beszámítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Közigazgatási bírság behajtása – a végrehajtásban történő közreműködési kötelezettséget megsértő munkáltató felelőssége

Kérdés: Rendőrség által kiszabott közigazgatási bírság hogyan hajtható be egy kft.-től? Mi a teendő, ha egy magánszeméllyel szemben végzéssel elrendelt letiltásnak egy kft. mint munkáltató nem tesz eleget? Hogyan érvényesíthető a kft.-vel szemben a készfizető kezesi felelősség, ugyanis a közigazgatási bírsággal sújtott személynek évek óta fennáll a munkaviszonya a kft.-nél? A kft. ellen milyen eljárás kezdeményezhető ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...letiltás foganatosításának akadályáról vagy a Vht. szerinti felfüggesztéséről a behajtót, illetve hogy az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást állítson ki, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Kincstári számla nyitása

Kérdés: Az Áht. 111. §-ának (13) bekezdése szerint: "A kincstári körön kívüli számlatulajdonos 2015. november 30-ig köteles a kincstárnál forintfizetési számlát nyitni, a nem a kincstárnál forintban vezetett fizetési számláit megszünteti, és azok egyenlegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára átutalni." Önkormányzatunk fizetési számláját takarékszövetkezetnél vezeti. A fentiek alapján ezt meg kell szüntetnünk, és kincstári számlát kell nyitni?
Részlet a válaszából: […] ...terhelt, a körön kívüli számlatulajdonosnak az e bekezdésben meghatározott kötelezettségét a fizetési számla negatív egyenlegének megszűnését követő kilencven napon belül kell teljesítenie. A kincstáron kívül vezetett fizetési számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Elévült időszakot érintő érvénytelen számla

Kérdés: Önkormányzatunk 2008-ban kiszámlázott egy teljesítést (jogot biztosított) egy vállalkozónak. A számla értékét a vállalkozó megfizette. A felek a mai napig folyamatosan vitatták az ügyletet, majd megegyezés született arról, hogy az önkormányzat elismeri teljesítésének hiányát. A számlát szükséges érvényteleníteni. Kérdésünk, hogy az érvénytelenített számla adókövetkezményét melyik időszakban kell elszámolnunk? Ha alkalmazni kell az Áfa-tv. 153/B. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat [mely szerint a 153/B. § az Áfa-tv. 55. §-ának (2) bekezdése szerinti számla érvénytelenítésre nem alkalmazható], akkor a 2008-ban megfizetett áfát "elbukják", hiszen 2008-ra önrevíziót már nem lehet benyújtani. Ha a hivatkozott szakasz (1) bekezdése alkalmazandó, akkor lehetőségük van a módosítás hatását elszámolni, függetlenül attól, hogy az elévülési időn túli számlát érvénytelenítik?
Részlet a válaszából: […] ...– a rendelkezésre álló információk szerint – nem erről van szó.A kérdéses esetben az adóalap csökkenésének oka a szerződés megszűnése, s a 77. § (1) bekezdése szerinti esetben az adóalap és a fizetendő adó utólagos csökkenésének elszámolására az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.
1
14
15
16
46