862 talált cikk a munkakör kifejezésre

Kérdés: Kolléganőnkkel tanulmányi szerződést köt a hivatal. Ő mérlegképes képesítést szeretne szerezni, erre nem kötelezzük, ez a végzettség nem feltétele a munkakör betöltésének. Ez szintén OKJ-s, iskolarendszeren kívüli képzés, úgy vélem. Itt is a hivatal fizeti a költséget a hivatal nevére kiállított számla alapján. Itt keletkezik a munkavállalónak bevétele, jövedelme, kell valami adót fizetni valakinek? (2019-re is vonatkozik a kérdés.)

Kérdés: Kaphat-e képzettségi pótlékot az a köztisztviselő, aki könyvelői munkakörben, vállalkozói mérlegképes bizonyítvánnyal látja el a munkáját? A besorolásához szakirányú érettségi bizonyítvány volt a követelmény.

Kérdés: 2019-től milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Értelmezésünk szerint egyetlen esetben nyújtható adómentes továbbtanulásra irányuló támogatás, amikor egy iskolarendszeren kívüli képzést a munkáltató a munkakör ellátásához kötelező jelleggel előírja.

Kérdés: Köztulajdonban álló gazdasági társaságnál vitatott, hogy az ügyvezetést ellátó vezető tisztségviselő alatt dolgozó vezető az Mt. szerinti vezető állású munkavállalónak minősül-e? A kérdés azért fontos, mert felmerült a munkaviszonyának megszüntetése, és ennek kapcsán nem mindegy, hogy a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályok szerint lehet eljárni, vagy a normál munkavállalókra vonatkozó szabályok szerint? Az érintett gyakorlatilag a teljes szakmai vezetést ellátja.

Kérdés: Fegyelmi eljárás esetén tájékoztatjuk a fenntartót arról, hogy mely személlyel szemben, milyen tények, adatok alapján folyik fegyelmi eljárás, és milyen szankciót alkalmaztunk. Helyes-e ez az eljárás az új GDPR-szabályokra tekintettel?

Kérdés: A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 39/K. § (1) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"A Pedagógus I. fokozatba besorolt
a) köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben,
b) nevelési-oktatási intézményben pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben,
c) a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus munkakörben
foglalkoztatott személy, akinek 2016. szeptember 1-jén a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzéséig hét év vagy annál kevesebb ideje van hátra, vagy öregségi nyugdíjra jogosult, 2017. január 1-jén Pedagógus II. fokozatba és a Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába kerül besorolásra, kivéve, ha korábban sikertelen minősítési eljárásban vett részt. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a 2017. január 1-jét követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetén is."
Fenti jogszabály alapján tévesen került besorolásra 3 óvodapedagógus a Pedagógus II. fizetési fokozatba, melyről a napokban kaptuk meg az Oktatási Hivatal állásfoglalását. Kérdésem, hogy visszasorolható-e a 3 pedagógus illetménye a Pedagógus I. fokozatba oly módon, hogy a bérük ezáltal csökken, vagy szükséges munkáltatói döntésen alapuló bérkiegészítést adni? A visszasorolásnak mi lehet a jogszabályi alapja, milyen jogszabályra hivatkozhatunk a munkáltatói határozatban?

Kérdés: A közalkalmazott kinevezésében három megye szerepel, illetve Budapest mint munkavégzési hely. A munkáltató döntése alapján a budapesti telephelyen, ahol eddig az érintett rendszerint ellátta a munkáját, megszüntetésre kerül a tevékenység. Az érintett 1 fő közalkalmazottnak a munkáltató felajánlotta, hogy a munkáját a továbbiakban egy Pest megyei telephelyen láthatja el. A közalkalmazott viszont jelezte, hogy azt nem hajlandó elfogadni, mert nem tudja vállalni a munkát az új telephelyen a távolság, illetve a hosszú napi utazás miatt. Mi a teendő? A helyzetet bonyolítja, hogy a kollektív szerződés rendelkezése szerint a közalkalmazottat védelem illeti meg, a jogviszonya csak különösen indokolt esetben szüntethető meg. Fel kell-e ajánlani részére – ha van a költségvetési szervnél – más, hasonló munkakört?

Kérdés: Szociális intézményünkben dolgozókra az 1/2000. SzCsM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza a munkakörökre vonatkozó képesítési előírásokat. Terápiás munkatárs esetében a felsorolást kezdi a főiskolai végzettségekkel, azonban a felsorolás végén már találhatók olyan végzettségek, amelyek középfokúak, illetve OKJ 54 és OKJ 55 végzettségek. Ezekbe a munkakörökbe beletartoznak a gerontoló-giai gondozó, mentálhigiénés asszisztens, szociális asszisztens és a pszichiátriai gondozó. A 257/2000. Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a munkakörökre vonatkozó fizetési osztályokat. Terápiás munkatárshoz az F, G, H, I, J fizetési osztály van meghatározva. A 257/2000. Korm. rendelet alapján legalább F fizetési osztályba kell besorolni, az 1/2000. SzCsM rendelet alapján azonban főiskolai végzettségnél alacsonyabb iskolai végzettséggel is betölthető a munkakör? Ha valaki nem rendelkezik az előírt képesítési követelménnyel, de nem találunk megfelelő végzettséggel rendelkezőt, hogyan sorolható be?

Kérdés: Az ápoló munkakörű közalkalmazott egészségügyi szakközépiskolai érettségi bizonyítvánnyal és OKJ 54-140-02 pedagógiai és családsegítő munkatárs szakképesítéssel rendelkezik. A 257/2000. Korm. rendelet "C", "D", "E" fizetési osztályba engedi besorolni az ápolói munkakört. Az OKJ 54-es számú végzettséget az 1/2000. SzCsM rendelet 3. sz. mellékletében nem sorolja fel az ápolói munkakör betöltéséhez szükséges végzettségek között.
Ilyen esetben besorolható-e az ápoló "E" fizetési osztályba, vagy pedig csak az egészségügyi érettségi bizonyítvány vehető figyelembe, és "D" fizetési osztályba sorolható? A 2018. 01. 01. napjától hatályos 1/2000. SzCsM rendelet az ápolói munkakört "C", "D", "E" fizetési osztályba sorolja. A?dolgozó egészségügyi szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezik. A 2017-ben hatályos rendelet alapján az ápoló munkakört "B", "C", "D", "E" fizetési osztályba lehetett sorolni. Ez alapján az egészségügyi szakiskolai bizonyítvány "B" fizetési osztályba lett besorolva. A 2018. 01. 01-jei változás hatására át kell sorolni a szakiskolai végzettséggel rendelkező dolgozókat "C" fizetési osztályba? Van-e valami iskola-előírási kötelezettség?

Kérdés: Költségvetési szervezetünknek jelenleg nincs kinevezett gazdasági vezetője, azonban az Ávr. 11. §-ának (8) bekezdése értelmében a főigazgató ideiglenes jelleggel a pénzügyi igazgatót jelölte ki a gazdasági vezetői feladatok ellátására. A pénzügyi igazgató távollétében egy ellenjegyzési jogkörrel meghatalmazott kolléga látja el a pénzügyi ellenjegyzési feladatot, aki ezt a továbbiakban nem kívánja ellátni, azonban lemondó nyilatkozatát a főigazgató nem fogadja el. Kérdésünk, hogy lemondhat-e írásban a pénzügyi ellenjegyzési feladatáról a kolléga?