Két munkakörbe tartozó feladatok ellátása – garantált bérminimumra való jogosultság

Kérdés: A Költségvetési Levelek 244. számában feltett 4485. számú kérdést kiegészítenénk azzal, hogy az önkormányzatunk olyan sportcsarnokot működtet, amelyben uszoda, tornaterem, szauna, konditerem és szolárium található. A szauna és a szolárium igénybevételéből származó bevétel vonatkozásában online pénztárgéppel teszünk eleget nyugtaadási kötelezettségünknek. A sportcsarnokban az önkormányzati tulajdonú kft. két munkavállalója takarítói munkakörben végez munkát, akik a takarítási feladatok ellátása mellett beszedik a bevételeket és kezelik a pénztárgépet. A két munkavállaló pénztárgépkezelői képesítéssel rendelkezik, azonban nem pénztáros, hanem takarítói munkakörben vannak alkalmazva, a pénzbevételek beszedése és a pénztárgép kezelése a napi munkaidőnek csak a töredékét teszi ki, és nincs érvényben pénztárgépkezelői vagy más képesítési követelményre vonatkozó munkáltatói rendelkezés. Ebben az esetben kötelezi-e valamilyen jogszabály a kft.-t mint munkáltatót a garantált bérminimum megfizetésére? Eljárhatunk-e úgy, hogy az önkormányzat nem a kft.-t, hanem a két munkavállalóját közvetlenül bízza meg a pénzbevételek beszedésével és a pénztárgép kezelésével?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben szereplő két munkavállaló tulajdonképpen osztott munkakörben dolgozik, két munkakörbe sorolható feladatokat lát el, egyrészt takarítói, másrészt pénztárgépkezelői teendőket.Ugyanakkor – ahogyan azt előző válaszunk is tartalmazza – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Munkaruha-juttatás

Kérdés: A Gyermekjóléti Központ munkaruha címén évi 10 000 Ft-ot térít meg az egyes munkavállalói részére, függetlenül attól, hogy mennyi a munkaruha beszerzési értéke. A munkaruhát a munkavállaló vásárolja meg, amelyről az intézmény nevére kiállított számlát kér, és amely alapján történik a költségtérítés kifizetése. Abban az esetben, ha a számla végösszege magasabb, mint 10 000 Ft, hogyan történik a könyvelése? Miként kell kezelni a számla áfatartalmát? Probléma-e, hogy a számla magasabb összegről szól, mint a munkavállalónak kifizetett rész?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkáltató a munkahely sajátosságai figyelembevételével belső szabályzatban vagy kollektív szerződésben szabályozza azokat a munkaköröket, amelyekben munkaruhát a nagymértékű szennyeződés miatt adni kell, és azt is, hogy milyen munkaruhafajtát (pl. köpeny)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Pénztárgépkezelőre, pénztárosra vonatkozóan nincs jogszabály által előírt képesítési követelmény

Kérdés: Önkormányzatunk olyan sportcsarnokot működtet, amelyben uszoda, tornaterem, szauna, konditerem és szolárium található. A szauna és a szolárium igénybevételéből származó bevétel vonatkozásában online pénztárgéppel teszünk eleget nyugtaadási kötelezettségünknek. Van-e jogszabályi előírás arra, hogy a pénztárgép kezeléséhez milyen képesítés vagy végzettség szükséges?
Részlet a válaszából: […] ...munkakör tekintetében, illetve pénztárgépkezelőkre nézve jogszabály nem ír elő képesítési követelményt (kivétel a valutapénztárosok). Mindazonáltal a garantált bérminimum alkalmazása szempontjából a Legfelsőbb Bíróság elvi határozata alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Garantált bérminimum és ágazati pótlék egymáshoz való viszonya

Kérdés: Az önkormányzat által fenntartott család- és gyermekjóléti szolgálat családsegítőjét az F/4 fizetési kategóriába kell besorolni, melynek összege nem éri el a garantált bérminimum összegét. Helyesen jártunk-e el, ha a családsegítő alapilletményét 161 000 Ft-ban állapítottuk meg, és ehhez adtuk hozzá a szociális ágazati összevont pótlék összegét?
Részlet a válaszából: […] ...legkisebb munkabérnek,b) középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget, illetve középfokú vagy magasabb szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén a garantált bérminimumnak megfelelő összeg illeti meg.Tehát a kérdéses esetben a garantált illetménynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Óvodai dajka besorolása

Kérdés: Óvodai dajkát megillető illetmény összege megállapításában kérek segítséget. A munkakör betöltéséhez előírt képesítési előírásokat figyelembe véve minimálbér vagy garantált bérminimum illeti meg őket, melyet a 326/213. (VIII. 30.) Korm. rendelet 32/A. §-ában foglaltak szerint, további 7+3%-kal kell kiegészíteni. A hivatkozott jogszabály 32. §-ának (3) bekezdése értelmében a "B"-"D" fizetési osztályba sorolt közalkalmazottakat megilleti a garantált bérminimum. A rendelet 2. melléklete szerint a dajka "A"-"D"-ig sorolható. A 8 általános iskolai végzettséggel és OKJ-s dajkaképesítéssel rendelkező dolgozót "A" vagy "B" fizetési osztályba sorolom? A munkáltató semmilyen egyéb (jogszabályi előírástól eltérő) képesítési feltételt nem kötött ki.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a közalkalmazott rendelkezik az általános iskolai végzettség, tehát az alapfokú iskolai végzettség mellett OKJ-s dajka szakképesítéssel, akkor őt az alapján a "B" fizetési osztályba kell besorolni. A?dajka szakképesítés OKJ-száma 32-vel kezdődik, tehát középfokú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Érvényesítésre jogosult személyek kijelölése

Kérdés: Az adószakértő munkaköri leírásában szerepel az érvényesítési feladat ellátása. Ezenfelül a pénzügyi kötelezettség zavartalan működése érdekében több megfelelő végzettségű pénzügyi munkatárs külön írásbeli meghatalmazással rendelkezik az érvényesítői jogkör gyakorlásáról, de a munkaköri leírásukban nem szerepel. Aláírásmintával a jogcím gyakorlásához rendelkeznek. Mivel az Ávr. 55. §-ának (2) bekezdése csak az írásbeliséget írja elő kötelező erővel, és a kijelölés módjáról nem rendelkezik, ezért kérdésünk arra vonatkozik, hogy intézményünk eleget tett az Ávr. 58. §-ának (4) bekezdésében az érvényesítők kijelölésére vonatkozó előírásnak? Az Ávr. 55. §-ának (2) bekezdése értelmében a kötelezettséget vállaló szervnél kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére költségvetési szerv gazdasági vezetője, vagy az általa e rendelet előírásainak megfelelően írásban kijelölt, a 9. § (5) bekezdésének a) pontja szerinti költségvetési szerv alkalmazásában álló személy jogosult.
Részlet a válaszából: […] ...a nyilvántartást, akkor az Ávr. előírásainak maradéktalanul eleget tettek.Ugyanakkor szükséges figyelembe venni, hogy a munkaköri leírás kulcsdokumentum a személyügyi működésben. Kijelöli az adott munkavállaló helyét a szervezetben, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Közalkalmazott orvossal megbízási szerződés kötése a munkakörével megegyező feladatra

Kérdés: Költségvetési intézményként az intézményünknél közalkalmazottként foglalkoztatott orvossal köthetünk-e vállalkozói vagy egyéb megbízási szerződést közalkalmazotti munkaidejét követően végzendő, közalkalmazotti munkakörével egyező orvosi tevékenység ellátására? Az Ávr. 42. §-át megsértjük-e, ha az Ávr. 51. §-ának (2) bekezdése alapján, amennyiben intézményünknél szemész közalkalmazott orvosunkkal vállalkozói vagy megbízási szerződést kötünk szintén szemészeti tevékenység ellátására (többletfeladatként), és a szerződésbe belefoglaljuk, hogy a közalkalmazotti kinevezésén túli időben ellátott feladatához kapcsolódó díjat teljesítésigazolást követően fizetjük ki, és ennek további feltétele, hogy közalkalmazotti munkakörébe tartozó feladatainak maradéktalanul eleget tegyen?
Részlet a válaszából: […] ...szerint azonban a költségvetési szerv állományába tartozó személy részére megbízási díj vagy más szerződés alapján díjazás a munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. A leírás szerint pedig a közalkalmazotti munkakörével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Illetménynövekedésre jogosító további szakképesítés

Kérdés: Intézményünk (költségvetési szerv) a munkáltatója a helyi egészségügyi alapellátást ellátó védőnőknek, akik a Kjt. alapján vannak besorolva. Személyi anyaguk felülvizsgálatakor azt tapasztaltuk, hogy több védőnő főiskolai oklevelében – védőnőképzés főiskolai karon – az alábbi szövegezésű melléklet található:
"...főiskolai tanulmányainak keretében iskola- és ifjúsági védőnő képzésben részesült";
"...főiskolai tanulmányainak keretében családgondozó védőnő képzésben részesült."
Ezeket az okleveleket a 90-es években szerezték, és néhányuk – de nem mindenki – ez alapján százalékos illetménykiegészítésben részesül. Ezen oklevél melléklete megfelel-e a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti további szakképesítésnek, és ha igen, milyen képzettségi szinten? Továbbá az is kérdés, hogy szükséges-e ez a munkakör ellátásához, mivel a védőnőknek a 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet és a 266/1997. (IX. 3.) NM rendelet (területi és iskolai) főiskolai védőnői oklevelet ír elő kötelező iskolai végzettségnek, nem szükséges további képesítés.
Részlet a válaszából: […] ...és azt – főszabályként – legalább 10%-ban hasznosítsa a munkavégzésre során. Továbbinak akkor minősül a képesítés, ha a munkakör betöltésének nem képezi feltételét, tehát ha annak hiányában is betölthetné a közalkalmazott az adott munkakört...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Munkaköri alkalmassági vizsgálat díjának finanszírozása

Kérdés: Munkaköri alkalmassági vizsgálattal kapcsolatos költségeket – például háziorvosi igazolás díja, tüdőszűrő vizsgálat költsége, székletminta vizsgálat díja – köteles-e a munkáltató megtéríteni? Mondhatja-e, hogy az általa az alkalmassági vizsgálatot végző orvossal kötött szerződés alapján a dolgozónak a munkaköri alkalmassági vizsgálat tulajdonképpen ingyenes, de a hozzá kapcsolódó, előbb felsorolt járulékos költségeket nem téríti meg a dolgozónak?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítésével indokoltan merül fel. Amennyiben a munkáltató a jogszabályi előírásoknak megfelelően elküldi a munka-vállalót munkaköri alkalmassági vizsgálatra, akkor annak költségét a munkáltatónak kell viselni, beleértve az esetlegesen szükségessé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Pedagógus továbbképzési kötelezettsége

Kérdés: Iskolánkba pedagógusnak jelentkezett egy hölgy, aki 2008-ban megszerezte a tanári oklevelét, azonban azóta nem dolgozott pedagógus munkakörben (egy kft.-nél dolgozott, illetve szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en volt). Ennek megfelelően nem teljesítette a hétévenkénti továbbképzési kötelezettséget. Alkalmazhatjuk-e pedagógus munkakörben és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...egy alkalommal továbbképzésben vesz részt. A 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján a hétéves továbbképzési ciklus a pedagógus munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától áll fent, azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.
1
24
25
26
85