862 talált cikk a munkakör kifejezésre

Kérdés: 2012 decemberében GAMESZ alakult városunkban, mely az oktatás-nevelési intézmények működtetését látja el. A GAMESZ igazgatójának iskolai végzettsége: általános iskolai tanár, közoktatás-vezető. Áthelyezéssel került a GAMESZ-hez, előző munkahelyén egy általános iskolában igazgatóhelyettesként dolgozott. Az általános iskola, mint munkáltató, figyelembe vette a közoktatás-vezetői végzettségét, ezért a besorolásán a fizetési osztálya "G" volt. A GAMESZ-nél, mint igazgatónak, a munkáltatója – az önkormányzat – a kinevezésén "F" fizetési kategóriába sorolta, egyéb ügyintéző munkakörbe, és megbízták határozott időre az igazgatói feladatok ellátásával. Figyelembe vehető-e a besorolásnál a közoktatás-vezetői végzettség a GAMESZ igazgatójaként?

Kérdés: Önkormányzat által foglalkoztatott közalkalmazott státuszban lévő védőnők – akik nem szakdolgozói munkakörben vannak foglalkoztatva – esetében a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében a bérbesorolást melyik időponttól visszamenőlegesen kell módosítani, és a havi illetményük milyen elemekből áll? A garantált illetményhez milyen bérelem társul bérnövelő tényezőként, melyik jogszabályi helyre kell hivatkozni helyesen az ő esetükben a besorolás elkészítésénél? A területi pótlék mely védőnőket illeti meg?

Kérdés: A 2013. évi Költségvetési tv. 10. §-ának (7) bekezdése előírja a központi költségvetési szerveknek, hogy a szociális hozzájárulási adó változásából eredő kiadási megtakarítást be kell fizetni a központi költségvetés javára. Kérdésem, hogy a befizetés teljesítését az 57127. Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő befizetési teljesítése főkönyvi számlán, vagy az 57129. Egyéb befizetési kötelezettség teljesítése számlán kell kimutatni?

Kérdés: Önkormányzatunk a tanyagondnok részére üzemanyag-vásárlási előleget fizet ki 30 napon belüli elszámolási kötelezettséggel. A kifizetés mellékleteként a B. 13-134/V.r.sz. számú szigorú számadású nyomtatványt használjuk. Az "igénylő szervezeti egység vezetőjének aláírása" helyen ki ír alá? Közös önkormányzati hivatalhoz tartozó nem gesztor önkormányzat vagyunk, intézményünk nincs.

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete úgy határozott, hogy a község általános iskolájába járó gyermekek közül azokat, akik a megyei tanulmányi versenyeken jó helyezést értek el, és az őket felkészítő pedagógusokat többnapos külföldi tanulmányútban részesíti. Az önkormányzat nevére 9 db repülőjegy megnevezéssel szóló számlát küldött az utazási iroda. Kérdésem, hogy ezt milyen kiadásnemre kell elsődlegesen könyvelni az önkormányzatnál a tanulók, illetve a pedagógusok tekintetében, annak fényében, hogy az iskola fenntartását január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó látja el? Továbbá kapcsolódik-e a kifizetéshez adó- és járulékfizetési kötelezettség az önkormányzat részéről?

Kérdés: Önkormányzati hivatalnál két külön szervezeti egység látja el az Ávr. 9. §-ának (1) bekezdésében foglalt gazdálkodási feladatokat. A gazdasági vezetőt az Áht. 9. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint ki kell neveznie a polgármesternek, vagy az Ávr. 11. §-ának (2) bekezdése szerint elég, ha az SzMSz-ben megjelölik? A képviselő-testület dönthet-e úgy, hogy bár a hivatal gazdasági feladatokat ellátó szervezeti egységekre tagozódik, nincs gazdasági szervezete?

Kérdés: Intézményünk (GESZ) önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Az önkormányzat szeretné "visszavenni" a konyha működtetését, és saját maga ellátni a feladatot. A GESZ keretein belül üzemelne a konyha, nem önálló intézményként. A vállalkozótól átvett dolgozókat, illetve a GESZ egyes ügyintézői munkakört betöltő/betöltendő ügyintézőit tudnánk-e Munka Törvénykönyve szerint alkalmazni, vagy csak közalkalmazotti foglalkoztatás jöhet szóba?

Kérdés: Község polgármesteri hivatalának pénzügyi ügyintézőjeként látom el a könyvelési feladatokat az önkormányzatnál, a hivatalnál és az önállóan működő költségvetési intézménynél, valamint a nemzetiségi önkormányzatnál. Mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezem, regisztrációm államháztartási szakon van bejegyezve. A hivatal vezetője a jegyző, az önkormányzaté a polgármester, a költségvetési intézményé az intézményvezető, a nemzetiségi önkormányzaté pedig az elnök. A jegyző és az intézmény vezetője tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. Úgy tudom, hogy szakmai teljesítésigazolási, az utalványozási és a kötelezettségvállalói jogkör az önkormányzat esetében a polgármesternél, a hivatalnál a jegyzőnél, az intézménynél az intézményvezetőjénél, a nemzetiségi önkormányzatnál az elnöknél van, illetve az általuk írásban meghatalmazott személyeknél.
1. Ha a jegyző, a polgármester vagy az intézményvezető részére történik kifizetés, akkor ebben az esetben az általuk írásban meghatalmazott személyek jogosultak utalványozni, kötelezettséget vállalni, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója?
2. A polgármester meghatalmazhatja-e az alpolgármestert vagy a jegyzőt, hogy távollétében, illetve érintettsége esetén utalványozóként, kötelezettségvállalóként írjanak alá?
3. A kötelezettségvállalás bizonylatait a pénzügyi ellenjegyzőnek is alá kell írnia?
4. Mivel nem rendelkezik a hivatal gazdasági szervezettel, így a jegyző látja el a gazdasági vezetői teendőket?
5. Ki készíti el a pénzügyi szabályzatokat és az intézményekkel történő munkamegosztási megállapodásokat?

Kérdés: Költségvetési intézményünkben bevett gyakorlat szerint a túlórára 150% óradíj, a készenlétre 20% óradíj került kifizetésre. Az új Mt. a bérpótlékok mértékét 50, 40 és 20%-ban határozza meg. Kérdésem egyrészt a fogalmak értelmezése a nem pedagógus közalkalmazottakra vonatkozóan: túlóra, készenlét, ügyelet, illetve a helyettesítés – amit nem találok az új Mt.-ben –, valamint az ezért járó juttatások számfejtése a dolgozók részére. Konkrét eset: az intézményben szombaton rendezvény van, emiatt egy takarítónő ügyel 8-14 óráig, nyitja és zárja a rendezvényt, a munkarendje hétfőtől péntekig tart, bére havi fix 98 000 Ft.

Kérdés: Több mint 10 éve dolgozom ugyanazon a munkahelyen munkaviszonyban. Tavaly ősszel egy műtét miatt 8 napot voltam betegállományban. Ezt követően decemberben újabb egy hetet töltöttem betegállományban, majd kiadták a szabadságomat 2012. december 31-ig. 2013. január 1-je óta újra betegállományban vagyok, nem akarják, hogy visszamenjek dolgozni. A Munka Törvénykönyve szerint a betegszabadságot követően egy évvel elküldhetik a munkavállalót. Az utolsó, azaz a 2013-as betegszabadságot veszik figyelembe?