860 talált cikk a munkakör kifejezésre

Kérdés: Városunkban a képviselő-testület két éve létrehozott egy önállóan gazdálkodó gazdasági intézményt, mely a város óvodáinak, általános iskoláinak, művelődési központjának és a városi könyvtárnak a gazdálkodási feladatait látja el. A képviselő-testület által megválasztott intézményvezető kinevezett vezető vagy megbízott vezető? A besorolási béren felül milyen juttatás jár neki? (Ő a részben önállóan gazdálkodó 7 intézmény ellenjegyzője, illetve a saját intézmény igazgatója.)

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?

Kérdés: Költségvetési szervnél kutató munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott hogyan vezeti jelenléti ívét? A 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet 9. §-a szerint: "Tudományos kutatói munkakörben – kivéve ha közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály szerint a kutatói tevékenység csak a munkahelyen végezhető – a munkahelyen töltendő idő tartama heti két teljes munkanap." A kivétel ránk nem vonatkozik, a kinevezésben a heti munkaidő 40 óra. Hogyan kell a jelenléti ívet vezetni?

Kérdés: Dolgozónk 2007. 09. 27-én lépett be a prémiumévek programba, álláshelyét megszüntettük. 2009. 02. 01. óta öregségi nyugdíjban részesül. Kérdésünk, hogy lehet-e, illetve mennyi idő után lehet ugyanilyen munkakörre új embert felvenni, az álláshelyek számát bővíteni? (Feladatbővítésről nincs szó.)

Kérdés: 2006. 01. 01-től előrehozott öregségi nyugdíjasként dolgozom gazdasági vezetői munkakörben, egy megyei fenntartású intézményben. A nyugdíj melletti munkavállalásra vonatkozó korlátozó szabályok rám csak 2010. 01. 01-től vonatkoznak. 2010. 01. 01-től a fizetésem 3 hónap alatt eléri a minimálbér 12-szeresét. Ha tovább szeretnék dolgozni, akkor április 1-jétől szüneteltetnem kell a nyugdíjamat, de meddig, hisz 2010. 11. 25-én betöltöm a 62. életévemet. Ekkor úgy tudom, hogy rám már nem vonatkozik az éves kereseti korlát. Ezek szerint 2010. 12. 01-től ismét igényelhetem a nyugdíjamat vagy majd csak 2011. 01. 01-től? Mi történik akkor, ha közben megszüntetik a közalkalmazotti jogviszonyomat, például júniusban? Ekkor jogosult vagyok-e a felmentési időre, illetve ily módon év közben kérhetem-e ismételten a nyugdíjam folyósítását?

Kérdés: Köztisztviselő 35 évi közszolgálati jogviszony után jogosult a Ktv. 49/E. § (2) bekezdés c) pontja alapján 4 havi illetményre. Mi képezi az illetményt? Beleszámít-e a munkakörébe nem tartozó munka után járó helyettesítési díj?

Kérdés: Kérdésünk a jegyzői feladatkörrel kapcsolatos. A jegyző mely feladatköröket nem láthatja el személyesen? Gondolunk itt elsősorban a gazdálkodással kapcsolatos feladatkörökre: a pénztárt, valamint az adóügyi feladatokat elláthatja-e személyesen a jegyző, vagy erre kötelező külön ügyintézőt megbízni?

Kérdés: Közalkalmazott jubileumi jutalmának számításánál mely időszakok vehetők figyelembe az alábbiak közül: 1980. 11. 01.-1998. 07. 08. Kjt. hatálya alá tartozó szervnél eltöltött jogviszony, megszűnés: közös megegyezéssel 1998. 07. 09.-2002. 01. 11. főállású anya 2002. 01. 11.-2002. 10. 07. munkanélküli 2002. 11. 01.-2003. 08. 31. alkalmazott egy vállalkozónál (munkaviszony) 2003. 09. 01-től jelenleg is közalkalmazott (részmunkaidős, napi 4 órában) A főállású anyaság időtartama, a munkanélküli-ellátás időtartama, valamint a vállalkozónál eltöltött idő a közalkalmazott besorolásánál, illetve a végkielégítéshez beszámítható-e?

Kérdés: Városunkban gazdasági intézményt hozott létre a képviselő-testület az óvodák és iskolák gazdálkodásának ellátására. Az intézményvezetőt a képviselő-testület nevezte ki. Szeretném megkérdezni, hogy az intézményvezető 2009-től kinevezett vezető vagy megbízott vezető? Amennyiben megbízott vezető, mennyi a minimális vezetői pótléka?

Kérdés: Szociális intézményünk (fogyatékos gyermekotthon) 2000. 01. 01-től folyamatosan, általános iskolai végzettséggel, takarító munkakörben foglalkoztatott egy dolgozót az A7 fizetési kategóriába sorolva (ez a besorolás megfelelt a jogviszonynak és a végzettségének). A közalkalmazott 2008-ban OKJ-s gondozó végzettséget szerzett, gondozó munkakörbe került át, fizetési osztályát C-re változtatták. Takarítóként az 1992. július 1. utáni munkaviszonyait (1990. 03. 08-tól 1995. 04. 12-ig egy kft.-nél, majd 1995. 04. 13-tól 1999. 12. 31-ig egy rt.-nél dolgozott) is beszámították a fizetési fokozatának megállapításakor, mivel a takarító munkakörre nem volt előírt végzettség, amivel rendelkeznie kellett volna. Kérdésünk az, hogy a jelenlegi gondozó munkakör esetén a fizetési fokozat megállapításakor figyelembe kell-e venni azokat az 1992. július 1. utáni munkaviszonyokat, amelyek idején nem rendelkezett a gondozói munkaköréhez előírt végzettséggel (nevezetesen a fent említett kft.-nél és rt.-nél eltöltött időt)? Az 1992. július 1. előtt megkezdett munkaviszonyt annak végéig teljes egészében be kell-e számítani, vagy csak 1992. július 1-jéig? Vissza lehet-e/kell-e csökkenteni a fizetési fokozatot? Ha vissza lehet/kell csökkenteni, akkor a bére változatlanul hagyása mellett? A fizetési fokozat szerinti pótszabadság napjai csökkennek-e?