874 talált cikk a munkakör kifejezésre

Kérdés: A gazdasági vezetők képesítési követelményével kapcsolatban lenne kérdésem. Számomra furcsa, hogy az igazgatásszervező vagy jogász szakképzettség nem elegendő a munkakör betöltéséhez. Főleg annak tükrében, hogy e két végzettség feljogosíthat arra, hogy akár könyvelőket, akár gazdasági vezetőket ellenőrizzen, tehát belső ellenőri, valamint adóellenőri munkához ezen képesítések elegendőek. Érdekesnek találom azt is, hogy szimplán ezen végzettségekkel az új jogszabály szerint még mérlegképes könyvelőnek sem lehet jelentkezni, szükséges ehhez egy "közbeiktatott" OKJ képzés is. Nincs itt némi ellentét?

Kérdés: Egy közalkalmazott születési éve 1954. 06. 16. Munkaköre megszűnik 2010. november 31-gyel. Közalkalmazotti jogviszonya 1972. 06. 01-jével kezdődött. A prémiumévek programba 2010. 12. 01-jével lépne be. Mikor lesz jogosult előrehozott csökkentett összegű öregségi nyugdíjra? Munkaviszonyának kezdő időpontja 1969. 01. 29. A nyugdíj megállapításakor hány százalék lesz a csökkentés mértéke, illetve a 40 év feletti munkaviszonyra megkapja a pluszszázalékot vagy az ebben az esetben nem jár? A heti 12 óra munkavégzéstől eltekinthetnek-e?

Kérdés: Egy szociális intézmény humánpolitikai szervezőjeként kérem állásfoglalásukat egyik dolgozónk besorolásával kapcsolatban. 2001. 10. 15-től dolgozik intézményünknél, akkor házi gondozóként alkalmaztuk középfokú egészségügyi végzettséggel. Előző jogviszonyai közül a 2000. 02. 01-jétől 2001. 01. 31-ig tartott, egyéni vállalkozónál alkalmazottként eltöltött jogviszonya kérdéses, a következők miatt: amikor házi gondozónak felvettük őt 2001-ben, az akkori besorolásába beszámítottuk ezt a vállalkozónál töltött időt. Azonban dolgozónk 2006. 12. 01-jétől átkerült más munkakörbe, családgondozó lett a gyermekjóléti szolgálatnál. 2008. 02. 01-jei hatállyal átsoroltuk D kategóriából F kategóriába, mivel diplomát szerzett. Munkaköre ekkor nem változott. A kérdés a következő: munkakörváltozásnál kell-e (2006. 12. 01-jén kellett volna-e) új beszámítást készítenünk dolgozónknak, és ha igen, a jelenlegi F kategóriás családgondozói munkakörébe beszámítható-e a vállalkozónál töltött idő?

Kérdés: Iskolai végzettségem gimnáziumi érettségi, OKJ-s mérlegképes könyvelői szakképesítés államháztartási szakon, és OKJ-s pénzügyi és számviteli szakellenőr szakképesítés államháztartási szakon. 2002. március 1-jén neveztek ki határozatlan időre gazdasági vezetőnek egy önállóan működő és gazdálkodó városi szociális intézményben, mely másik két önállóan működő intézmény operatív gazdálkodását is elvégzi. Az intézmények könyvviteli szolgáltatását államháztartási szakon regisztrált mérlegképes könyvelőként látom el. (41 éves vagyok.) Kérdésem, hogy a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése vonatkozik-e rám, vagy csak az új kinevezésekre értendő? Ha vonatkozik rám, meddig kell megkezdenem a felsőfokú iskolai végzettség megszerzését? Ha a munkakör betöltésekor a képesítés megfelel a képesítési előírásnak, és közben változik a képesítési előírás, akkor a munkáltatónak kell-e kötelezni? Ha a munkáltató kötelez, köteles-e a képzési költség teljes költségét fizetni? Ha a munkakör betöltéséhez szükséges a felsőfokú iskolai végzettség és nem kötelez, jogszerűen jár-e el? Ha nem kötelez a felsőfokú iskolai végzettség megszerzésére, és nem iratkozom be, akkor elláthatom-e a munkakört, a munkáltató felmondhat-e?

Kérdés: Vezetőhelyettes vagyok egy intézményi gondnokságnál, megbízott vezetőként. A Kjt. módosított 76. §-a azt mondja, hogy nem jár rendkívüli munkaidőben végzett munkáért díjazás a munkáltató vezetőjének és helyettesének, ha e feladatát önálló munkakörben látja el, továbbá annak, aki munkaidejét maga osztja be. Mivel vezetőhelyettesi beosztásom nem önálló munkakör (pénzügyi főelőadó vagyok, erre kaptam a vezetői megbízást), a munkaidőmet, pihenőidőmet nem magam osztom be, részemre fizethető-e túlmunkáért díjazás?

Kérdés: Kinevezett vezetőként dolgozom egy általános iskolában. Illetményem a 2009. december 31-ei béremnek megfelelő, "E" fizetési osztályba tartozom. A 2009. decemberi bérem alapilletményből, munkáltatói döntésen alapuló illetményből és a vezetői pótlékból tevődött össze. Kérdésem, hogy amennyiben nem vezetőként, hanem gazdasági ügyintézőként szeretnék ugyanitt dolgozni, akkor marad-e a jelenlegi illetményem, illetve hogyan változna?

Kérdés: A vállalkozó közintézetként működő intézmény esetében az alkalmazottak közalkalmazottként kerülnek-e foglalkoztatásra, vagy a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartoznak, illetve bérezésük mi alapján történik?

Kérdés: Az 1990. évi LXV. törvény 43. §-a alapján helyi önkormányzatok társulása létrehozott egy költségvetési intézményt szennyvízhálózat és -tisztító üzemeltetésére. Az intézmény mint költségvetési szerv, közszolgáltató közüzem működik (alapító okirat szerint). A szakmai feladatok ellátását eddig egy kft. végezte szerződés alapján. Az intézmény egyedül kívánja ezután végezni az egész üzemeltetést. A kft.-től átvehetjük-e pályázat nélkül a dolgozókat, és azokat kötelesek vagyunk-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni? Az eddig részmunkaidőben foglalkoztatott intézményvezető ezután jogosult lesz-e vezetői pótlékra, ha továbbra is részmunkaidőben kívánja ellátni a feladatát?

Kérdés: Különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék illeti meg azt a közalkalmazottat, aki pedagógiai szakszolgálati feladatot lát el. Intézményünk többcélú intézmény, ellátja ezen feladatokat is. Utazó tanári hálózatot működtetünk, ahol alkalmazotti létszám hiányában gyógypedagógusok látják el a feladatot kötelező órájukban vagy túlórában. Emellett az enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolájában is dolgoznak. Melyik pótlék adható számukra, a gyógypedagógiai pótlék vagy a különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék?

Kérdés: Iskolánkban gyógypedagógust is foglalkoztatunk. Módosítottuk az alapító okiratot, integrált iskola lettünk. A gyógypedagógust 18 órában a napköziben foglalkoztatjuk, nevelőtanári diplomája is van. A napköziben a gyermeklétszám 33 fő. A napközis tanár kötelező óraszáma 23, a gyógypedagógusé 21. Jelenleg 5 tanulóval foglalkozik a gyógypedagógus összesen heti 8 órában (egyéni foglalkozás). Így a túlórák száma heti 3 óra. A rehabilitációs órák száma viszont menet közben egyre több lesz, hiszen a rászorulók száma is nő. Kérdésem az, hogy mennyi így a tanár kötelező óraszáma, illetve kell-e, lehet-e átlagot számolni a kétféle óraszám alapján? Hogyan vegyük figyelembe a növekvő rehabilitációs óraszámokat? Jár-e a dolgozónak a gyógypedagógiai pótlék?