103 talált cikk a munkarend kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja távmunkában látja el a feladatait.
Az alábbi esetek kapcsán hogyan kell az igazolás nélkül elszámolható költség összegét meghatározni?
a) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg 10 munkanapon fizetett szabadságon volt.
b) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon a munkáltató székhelyén végezte a munkáját, 5 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg a fennmaradó 5 munkanapon munkaidejének felében a munkáltatója székhelyén, másik felében távmunkavégzés keretében végzett munkát.
c) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg 10 teljes munkanapon a munkáltató székhelyén végzett munkát. Ezenfelül a munkáltató által elrendelt, a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőben (szombati nap) távmunkavégzés keretében végzett munkát összesen 6 óra időtartamban.
d) A munkáltató és a munkavállaló részmunkaidőben állapodtak meg, a napi munkaidő az általános teljes napi munkaidő fele. A munkavállaló valamennyi munkavégzéssel érintett napja teljes egészében távmunkavégzéssel érintett nap.

Kérdés: A polgármesteri hivatalnál vezetői pozíciót betöltő munkavállalónk 44 km-ről jár be dolgozni saját gépkocsival. Munkába járás címen, adómentesen, maximum 15 Ft/km számolható el (jelenleg ezt téríti neki a hivatal). Mivel a benzinárak jelentősen megnövekedtek, jelentős költségtöbblettel jár a dolgozó munkába járása.
1. Megállapodhatunk-e úgy, hogy munkába járásként, a kiküldetésként elszámolható módon határozzuk meg a költségtérítést (amortizáció + NAV szerinti normafogyasztás), és így az adómentesen elszámolható (munkába járás) feletti részt is megkapja a munkavállaló (természetesen bérként adózva és megfizetve utána a szochót)?
2. Ha az 1. pont kivitelezhető, lehetséges-e alacsonyabb vagy magasabb fogyasztás meghatározása is, eltérően a kiküldetésben meghatározott, cm³ után előírt NAV szerinti normafogyasztásnál?
3. A szabályzatunkba ezt a döntésünket bele kell-e foglalni, vagy ez lehet egy egyedi megállapodás a munkavállalónkkal? Ha a szabályzatba bele kell foglalni, akkor lehetséges, hogy ez az emelt összegű költségtérítés csak egyedi döntéssel és megállapodással, rendkívüli esetekben, egyedi (magasabb) felelősséget igénylő munkakörben áll fenn?
4. Ha ez a megállapodás járható út, milyen dokumentáció szükséges, hogy ez az emelt költségtérítés adható legyen a dolgozónak (pl.: szabályzaton átvezetés, munkáltatói intézkedés, valamilyen egyedi megállapodás stb.)?

Kérdés: Cégünk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. A munkavállalók munkavégzésének helye a cég székhelyétől/telephelyétől mindig eltér, az ország több városában végzünk kivitelezést. Munkaszerződésük szerint a munkavégzés helye Magyarország területe. Mivel nagy kitérő, időkiesés és felesleges költség lenne a székhelyre való be-utazás mindennap, ezért a munkaterületekre való utazást úgy oldanánk meg, hogy a cég tulajdonában lévő kisteherautókkal – 3 és 6 személyesek – az egy környéken élő munkavállalókat lakóhelyükről közvetlenül a munkavégzés helyére szállítjuk. Ezen kisteherautókat vezető munkavállalók a járművekkel a munkanap végén hazamennek a lakóhelyükre, és másnap onnan indulnak az aktuális munkavégzési helyre. Ebben az esetben minek minősül a lakóhelyre való utazás céges tehergépkocsival? Felmerül a céges jármű magánhasználata? Kell-e költségtérítést fizetni vagy ingyenes juttatást elszámolni a munkavállalónak?

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt, ha egy önkormányzati dolgozó esetében munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása mellett döntenek?

Kérdés: Az egyik munkavállalónk állandó lakcíme – lakóhelye, melyet nem szándékozik véglegesen elhagyni – Békéscsabán van. Tartózkodási helye – ahonnan saját gépkocsival jár be a munkahelyére hétfőtől péntekig – Kalocsán van. Munkahelye pedig Akasztón található. Pénteken Kalocsáról megy a dolgozó Akasztóra és vissza Kalocsára (munkába járás). Péntek este vagy szombaton utazik minden héten Kalocsáról Békéscsabára (hazautazás). Szombaton vagy vasárnap utazik Békéscsabáról Kalocsára vissza (hazautazás). Hétfőn pedig Kalocsáról Akasztóra és vissza (munkába járás).
A fentiek esetében a péntek-hétfői utazások hogyan számolhatók el adómentesen?
1. Pénteken: munkába járás oda-vissza (Kalocsa-Akasztó-Kalocsa)
Szombat-vasárnap: hazautazás oda-vissza (Kalocsa-Békéscsaba-Kalocsa)
Hétfő: munkába járás oda-vissza (Kalocsa-Akasztó-Kalocsa)
2. Pénteken: munkába járás, csak oda (Kalocsa-Akasztó)
Szombat-vasárnap: hazautazás oda-vissza (Akasztó-Békéscsaba-Akasztó)
Hétfő: munkába járás, csak vissza (Akasztó-Kalocsa)
3. Pénteken: munkába járás, csak oda (Kalocsa-Akasztó)
Szombat-vasárnap: hazautazás oda-vissza (Kalocsa-Békéscsaba-Kalocsa)
Hétfő: munkába járás, csak vissza (Akasztó-Kalocsa)
Vagy esetleg egyik sem helyes?

Kérdés: Július 1-je az Eüterv. 15/B. §-ának (1) bekezdése szerint Semmelweis-nap, amely munkaszüneti nap az egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatási jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók tekintetében. A szakképzési hozzájárulás megállapításakor a Semmelweis-nap munkaszüneti nap vagy munkanap lesz?

Kérdés: A közigazgatási határon kívül lakók esetén munkába járás költségtérítése címén 15 Ft/km a dolgozó kérésére különösebb indoklás nélkül fizethető, vagy csak a 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ában nevesített esetekben? A Költségvetési Levelek 297. számában az 5289. és az 5285. válaszuk szerint: "a munkába járás és a hazautazás költségtérítéséhez sem az Szja-tv., sem a 39/2010. Korm. rendelet nem ír elő semmilyen előírást a közlekedési eszközre, illetve annak tulajdonára vonatkozóan." Ugyanakkor a 4989. alapján arra lehet következtetni, hogy a 15 Ft csak a kormányrendeletben nevesített esetekben adható.

Kérdés: Egy szakképzési centrum Budapestről Budaörsre teszi át a székhelyét. A munkavállalók nagy része budapesti lakos, az új székhelyre csak budapesti BKV-bérlettel és egy kiegészítő bérlettel tudnak menni, mely Budapest és Budaörs között érvényes. Kötelező-e megtéríteni a budapesti helyi bérletet és a budaörsi kiegészítő bérletet 86%-ban? Milyen adókötelezettség keletkezik a juttatás után?

Kérdés: Önkormányzatunk a jegyző részére egy elektromos autót biztosított használatra. Az autó "tankolására" a jegyző otthonában a saját elektromos hálózatából kerül sor, ami havi 25 000 forint kiadást jelent. Ilyen esetben, amikor a járművet a munkáltató biztosítja, de az azzal kapcsolatos "tankolási" költségek a munkavállalót terhelik, jár-e a kilométerenkénti 15 forint költségtérítés?

Kérdés: Kjt. hatálya alá tartozó intézményben tartósan távol lévő (GYED, GYES, táppénz) közalkalmazott helyére másik dolgozót bíz meg a távol lévő közalkalmazott feladatainak az elvégzésére havi fix összegben, helyettesítési díjjal az intézményvezető. Ha a helyettesítést végző dolgozó szabadságon vagy táppénzen van, jár-e a fix összegű helyettesítés díja, ha a feladat elvégzését az intézményvezető leigazolja, vagy az összeget arányosítani kell az adott hónapban a munkavégzés napjaival?