1559 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Az Áht-vhr. 66. § (6) bekezdésének h) pontja rendelkezik arról, hogy a központi költségvetési szervet nem illeti meg az alaptevékenység bevételei eredeti előirányzatát meghaladó többletbevétel 50 százaléka. – Az Szt-vhr. 9. számú melléklete szerint a 911. számla az Alaptevékenység bevételei, a 912. számla az Alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételek. – 2005-től szerkezetileg megváltozott a "Működési bevételek előirányzata és teljesítése" 07. számú űrlap, mely a korábbi űrlap sorainak bontásától, illetve összesítő soraitól eltérően az 1-11. sort az Alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételek megnevezéssel összesíti. – A 2005. évi költségvetési előirányzatok összeállításához a Pénzügyminisztérium által kiadott Tájékoztató 60. oldalán az Alaptevékenység bevételeinek minősíti a 07. űrlap 1-12. sorát. – A "Bevételek tevékenységenként" megnevezésű 22. számú űrlap megbontja az intézményi bevételeket a 911., illetve a 912. főkönyvi számlák szerint. Tételesen mely bevételekre vonatkozik az eredeti előirányzatot meghaladó többletbevétel utáni 50 százalékos mértékű – maradványelszámolás keretében történő – befizetési kötelezettség?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni az iparosított technológiával készült lakóépületek pályázati felújítását, ha – a lakossági önrész és a központi támogatás az önkormányzatoknak az erre a célra megnyitott számlájára érkezik, – a kiviteli és a támogatási szerződést az önkormányzat köti, – a számla az önkormányzat nevére szól, – az épület vagy kizárólag magántulajdonú, vagy önkormányzati és magántulajdonú lakások vegyesen? Mi az irányadó abban az esetben, ha a pályázati kiírásnak megfelelően felújításnak elszámolandó műszaki tartalom a számviteli állásfoglalások szerint karbantartásnak minősül?

Kérdés: A költségvetési szerv a dolgozói részére a 100 forint feletti magán-telefonbeszélgetést – belső szabályzat és a telefontarifák számítógépes rendszerbeli nyilvántartása alapján – kiszámlázza. Helyesen járunk-e el, ha ezen telefonbeszélgetések beszedett és befizetett áfáját mint visszaigényelt áfát számoljuk el az adóbevallásban?

Kérdés: Önkormányzatunk a Szoc-tv. 48. §-a alapján gondoskodik elhunyt személyek köztemetéséről. Kérdésünk, hogy a temetkezési intézettől beérkező számlát, mely 15 százalékos általánosforgalmiadó-mértéket tartalmaz, hogyan kell helyesen könyvelni (segélyként), valamint a temetési szolgáltatás közvetítése esetében (mely történhet magánszemélynek – hagyatékátadó végzés alapján – és önkormányzatok felé) milyen általánosforgalmiadó-mértéket kell alkalmaznunk, s milyen bizonylatot kell kiállítunk?

Kérdés: Az Szja-tv. 1. sz. mellékletében szereplő juttatásokat egyenként felsorolva: 1. üdülési csekk (8.3.) 2. ajándék (8.18.-8.19.) – kis összegű vagy 5 E Ft – nyugdíjra tekintettel 15 E Ft 3. vetélkedő, versenydíjként adott ajándékcsomag max. 5 E Ft értékben (8.18. pont) Melyik főkönyvi számlára kell elszámolni ezen kiadásokat (jutalom 51221. vagy költségtérítés 51429. vagy egyéb?)? Áfatartalmát meg kell-e osztani az 56121-es dologi számlacsoportba?

Kérdés: Fegyveres szervek hivatásos állományába tartozók délutáni-éjszakai pótlékát és a készenléti pótlékát melyik főkönyvi számlára könyveljem? Melyiket kell az 511244. egyéb kötelező, illetve pótlékra és melyiket a 512244. készenléti, ügyeleti helyettesítés díjára könyvelni?

Kérdés: Intézményünk 10 000 Ft értékben iskolakezdési támogatást nyújtott utalvány formájában az arra illetékes dolgozóinak. Kérdésünk, hogy milyen formában kell ezt a támogatást nyilvántartani, illetve hogy az APEH-nak milyen nyomtatványon kell jelenteni ezt az adómentes juttatást?

Kérdés: Általános iskolában foglalkoztatható-e az a pedagógusjelölt, aki nyelvvizsga hiányában nem kapott diplomát, csak a záróvizsga meglétéről igazolást. Besorolható-e a Kjt. "F" kategóriába?

Kérdés: Önkormányzatunk képviselőinek határozat alapján fizetett üzemanyaggal kapcsolatos költségtérítés könyvelésének mi a helyes megoldása? A jelenlegi gyakorlat szerint a végleges kiadásként történő könyvelésre csak az IMI-programban való rögzítés és a MÁK-tabló beérkezését követően kerül sor. Javaslatot kérnénk az idei évtől hatályba lépő bérlet és étkezési juttatás adóköteles részének, valamint a számlázott tételek könyvelésére is. Önkormányzatunknál havi megrendelés alapján vásároljuk meg a bérletet, melyről számlát kapunk. Mivel a havi rendelés darabszáma a hóközi változások miatt nem pontos, így előfordul, hogy 1-2 db bérlet megmarad. Ezeket a bérleteket a BKV visszaveszi, de már nem a bérlet teljes árát utalja vissza, hanem csökkenti a kezelési költség összegével. Az étkezési jegyeknél évi megrendelés alapján egy számlát kapunk. Az életbe lépő jogszabályi változások alapján a bérlet és az étkezési jegyek egy része adóköteles természetbeni juttatás. Véleményünk szerint az adóköteles részt az IMI-programban rögzíteni szükséges. Így a leszámlázott tétel egy része a MÁK által megküldött tablóban is megjelenik.

Kérdés: Az államháztartási szervezetek könyvvezetéséről szóló Szt-vhr. 22. § 1/b. alpontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. Az illetékekkel kapcsolatos 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: – Kintlévőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. – Hátralék (illetéktartozás): a kintlévőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812. "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések", számlán kell könyvelni a 412. Tőkeváltozásokkal szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint idegen követelés – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét. Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrásoldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?