1516 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Költségvetési intézménynél a mennyiségben nyilvántartott kis értékű szellemi termékekre (szoftvertermékek) alkalmazható-e a csoportos nyilvántartás? Ha igen, akkor feltétel-e, hogy egyidejűleg beszerzett, azonos beszerzési árhoz tartozó, azonos paraméterekkel rendelkező, egyidejűleg használatba vett szoftvertermékekről legyen szó?

Kérdés: Költségvetési intézményünk szeretné dolgozóit kis értékű ajándékkal jutalmazni. Dolgozónként lehet-e más és más ez az ajándéktárgy, vagy csak egységes (mindenkinek ugyanaz)? Az intézmény nevére kiállított számlán szereplő tárgyakat össze lehet-e vonni? A pénzügyi és számviteli elszámolások során a dologi költségek között mint reprezentációt, vagy a központosított illetményszámfejtés alapján, az IMI program segítségével a Kincstárnak a 45344-es jogcímkóddal lejelentett kifizetés szerint a személyi juttatások között számoljuk-e el (512212, illetve 516222)?

Kérdés: 1. Központi költségvetési intézményként működő kutatóközpont vagyunk. Kiegészítő jellegű tevékenység keretében ellenérték fejében rendszeresen értékesítünk saját előállítású diagnosztikumokat (anyagokat), valamint kutatással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtunk. Az eladási árakat saját hatáskörben az önköltségszámítási szabályzatban rögzítetteknek megfelelően állapítjuk meg. Az önköltség képzésénél – közvetlen anyagféleségeken kívül – értelemszerűen számolunk a felmerült bérek és járulékaik összegével is. Ez utóbbiak forrása azonban a fenntartótól (FVM) érkező állami támogatás, amely alapvetően a kutatási csoport állami feladatainak ellátására szolgál. A kiegészítő tevékenységet a szabad kapacitás kitöltéseként végzik az adott kutatási csoportok, és a munkaidő megközelítéséből valójában nem elkülöníthető, hogy a munkaidő mely részében végzik az ún. állami alapfeladatot, és melyben az ún. értékesített diagnosztikumokat. A termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ráfordításait – az illetményeken kívül – és bevételeit a számvitelben elkülönítetten kezeljük, s a kiszámlázott bevételek utáni áfát befizetjük. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy az említett bevételekből vásárolt anyagféleségek után felszámított áfát teljes mértékben levonhatjuk-e, vagy az arányosításba kell bevonni, és csak az arányszám alapján lehet azt visszaigényelni? 2. Tevékenységéből adódóan ugyancsak rendszeresen végez az intézet kutatási szolgáltatást ún. alvállalkozói, együttműködői szerződés alapján. A szolgáltatásról számlát állít ki, és a bevétel áfatartalmát értelemszerűen megfizeti. Kérdésünk ugyanaz, mint az előbbiekben részletezett, vagyis visszaigényelhető-e maradéktalanul az e bevételből vásárolt anyagféleségek áfája az adott feladat tételes analitikus nyilvántartását feltételezve? 3. Külföldi partnerekkel megkötött szerződések alapján licencet – hasznosítási díjbevételt – kap az intézmény. Ennek előzménye az intézet által kifejlesztett és a külföldi által használt szellemi termék, tudományos technikai szakértelem, az ún. "know-how", amelynek felhasználásával a külföldi fél saját országában árbevételhez jut, és annak megállapodás szerinti mértékét átadja az intézetnek. Helyesen járunk-e el, ha a teljesítés helyét külföldinek tekintjük, és ebből adódóan a külföldi fél fizeti meg az adót? Továbbá az érkezett bevételekből történő vásárlások áfáját teljes mértékben visszaigényelhetjük, vagy arányosítani kell?

Kérdés: Költségvetési szervtől egy betörés során eltulajdonítottak egy számítógépet. A rendőrségtől a negyedéves mérleg fordulónapjáig nem érkezett meg a nyomozás eredményéről szóló értesítés. A számítógépet ebben az esetben törölni lehet-e az állományból?

Kérdés: 1. Van-e valamilyen lehetőség az innovációs járulék címén előírt előlegek összegének csökkentésére, a már befizetett előleg visszaigénylésére, ha a már befizetett előleget is kutatás-fejlesztésre kívánja a gazdálkodó szervezet felhasználni? 2. Ki és milyen módon igényelheti az Innovációs Alapból a támogatást? 3. Technikailag hogyan történik az KTIA-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott levonás? Levonható az éves költség abban az esetben is, ha a megrendelt kutatás-fejlesztés év végére még nem fejeződött be? 4. Abban az esetben, ha az innovációs járulék bruttó összegét csökkenti a gazdasági társaság a kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított összegekkel, hogyan kell nyilvántartani a kutatási, a kísérleti fejlesztési témákat?

Kérdés: 2003. évben a 368-48882 számlára könyveltük a devizás beruházásainkat. 2004-ben a számlán kamatjóváírás és a számla megszűnése miatti átvezetés szerepel. Kérem, hogy részletesen levezetni szíveskedjék a kamatjóváírás, az átvezetés és az átváltás miatti különbözet könyvelését a 368, 48882, 3521 (574217) számlákon.

Kérdés: Kollektív szerződés alapján munkakörönként – kihordási idő figyelembevételével – dolgozóink munkaköpenyt kapnak (könyvelő, takarítónő, karbantartó). A munkaköpeny nyilvántartásba kerül, és az intézmény tulajdonát képezi. Adóköteles természetbeni juttatásnak minősül-e? Kell-e utána 29 százalék tb- és 3 százalék ma-járulékot fizetni?

Kérdés: Egyik költségvetési intézmény az évekkel ezelőtt vásárolt számítógépeket úgy aktiválta, hogy a monitor, maga a gép, a billentyűzet is egy egységként van nyilvántartva. Időközben a gépen felújításokat végeztek, kicserélték az alaplapot, winchestert, házat, monitort. Ezeket mind-mind ráaktiválták az eredeti bruttó értékre, így van olyan gép, amelyikhez 2 monitor is társul. Hogyan lehet szétválasztani a gépek értékét, ill. hogyan lehetne megoldani a részleges selejtezést?

Kérdés: Önkormányzatunk több gépkocsit üzemeltet, melyek esetében számításokkal alátámasztott üzemanyag-megtakarításért fizetünk a sofőrök részére. Mi tekinthető alapnormának abban az esetben, ha a 60/1992. Korm. rendelet műszaki adatokról szóló melléklete nem tartalmazza adott gépkocsi műszaki adatait, és a gyártó a gépkocsi fogyasztási adatait városi, országúti és kombinált közlekedés kategóriákban határozza meg? Esetleges túlfogyasztás után kell-e az önkormányzatnak kifizetői adót fizetnie, mivel az üzemanyag-túlfogyasztás a gépkocsivezető egyéb természetbeni juttatásának is felfogható?

Kérdés: Amennyiben a bónuszpontokat a telefontársaság jóváírja, és egy nagy értékű mobiltelefon vételekor nem kell fizetni (a számla végösszege 0 Ft), értékkel kell-e állományba venni, tekintettel arra, hogy növekedett a vagyonunk, illetve ha a fenti okból a tényleges árnál kevesebbet kell a telefonért fizetni (vagy a csökkentett, kifizetett összegben kell bevételezni)? Belefér-e az eset az ajándék vagy a térítésmentes átvétel körébe? Az eszköz megszerzése érdekében felmerült kiadást a számla végösszegének megfelelően egy összegben (alap+áfa bontásba), vagy az eredeti vételárat kiadásként (alap+áfa bontásban), a kedvezményt bevételként kiadásként (alap+áfa bontásban) kell-e lekönyvelni?