1516 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: A jegyző az önkormányzati tulajdonban lévő gépkocsit milyen feltételek mellett használhatja személyi használatra? Mik az adózási szabályai, menetlevél-vezetés, számlázás rendje? El kell-e különíteni a magáncélú és a hivatali célú utakat? Milyen adózási és engedélyezési szabályok vannak rá? Sem az önkormányzatnál, sem a hivatalnál nincs gépkocsivezető. Meg kell-e téríteni a személygépkocsi után a magáncélú használatot?

Kérdés: A diplomám mellé a mérlegképes könyvelői végzettség megszerzése 2014. szeptemberben történt meg. A munkáltatóm kérésének megfelelően szeretnék mérlegképes könyvelőnek regisztrálni, azonban a gyakorlati idővel kapcsolatosan várom válaszukat. 2003. január 1-jétől az önkormányzatnál, majd 2014. július 1-jétől a hivatalnál a szakmai gyakorlatnak megfelelő munkát végzem. Az Szt. 177. §-ának (9) bekezdése szerint "A 151. § (5) bekezdésének b) pontjában foglalt, a képesítés megszerzését követő 3 éves szakmai gyakorlat teljesítésébe
– 2002-ben és 2003-ban maximum 2 éves,
– 2004-ben maximum 1 éves,
a képesítés megszerzését megelőző számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlat is figyelembe vehető." Beszámítható-e ennek értelmében a végzettség megszerzését követően szükséges gyakorlati időmbe a 2003-2004-es szakmai gyakorlatom?

Kérdés: Az Ávr. kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzésének szabályaira vonatkozó 50. §-ának (1), valamint 55. §-ának (1)–(2) bekezdéseiben foglaltak alapján a pénzügyi ellenjegyzésnek (pénzügyi ellenjegyzés tartalmi meghatározása: a pénzügyi ellenjegyzés ténye és a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírása) kizárólag a kötelezettségvállalás dokumentumán fizikálisan szabad megtörténnie, avagy megengedett és szabályos-e az olyan ellenjegyzési mechanizmus, melynek keretében az integrált pénzügyi-számviteli rendszerben a kötelezettségvállalás részletező nyilvántartás szerinti adatainak informatikai úton történő virtuális ellenjegyzése történik meg? A folyamat következményeként a kötelezettségvállalás részletező nyilvántartása a következő adatokkal egészül ki: "Pénzügyi ellenjegyző: ... Pénzügyi ellenjegyzés dátuma: év/hó/nap". Az integrált pénzügyi-számviteli szoftverben a részletező nyilvántartásokhoz kapcsolódóan a kötelezettségvállalási dokumentumok pdf-formátumban való feltöltésének lehetősége biztosított. Amennyiben az informatikai úton való pénzügyi ellenjegyzés megengedett és szabályos, abban az esetben szükséges-e többletfeltételeknek e téren a pénzügyi-számviteli szoftvernek megfelelnie (például elektronikus úton történő hitelesítés szabályrendszere, időbélyeg alkalmazása stb.)? Hivatkozással a Költségvetési Levelek 3658. sorszámú kérdés-válaszára, a fenti kérdéskörhöz a következő szövegrész szorosan kapcsolódik: "3658. válasz: Kötelezettségvállalásnak a megkötött szerződést kell tekinteni, ahol a pénzügyi ellenjegyző elsőként, majd a kötelezettségvállaló másodikként írt alá. Az aláírások egy dokumentumon kell, hogy szerepeljenek az aláírás dátumának külön-külön szerepeltetésével. Szerződés esetében rögzíteniük kell a kötelezettségvállalást."

Kérdés: Hivatkozva a 4042. kérdésszámra, szeretnénk megkérdezni, hogy mit kell az alatt érteni: "Kapcsolódó tételek: a maradvány elszámolása, annak függvényében, hogy mi az átvétel fordulónapja". Mi a teendő akkor, ha a beolvadó szerv év közbeni maradványa negatív előjelű?

Kérdés: Központi költségvetési szerv jogszabály szerint központi ellátó szerepet lát el, mely alapján a hadsereg más egységeinek tárgyi eszközöket (járművek, egészségügyi konténerek stb.), készleteket (egészségügyi anyagok, gyógyszerek) szerez be, és azokat térítésmentesen átadja a hadsereg más egységeinek, melyek költségvetési szervnek minősülnek, ezért ezeket a tranzakciókat ÁHT-n belüli térítésmentes átadásnak nevezik, és a 412 nemzeti vagyon változása számlával szemben könyvelik. Véleményünk szerint az Áhsz. csak nagyon korlátozott esetben engedélyezi a nemzeti vagyon változása számla használatát (költségvetési szerv megszűnése miatti feladatváltozás, vagyonkezelési jog változása stb.), ezért ezt a tranzakciót a térítésmentes átadás/átvétel szabályai szerint a 8-as, illetve a 9-es számlaosztály használatával rendkívüli ráfordításként, illetve bevételként kellene elszámolni. Jól gondolom, hogy nem helyes a fenti elszámolás?

Kérdés: Az önkormányzatunk második éve alkalmaz mezőőröket (2 fő) hathavi munkaidőkeretben, amely a mezőgazdasági idényhez igazodva, április-szeptember és október-március időszakokra van meghatározva, és kinevezésükben is szerepel. A ledolgozott munkaidőt nyilvántartják, ez havonta kerül kinyomtatásra. Hogyan kell megadni az érintettek munkaidő-beosztását, mennyit dolgozhatnak egy nap? Dönthetnek-e saját maguk arról, hogy mikor, milyen beosztásban dolgoznak? A munkaidőkeret meghatározása tárgyéven belül kell, hogy legyen? Erre vonatkozóan az Mt.-ben nem találtam szabályozást. A hathavi munkaidőkeret jelen esetben jogszerű-e? A munkabeosztás dokumentálását kitől lehet megkövetelni, és ennek hiánya milyen következményekkel járhat egy munkaügyi ellenőrzés kapcsán?

Kérdés: Intézményünkben (központi költségvetési szerv) az EU társfinanszírozott operatív programok (TIOP és ÉMOP) befejezési határideje meghosszabbításra került 2015. 12. 31-ig. A projektekben a kivitelezői számlák szállítói kifizetésűek voltak, a módosítást követően pedig utófinanszírozottak lettek. A 2015. 10. 31-ét követő kiviteli számlákra, fordított áfára a támogatási szerződés szerinti támogatás 100%-ban megelőlegezésre került november elején. Az intézmény a megelőlegezett támogatást az Áht. 20. §-a szerint vissza nem térítendő támogatásként számolta el B16, B25 rovatokra. A közreműködő szervezet a 2015. 12. 31-ig benyújtott, de a fordulónapig még el nem fogadott összegről egyenlegközlőt küldött, amiben kéri az érintett összeg támogatási előlegből eredő, kötelezettségként való visszaigazolását. Megítélésünk szerint az egyenlegközlőt az intézmény nem igazolhatja vissza, hiszen a könyveiben 2015. 12. 31-én ilyen jogcímen kötelezettség nem szerepel. Helyesen járt-e el az intézmény a támogatás elszámolásakor, illetve ezzel összefüggésben jogszerűen tagadja-e meg a KSZ által kiküldött egyenlegközlő aláírását?

Kérdés: Önkormányzatunk 2015-ben egy lakásépítésekkel és -értékesítésekkel foglalkozó céggel (építési kivitelező és ingatlanforgalmazó cég) adásvételi szerződést kötött egy többlakásos lakóépületben épülő lakásra. A kivitelezés 2015-ben indult, és várhatóan – az adásvételi szerződés szerint – 2016-ban befejeződik.
Az adásvételi szerződésben – mely a cég és az önkormányzat között jött létre – a lakás eladási áránál egy összeg szerepel, az áfa százalékos mértékének és nagyságának meghatározása nélkül. A lakás vételárának jelentős része 2016-ban kerül kifizetésre az adásvételi szerződés alapján. A fenti ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Olyan esetben, amikor az adásvételi szerződésben (amelyet 2015-ben kötöttek) nincs külön rögzítve a nettó összeg, áfa, bruttó összeg, akkor jogosult-e az ingatlanforgalmazó cég (az eladó) az ellenérték 2016-ban kifizetendő összegét 5 százaléktól bármilyen mértékben eltérő áfával növelten számolni?
2. Helyes-e az az értelmezés, mely szerint az adásvételi szerződés 2015. évi bruttó ára (mely 27 százalékos áfát tartalmazott) a törvény alapján nem egyezhet meg a 2016-ban számított bruttó árral, mivel az áfa mértéke 5 százalékra mérséklődött?
3. Amennyiben a 2015. évi befizetésről – mely az adásvételi szerződés szerint előleg – 2016-ban számol el az eladó, milyen mértékű áfát kell felszámítania?

Kérdés: A képviselő-testület a polgármester részére engedélyezte az önkormányzat tulajdonában lévő személygépkocsi korlátlan, magáncélra is vonatkozó használatát. Az üzemanyag-felhasználás költségét a töltőállomás által kiadott nyugta alapján számoljuk el. Kérdés, hogy kell-e az önkormányzat nevére kiállított számlát kérni a töltőállomáson, illetve hogy kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni a megtett kilométerekről, illetve a gépkocsi használatáról? Helyes-e az a nyilvántartás, amely tartalmazza a havi induló, illetve záró kilométeróra-állást, a megtett kilométert, az üzemanyag számla/nyugta számát, összegét?

Kérdés: A településünk Roma Nemzetiségi Önkormányzata három megválasztott tisztségviselője egy család tagja; apa, lánya, veje. A kötelezettségvállaló és utalványozó a nemzetiségi önkormányzat elnöke. A belső ellenőr jelentésében kifogásolta az összeférhetetlenségi szabály be nem tartását, konkrétan azt, hogy "Kötelezettségvállalási, utalványozási feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el" [Ptk. 1959. évi IV. Tv. 685. §. b) pont]. Milyen megoldással lehet ezt az ellentmondást feloldani? Hogy lehet ellátni a kötelezettségvállalási, utalványozási feladatokat ilyen összetételű képviselő-testülettel?