Víziközmű-társulat végelszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk a víziközmű-társulat végelszámolással történő megszűnése után átvette a társulat vagyoni eszközeit (tárgyi eszközök); az önkormányzati utakon végzett víziközmű-társulati felújítások nyilvántartási számláit; pénzeszközeit; tartozásállományát. Hogyan kell ezeket az önkormányzat könyveiben megjeleníteni mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben? Az önkormányzat a pénz átvételére külön elkülönített számlát nyitott, melyre terveink szerint a későbbiekben befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat fogja kezelni. A később befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat milyen főkönyvi számlán kell könyvelni? A társulat egyes esetekben részletfizetést engedélyezett. Azok havi befizetéseit hogyan kell megjeleníteni a költségvetési és pénzügyi számvitelben?
Részlet a válaszából: […] ...az általa létrehozott víziközművet, a próbaüzem és a műszaki átadás-átvétel után legkésőbb 30 napon belül, a tulajdonos önkormányzatnak adja át.A kormányrendelet 22. §-ának (1) bekezdése szerint a megszűnt társulat vagyonát, jogokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.
Kapcsolódó címkék:    

Falunapon juttatott étel- és italfogyasztás

Kérdés: Városunkban az önkormányzat szervezésében minden évben megtartják a Városi Majális rendezvényt. A rendezvény helyéül egy kastélypark szolgál, ahol különböző szervezetek (pártok, egyesületek) sátrakat állíthatnak fel, és az általuk főzött, általában egytálétellel megkínálják a sátrukat meglátogató érdeklődőket. Az idén a Kisebbségi Nemzetiségi Önkormányzat is felállított egy sátrat, és egy nagy üstben babgulyást főztek. A megfőzött ételt az arra látogatók között kiosztották. Hasonló módon járt el a Kisebbségi Nemzetiségi Önkormányzat, amikor gyermeknap keretében ételt osztottak a rendezvényen részt vevő gyermekeknek. A kiosztott ételek után kell-e reprezentációs "adót" befizetniük?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.35. pontja alapján adómentes a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az egyesület, az alapítvány, a közalapítvány, az egyházi jogi személy által a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zárt körű),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.
Kapcsolódó címkék:  

Bizonylatkorrekció – adózási mechanizmus téves választása

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaságunk évente különböző építési-szerelési munkákat végez, nemcsak az önkormányzat, hanem más adóalanyok részére is. Az építési-szerelési munkákhoz kapcsolódóan a jogszabályban előírt esetekben társaságunk a fordított adózást alkalmazza, azonban több esetben előfordult, hogy tévedésből a jogszabályi előírásokkal ellentétesen, egyenes adózási formát alkalmazott a fordított adózás helyett. A korrekcióval kapcsolatban felmerült kérdések:
1. A korrekció alkalmával a számla sztornírozását és az új számla kibocsátását követően a helyesbítést az Art. 49. §-a szerinti önellenőrzés, vagy az Áfa-tv. 153-153/C. §-a alapján, a fizetendő, illetve a levonható adó utólagos módosulásának elszámolására vonatkozó szabályai szerint kell elvégezni? Helyes az a meglátás, mely szerint a korrekciót az eladóval azonos módon, azaz vagy önellenőrzéssel, vagy az Áfa-tv. 153-153/C §-a szerint, az utólagos módosítás szabályai szerint kell kezelni?
2. A technikai lebonyolítás szempontjából elfogadható-e az a megoldás, ha a számlakorrekciót egy helyesbítő számlával rendezzük oly módon, hogy a helytelenül egyenes adózással megállapított adóalap és általános forgalmi adó negatív tételként, míg a helyes tétel a fordított adózás szabályai szerint kerül feltüntetésre?
3. Abban az esetben, ha az utólagos módosítás szabályai szerint kell eljárni [Áfa-tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pont], a számla személyes rendelkezésre állásán a még nyitva álló időszakot kell érteni, vagy a helyesbítő számla kézhezvételét jelentő naptári hónapot?
Részlet a válaszából: […] 1. Az Áfa-tv. jelenleg hatályos rendelkezései értelmében (2014 óta) a fizetendő adót érintő elszámolások esetében nem lehet önellenőrizni olyan esetben, amikor az eredetileg megállapított és bevallott fizetendő adó alapja vagy összege bármely okból csökken, és a csökkenés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Támogatói jegyek sorsoláson való részvétele

Kérdés: Községi rendezvényen támogatói jegyek árusítását tervezzük, melynek elsődleges célja a programok költségeihez való lakossági hozzájárulás. A programok egyébként ingyen lesznek látogathatók. A támogatói jegyek sorsoláson is részt vennének, ahol kisebb-nagyobb tárgyakat, felajánlásokat lehetne vele nyerni. A tervezett nyereménysorsolásnak milyen szabályai vannak? (Pl. be kell jelenteni a NAV-hoz, vagy valamilyen más szervhez?) Milyen adminisztratív és nyilvántartási kötelezettség keletkezik az önkormányzatnál a nyeremények vonatkozásában? Milyen adózási vonzata lesz a nyereményeknek?
Részlet a válaszából: […] ...valamely áru, szolgáltatás megvásárlásával, igénybevételével összefüggésben kerül sor.Tekintettel arra, hogy a kérdéses esetben az önkormányzat nem foglalkozik valamely termék, szolgáltatás értékesítésével, a nyeremény kisorsolása nem ehhez kapcsolódik, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.
Kapcsolódó címke:

Fizetési osztályba sorolás a végzettség, szakképzettség alapján

Kérdés: Egy 100% önkormányzati tulajdonú egészségügyi tevékenységet végző nonprofit kft. munkavállalója az alábbi képzést végezte: Szakképesítés megnevezése: Fizioterápiás szakasszisztens; Szakképesítés OKJ-száma: 55 725 05; Szakképesítés típusa: szakképesítés-ráépülés; Szakképesítés szintje: emelt szintű szakképesítés-ráépülés. A 356/2008. (XII. 31.) Korm. rend. 1. sz. melléklete alapján "E" kategóriába kell-e átsorolni?
Részlet a válaszából: […] Az Eütev. törvény 11/A. §-ának (7) bekezdése alapján az egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó átsorolására, az osztályba soroláshoz szükséges szakmai követelményekre, a jogviszonyban töltött idő számítására, az illetményre (munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő idő

Kérdés: Egy 100% önkormányzati tulajdonú egészségügyi tevékenységet végző nonprofit kft. munkavállalója munkaidejéhez kapcsolódik a kérdésünk. A Kjt. 55. §-ához ("A munka jellegétől függően végrehajtási rendelet meghatározhatja a teljes munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő idő tartamát, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait") kapcsolódóan a 356/2008. (XII. 31.) Korm. rend. 11. §-a az alábbiakról rendelkezik: "A teljes napi munkaidőből hat órát kell a munkahelyen töltenie
b) a munkahelyén legalább napi 3 órán át sugár-ártalomnak kitett közalkalmazottnak..."
A heti 40 órás munkarendben dolgozó munkavállaló esetében ez azt jelenti, hogy a munkahelyen napi 6 órát kell csak eltöltenie (a +2 órát otthon), illetve a napi +2 órát más munkakörben is ledolgozhatja, vagy csak heti 30 órás munkarendben dolgozhat?
Részlet a válaszából: […] A teljes napi munkaidő napi 8 óra, azaz heti 40 óra. Ha valamely jogszabály előírja, hogy adott munka-körben a teljes napi munkaidőből, azaz a napi 8 órából csak 6 órát kell a munkahelyen eltölteni, az nem érinti a munkaszerződés (kinevezés) szerinti munkaidő mértékét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.
Kapcsolódó címkék:  

Piactér-felújítás, -fejlesztés

Kérdés: Önkormányzatunk piactér felújítására, fejlesztésére nyert pályázatot. A pályázaton úgy szerepeltettük, hogy a fejlesztéshez kapcsolódó áfát nem igényeljük vissza. Jelenleg a piaci tevékenység után helypénzt szedünk nettó összeg + áfatartalommal. A koordináló szerv szerint nem lehet csak a fejlesztési részt leválasztani a jelenlegi és későbbi működtetésről. Két lehetőséget látunk a megvalósításra.
1. A pályázatunkat módosítjuk nettó finanszírozásra, és visszaigényeljük a fejlesztés áfatartalmát (az áfaösszeg finanszírozása a probléma).
2. A saját bevételi rendeletünket módosítjuk, töröljük a piactartási tevékenység utáni bevételeket, így a tevékenységnek nincs árbevétele, és marad a fejlesztés bruttó támogatása.
Lehetséges-e a választási lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...elnyerése miatt szüntessék meg a piaci helypénzfizetést. A piac fenntartásával kapcsolatosan folyamatosan kiadásai keletkeznek az önkormányzatnak, amely nem térül meg, ha megszüntetik a bevételek beszedését, ez hosszú távon nem gazdaságos megoldás....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.
Kapcsolódó címkék:    

Hűtőmágnesek vásárlása, illetve értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk tájházában folyamatos kiállítás működik. Hűtőmágneseket vásároltunk, amiket ott fognak értékesíteni a látogatóknak. Hogyan kell elkönyvelnünk a hűtőmágnesek vásárlását, illetve értékesítését?
Részlet a válaszából: […] ...Az értékesítéssel egyidejűleg el kell számolni az árukészlet-csökkenést is. A vásárolt áru áfája, amennyiben az önkormányzat adóalany, levonásba helyezhető, az értékesítéskor pedig fizetendő áfa keletkezik.Az áruvásárlás könyvelési lépéseit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.
Kapcsolódó címke:

Bérelt ingatlanon végzett beruházás aktiválása

Kérdés: Bérelt ingatlanon végzett beruházás költségét a bérbeadó az ingatlanára értéknövelő beruházásként csak a bérbevevő által kiállított számla ellenében aktiválhat, vagy mint a bérbevevő által készített szintén számviteli bizonylatnak minősülő kimutatásban (Excel-tábla) szerepeltetett összeggel is figyelembe veheti? Ez a kimutatás egy szintén számviteli bizonylatnak minősülő megállapodás mellékletét képezné. Aktiválható-e az ingatlanra a bérbevevő és a bérbeadó által kötött megállapodás és melléklete alapján az ily módon kimutatott beruházási összeg, vagy csak a bérbevevő által továbbszámlázott számla alapján aktiválható?
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyileg rendezni kell.Ha a bérlő gazdasági tevékenységet nem végző magánszemély, akkor számlaadásra nem kötelezhető.Az önkormányzati lakások bérbeadásáról az 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezik. A törvény 10., 13., 15. és 19. §-ainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:    

KEHOP program – iskolafelújítás

Kérdés: 2016-ban önkormányzatunk a Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) pályázatok keretében többek között elnyerte az iskola épületének felújítását is. Ez az épület 2017. 01. 01. hatállyal a KLIK Dunakeszi Tankerületi Központ vagyonkezelésébe került át. A felújítási munkálatokra a vagyonkezelésbe adás után került sor. Hogyan kell könyvelni a felújítási költségeket, hogyan kell aktiválni a beruházást? Növelni fogja az eszközeink értékét, vagy csak költségként jelenik meg? (Jelenleg az épület a 0-s számlaosztályban van nyilvántartva.)
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdése alapján a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingatlan vagyonra a tankerületi központot ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg. A 99/H. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.
Kapcsolódó címke:
1
108
109
110
249