Polgármesterek öregségi nyugdíja – sajátos köztisztviselői jogviszony megszűnése

Kérdés: Polgármesterünk 1951-ben született nő, 1990-től minden ciklusban ellátta ezt a tisztséget. 1970-től folyamatos – közszolgálati jogviszonynak számító – munkaviszonya van, 1990-től tisztsége miatt köztisztviselői álláshelyéről fizetés nélküli szabadságon van. Ősszel nyugdíjba szeretne menni. Mi a helyes eljárás a munkaviszonyának megszüntetésekor, és milyen járandóságok illetik meg, egyrészt mint leköszönő polgármestert, másrész mint felmentett köztisztviselőt, illetve el kell-e választani a két jogviszony megszüntetését?
Részlet a válaszából: […] ...polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és azönkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (Pttv.)1-2. §-ai alapján a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony aképviselő-testület és a polgármester között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

Kiküldetés vagy munkába járás?

Kérdés: Egy kistérség belső ellenőre vagyok. A felvételkor a pályázati kiírás saját gépkocsi meglétét írta elő feltételként. A munkám szerint a hét 5 munkanapjából 4 munkanapot a kistérséghez tartozó önkormányzatok és intézményeik belső ellenőrzésével töltöm, péntekenként vagyok a kistérségen az irodámban, amikor is a jelentésemet írom, az adott belső ellenőrzésről. A saját gépkocsival történő munkába járás költségét, a lakóhely és az iroda közötti távolság után kilométerenként 9 Ft-ot kapok, havi elszámolással. Ezzel nincs is problémám. Amikor azonban a kistérséghez tartozó községekben dolgozom, akkor a saját gépkocsi használata szerinti elszámolást a lakásomtól számított kilométer alapján, az APEH-norma szerinti benzinárral számolom. A kérdésem, hogy amikor az adott községben dolgozom napi 8 órát, a lakóhelytől vagy az irodától kell-e számolnom a kiküldetést, költségeimet? Tehát minden esetben a kistérségi irodaház az indulóhelyem?
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény(Szja-tv.) 3. §-a hivatali, üzleti utazásnak tekinti a magánszemélyjövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggőfeladat ellátásához szükséges utazást, ideértve különösen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Köztulajdonban álló gazdasági társaságok

Kérdés: A köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló 175/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet szerint a gazdasági társaságoknak közzé kellett tenniük honlapjukon a vezető tisztségviselőkre, a felügyelőbizottsági tagokra, a vezető állású munkavállalókra, az elkülönült szervezeti egységet vezető munkavállalókra és a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalókra vonatkozó adatokat. A Korm. rendeletet a 337/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte 2010. 01. 01-től. Mi a javasolt eljárás, a korábbi adatok fennmaradjanak-e frissítés nélkül, vagy már ne is legyenek a honlapon?
Részlet a válaszából: […] ...szabályozása aköztulajdonban álló gazdasági társaságok esetében. A kormányrendelethez képestbővült a szabályozás, mert az állami – önkormányzati, kisebbségi önkormányzatistb. – tulajdonú cégek leányvállalataira is alkalmazandó a nyilvánosságrahozatal, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.
Kapcsolódó címke:

Önkormányzati apport

Kérdés: Egy önkormányzat apporttal 10%-os üzletrészt szerezne egy gazdasági társaságban. A gazdasági társaság alapítója nem az önkormányzat. Megteheti-e ezt az önkormányzat, figyelemmel az Áht. 100/L. § (1) bekezdésében foglaltakra?
Részlet a válaszából: […] ...elegendő, ha a költségvetési szervek befolyása együttesen éri el atöbbségi befolyást. Az idézett jogszabályi hivatkozás szerint az önkormányzatakkor szerezhet tulajdoni részesedést, üzletrészt a gazdasági társaságban, haannak alapítói, illetve tulajdonosai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.
Kapcsolódó címke:

Polgármesterek öregségi nyugdíja, közszolgálati járadéka I.

Kérdés: Főállású polgármesterünk a következő választásokon nem kíván indulni, hanem nyugdíjba szeretne vonulni az 1994. évi LXIV. tv. alapján. 1990-94 között országgyűlési képviselő volt, majd 1994-től főállásban a megyei közgyűlés alelnöke, 1998-tól ugyanott tanácsnok, 2002-től 2005-ig ismét alelnök. 2005 óta folyamatosan városunk polgármestere. Kérdésünk, hogy jogosult-e a hivatkozott jogszabályban meghatározott korkedvezményre? (Jelenleg 54 éves.)
Részlet a válaszából: […] ...polgármesterek öregségi nyugdíjáról és közszolgálatijáradékáról a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és azönkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (Pttv.)13/A. és 13/B. §-ai rendelkeznek, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.
Kapcsolódó címkék:    

Polgármesterek öregségi nyugdíja, közszolgálati járadéka II.

Kérdés: Férfi polgármesterünk 1955. július 21-én született, és 1994. december 11. óta folyamatosan főfoglalkozású polgármesteri tisztséget tölt be. A 2010. évi önkormányzati választásokon nem kíván indulni, hanem nyugdíjba kíván menni. Milyen ellátás illeti meg? A rá irányadó nyugdíjkorhatár 62-ről 64-re történő megváltoztatása mivel jár az ő esetében, a megállapításra kerülő ellátása, illetve annak mértéke tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...polgármesterek öregségi nyugdíjáról és közszolgálatijáradékáról, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és azönkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (Pttv.)13/A. és 13/B. §-ai rendelkeznek, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.
Kapcsolódó címkék:  

Túlsúlyos járművek közlekedéséért fizetett díj

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában lévő utakat "a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek" használata esetében díj illeti meg. A jármű tulajdonosának díjat kell fizetni az út tulajdonosának bankszámlájára, a 26/2009. (VI. 22.) KHEM rendelet alapján. 1. Ha az út tulajdonosa az önkormányzat (helyi út), a díj fizetéséről kell-e számlát kiállítani? Ha kell, akkor ez a tevékenység áfa hatálya alá tartozik, vagy mentes az áfa alól? 2. Milyen SZJ-szám alá tartozik ez a tevékenység?
Részlet a válaszából: […] A 26/2009. (VI. 22.) KHEM rendelet szerinti megengedettössztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladójárművek közlekedéséért fizetendő díj (a továbbiakban díj) kivetésének célja,hogy a túlsúlyos járművek által az útburkolatban okozott kár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.
Kapcsolódó címkék:    

Pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó személyek

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat arról, hogy a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) 19. §-ában meghatározott képesítési követelményeknek megfelel-e a Széchenyi István Egyetem, Győr, jogi és gazdálkodási szakán szerzett, "gazdálkodási szakon közgazdász" pénzügyi szakirányú főiskolai oklevél. Amennyiben igen, hogy lehet a szükséges regisztrációs kódot igényelni?
Részlet a válaszából: […] ...megkezdte.A gazdasági vezető mentesítésére lehetőséget ad még az Ámr.18. § (3) bekezdése, mivel a községi, nagyközségi önkormányzat irányítása alátartozó költségvetési szerv esetében a gazdasági vezető tekintetében azérvényesítőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Falunapon nyújtott vendéglátás, főzőverseny helyezettjeinek adott tárgyjutalom

Kérdés: Önkormányzatunk falunapi rendezvény keretében megvendégeli a rendezvényen részt vevő lakosságot, a főzőversenyen részt vevőket (helyezetteket) pedig tárgyjutalomban részesíti. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségünk van?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény(Szja-tv.) 1. számú melléklet 8.35. pont alapján adómentes a helyi önkormányzatáltal a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zártkörű), azonos részvételifeltételekkel szervezett kulturális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Kiküldetés vagy munkába járás?

Kérdés: Többcélú kistérségi társulás munkaszervezete saját feladatként látja el a belső ellenőrzési tevékenységet saját maga és költségvetési szervei részére, valamint további 22 önkormányzatnak. Mint belső ellenőr az egyik érintett önkormányzat közigazgatási területén lakom. Mindennap autóval utazom a székhelyre, a székhelyről indítjuk a kiküldetést, azaz az ellenőrzés helyszínére utazunk. (Saját autóval járunk az ellenőrzésre, mert nincs hivatali gépjármű.) A székhely és lakóhely között 9 Ft/km költséget havonta útnyilvántartással alátámasztom (minden munkában töltött nap x oda-vissza km x 9 Ft/km). A székhelyről az önkormányzatokhoz történő utazást kiküldetésként számoljuk el. Jelenlegi kollégám a székhelyen lakik, logikus mindennap együtt a székhelyről indítani a munkát. A jövőben azonban új kollégával dolgozom, akivel egy településen élünk, s a település elhelyezkedése földrajzilag az ellátási terület középpontjában van, lényegesen több költséggel jár a székhelyről indítani a munkát, mint a lakóhelyről. Az Szja-tv. szerint a székhely és telephelyek közötti út hivatali útnak minősül, tehát kiküldetésként elszámolható. Jelenleg lakóhelyemhez 5 km távolságra lévő község eléréséhez oda-vissza 40 km munkába járást kell elszámolnom a székhelyig, majd onnan a kiküldetés céljából további 50 km oda-vissza kiküldetés címén, miközben lakóhelyemen átutazom. Logikus és lényegesen olcsóbb megoldás az lenne, ha lakóhelyem – mely egyben az egyik társult község mint telephely – és a többi település közötti utat kiküldetésként számolnám el, jelenlegi példával illusztrálva 5-5 km kiküldetés, s nem 50 km kiküldetés, plusz 40 km munkába járás. Sért valamely jogszabályt ez a megoldás? Van más lehetőség arra, hogy sem a munkahely, sem én, mint magánszemély ne járjak rosszul anyagilag?
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (atovábbiakban: Szja-tv.) 3. §-a hivatali, üzleti utazásnak tekinti amagánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységévelösszefüggő feladat ellátásához szükséges utazást, ideértve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.
1
179
180
181
246