GYED-ről visszatérő vezető munkatárs

Kérdés: A GYED-ről történő visszatérés kapcsán – köztisztviselői jogviszonyban, korábbi csoportvezetői megbízással – milyen jogai és kötelezettségei vannak egy anyukának a munkakör, a vezetői státusz, bérezés esetén? A munkáltatónak vissza kell-e adnia a vezetői megbízást? Tekintettel arra, hogy a csoportvezetői megbízása évente, minden év első negyedévében kerül megújításra: a GYED időtartama alatt ez jogilag minek minősül? Megszűnt, szünetelt, vagy csak nem került megújításra?
Visszatéréskor kötelesek-e az aktuális bértábla szerint besorolni őt, figyelembe venni az időközbeni illetményemeléseket? Mikortól részesülhet személyi illetményben? A visszatérésekor új vezetői megbízásról kell-e dönteni, vagy a korábbi gyakorlat folytatásáról? A távollét alatt határozott időre betöltött státusz jogilag milyen minősítés alá esik, ez ideiglenes szervezési megoldásnak vagy szervezeti átalakításnak tekinthető-e, és a határozott idő lejártakor köteles-e a munkáltató a státuszt számára felszabadítani? Elutasíthatja-e a részmunkaidőt a munkáltató a vezetői státuszra hivatkozva?
Részlet a válaszából: […] Kérdéseikre, a vonatkozó kinevezések és egyéb okiratok ismeretének hiányában, általános választ tudunk adni.A Kttv. 129. §-ának (1) bekezdése – mely a köztisztviselőkre is alkalmazandó – értelmében „a kormánytisztviselő – külön törvényben írtakon túlmenően ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Összevont szociális ágazati pótlék

Kérdés: A 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben kormányzati funkción foglalkoztatott közalkalmazottak jogosultak-e az összevont szociális ágazati pótlékra? Jelenleg a Humán Család- és Gyermekjóléti Szolgálat intézményvezetője vagyok. A kinevezésem 2027. május 14-ig szól. A munkáltatóm a szolgálatot működtető Humán Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményi Társulás Társulási Tanácsának elnöke. Én jelenleg intézményvezetőként a szolgálat 15 dolgozójának vagyok a munkáltatója. 2024. 12. 23. napjával a nők 40 éves öregségi nyugdíjával nyugdíjba mentem úgy, hogy a munkáltatóm által a „Foglalkoztatói nyilatkozat” kitöltésével a nyugdíj mellett tovább dolgozom (szociális intézmény).
1. Ha a kinevezésem végéig, vagyis 2027. május 14-ig dolgozom csak, akkor van-e felmentési idő? Ha igen, mennyi, és hogyan kell kivenni? Én 2020. 09. 14. napján kaptam a közalkalmazotti 30 éves jubileumi jutalmat, amely 3 havi bért jelentett. Ha 2027. május 14-én végleg elmegyek nyugdíjba, akkor jár-e az ún. kedvezményes jubileumi jutalom, amely 40 éves és 5 havi bérrel jár? Ebben az időpontban már megvan a legalább 35 éves közalkalmazotti jogviszonyom.
2. A kinevezésem végén, 2027. május 14-én, miután nem szándékozom megpályázni az intézményvezetői állást, más lesz az intézményvezető. Ha folyamatosan tovább szeretnék dolgozni nyugdíj mellett, akkor az új intézményvezető lesz az én munkáltatóm, nem a társulás elnöke, és ha ő is alkalmazni akar, akkor ő is aláírja a „Foglalkoztatói nyilatkozatot”, akkor én mint családsegítő dolgoznék. Ebben az esetben jár a kedvezményes jubileumi jutalom? Ha nem, akkor a 40 éves közalkalmazotti jutalom a tényleges 40 év közalkalmazotti jogviszony után jár, tehát 2030-ban?
3. Törvényszerű-e, ha 2027. május 14-ig dolgozom, és akkor megszüntetem a munkaviszonyomat, és jár a kedvezményes 40 éves jubileumi jutalom, majd újra munkaviszonyt létesítek még ugyanebben az évben ezen a munkahelyen?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben az szerepel, hogy „kinevezésem 2027. május 14-ig szól”. Ebből arra lehet következtetni, hogy határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban áll. Ha ez a helyzet, akkor a jogviszonya a kinevezésben meghatározott időpontban külön munkáltatói intézkedés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Jegyző felmentése

Kérdés: Jegyző asszony néhányszor nem megfelelően, illetve nem szabályosan járt el bizonyos esetekben. Bizalmatlanság okán, mint polgármester, szeretnék felmondani neki. Milyen módon tehetem meg?
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 82. §-ának (1) bekezdése szerint a polgármester határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt, a 19. § a) pontja szerint pedig a polgármester hatáskörébe tartozó kinevezés, vezetői megbízás joga magában foglalja a felmentés, a megbízás visszavonásának jogát is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Élelmezésvezető pályáztatása

Kérdés: Élelmezésvezető személyi változása miatt felmerült a kérdés intézményünknél, hogy a szakácsként dolgozó személy lánya élelmezésvezető munkakört betöltené, az összeférhetetlenség felmerül-e, illetve szükséges-e pályázat kiírása a munkakör betöltéséhez?
Részlet a válaszából: […] Nem írták meg, milyen intézményről van szó, ezért csak vélelmezni tudjuk, hogy az ott foglalkoztatottak a Kjt. hatálya alá tartoznak. Válaszunkat ebből a feltevésből kiindulva adjuk meg.A Kjt. 41. §-ának (1) bekezdése átalános elvként rögzíti, hogy a közalkalmazott nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Közalkalmazott foglalkoztatása osztott munkakörben

Kérdés: Önkormányzatnál turisztikai információs központban szeretnénk foglalkoztatni közalkalmazotti jogviszonyban, gondnok munkakörben, részmunkaidőben (4 óra) egy dolgozót, valamint ugyanazt a személyt közalkalmazotti jogviszonyban, karbantartó munkakörben, asztalos végzettséggel, részmunkaidőben (4 óra). Foglalkoztatható-e az illető egy jogviszonyban osztott munkakörben, vagy két részmunkaidős foglalkoztatással kell őt alkalmazni? Különböző kormányzati funkció és FEOR-szám tartozik a két munkakörhöz. A munkavállalónak érettségi bizonyítványa és asztalos OKJ-s bizonyítványa van. Besorolható-e mindkét munkakör szerint a garantált bérminimumra? Milyen FEOR-számot kell rendelni az asztalos (nincs megjelölve, hogy épület- vagy bútorasztalos, OKJ-szám: 33526201) és mit a gondnok munkakörhöz? Pályázatban vállalt kötelezettsége az önkormányzatnak a turisztikai információs központban gondok foglalkoztatása, milyen ágazati jogszabály alapján, melyik végrehajtási rendelet alapján lehet ilyen munkakörben foglalkoztatni?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy egy foglalkoztatónál ugyanazon személynek két munkaviszonya (közalkalmazotti jogviszonya) nem állhat fenn, az érintett személy egy jogviszonyban, osztott munkakörben foglalkoztatható.A jogszabályi rendelkezések az osztott munkakört nem zárják ki, fontos azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Kettős munkakör járuléka

Kérdés: Önkormányzati dolgozónk két munkakört lát el egy munkaszerződéssel. Az osztott munkakört a 'T1041-es lapon úgy jelentik be, hogy egy bejelentőlaphoz a 13. pótlapból két dinamikus lapot képeznek, mivel egy pótlapon csak egy munkakört lehet bejelenteni. Egy vagy két biztosítási jogviszonynak kell tekinteni az egy munkaszerződéssel, két munkakörre létrejött munkaviszonyt? A Tbj-tv. 27. §-ának (2)–(3) bekezdései szerinti járulékfizetési alsó határ után egyszer vagy kétszer kell megfizetni a járulékot? Felmerül továbbá kérdésként, hogy a kapcsolt munkakörben foglalkoztatott személy biztosítottként történő bejelentése, és a személyére vonatkozó havi adó- és járulékbevallásban történő adatszolgáltatás során a munkaköröket azonosító FEOR-számokat egy jogviszony esetében szükséges-e külön-külön feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 45. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a munkaszerződés két mellőzhetetlen tartalmi eleme a munkavállaló alapbére és munkaköre. Az Mt. nem szabályozza, hogy a munkaszerződésben hány munkakör köthető ki, ezzel összhangban, kifejezett tiltás hiányában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Közalkalmazotti jogviszony átalakulása munkaviszonnyá

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési intézmény vagyunk, előadó-művészeti szervezet, a 2008. évi XCIX. törvény is vonatkozik ránk.
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő – veszélyeztetett terhes – dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?
Részlet a válaszából: […] 1. Az új szabályozás nem érinti a munkáltatóijogkör-gyakorlás rendjét. Az Mt. sem szabályozza azt, hogy konkrétan ki jogosult a munkáltatói jogkör gyakorlására, hanem azt rögzíti, hogy a munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Egy dolgozó által két munkakör ellátása

Kérdés: Egy kolléga két munkakörben dolgozik: részben pedagógus, részben laboráns, de összesen heti 40 óra a munkaideje, tehát teljes munkaidős munkavállaló. Pedagógusként 21 nap alap- és 25 nap pótszabadsággal rendelkezik, laboránsként viszont ennél jóval kevesebbel a besorolása szerint. Hogyan kell esetében megállapítani a szabadságot?
Részlet a válaszából: […] Egy munkáltatónál egy személynek csak egy munkaviszonya állhat fenn. Tehát nem jogszerű az a megoldás, ha két munkaviszonyt/közalkalmazotti jogviszonyt létesítettek ugyanazzal a személlyel, egyet pedagógus, egyet pedig laboráns munkakörre. Ebben az esetben egy teljes munkaidős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 13.

Két munkakörbe tartozó feladatok ellátása – garantált bérminimumra való jogosultság

Kérdés: A Költségvetési Levelek 244. számában feltett 4485. számú kérdést kiegészítenénk azzal, hogy az önkormányzatunk olyan sportcsarnokot működtet, amelyben uszoda, tornaterem, szauna, konditerem és szolárium található. A szauna és a szolárium igénybevételéből származó bevétel vonatkozásában online pénztárgéppel teszünk eleget nyugtaadási kötelezettségünknek. A sportcsarnokban az önkormányzati tulajdonú kft. két munkavállalója takarítói munkakörben végez munkát, akik a takarítási feladatok ellátása mellett beszedik a bevételeket és kezelik a pénztárgépet. A két munkavállaló pénztárgépkezelői képesítéssel rendelkezik, azonban nem pénztáros, hanem takarítói munkakörben vannak alkalmazva, a pénzbevételek beszedése és a pénztárgép kezelése a napi munkaidőnek csak a töredékét teszi ki, és nincs érvényben pénztárgépkezelői vagy más képesítési követelményre vonatkozó munkáltatói rendelkezés. Ebben az esetben kötelezi-e valamilyen jogszabály a kft.-t mint munkáltatót a garantált bérminimum megfizetésére? Eljárhatunk-e úgy, hogy az önkormányzat nem a kft.-t, hanem a két munkavállalóját közvetlenül bízza meg a pénzbevételek beszedésével és a pénztárgép kezelésével?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő két munkavállaló tulajdonképpen osztott munkakörben dolgozik, két munkakörbe sorolható feladatokat lát el, egyrészt takarítói, másrészt pénztárgépkezelői teendőket.Ugyanakkor – ahogyan azt előző válaszunk is tartalmazza – a pénztárgépkezelői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Osztott munkakörben dolgozó közalkalmazott besorolása

Kérdés: Önkormányzatunk kapcsolt munkakörben alkalmaz élelmezésvezető-szociális segítő munkakörben közalkalmazottat. Munkaidejének 50%-ában élelmezésvezetői teendőket, 50%-ában szociális segítői feladatokat lát el. Az élelmezésvezetéshez rendelkezik 528110100015401 OKJ-számú élelmezési menedzser végzettséggel, a szociális segítői munkakör betöltéséhez a végzettséget 2018. január 31-ig kell megszereznie. A dolgozó alapvégzettsége: képesített könyvelő, vállalati tervező, statisztikus – szakközépiskola, valamint mérlegképes könyvelő vállalkozási szakon. Hogyan kell őt besorolni?
Részlet a válaszából: […] Osztott munkakör esetén a közalkalmazottnak mindkét munkakörre előírt képesítési követelménynek meg kell felelnie. A képesítési követelmények alóli ideiglenes mentesítés akkor jogszerű, ha azt a vonatkozó ágazati végrehajtási rendelet lehetővé teszi. A kérdésből nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.
1
2