Találati lista:
61. cikk / 399 Támogatási előleg elszámolása
Kérdés: Egy önkormányzat pályázatok révén többféle jogcímen állami támogatást kap működési, illetve felhalmozási célra államháztartáson belüli vagy államháztartáson kívüli szervezettől. A támogatások folyósítása jellemzően 100% előleggel történik. Az Ávr. 87. §-ának (1) bekezdése alapján a folyósított támogatási előleg is költségvetési támogatásnak minősül, így annak összegét a költségvetési támogatás fogadójánál költségvetési bevételként, a támogatás nyújtójánál költségvetési kiadásként kell elszámolni. A költségvetési számvitelben az előirányzatok és a pénzügyi teljesítés mellett az előleg elszámolási kötelezettségként (T044 – K006) is kimutatásra kerül, amely a "0"-s számlaosztályban a támogatóval történő elszámolásáig szerepel az önkormányzatnál. A pénzügyi számvitelben (elsődleges elszámolás) az előleget folyósításkor bevételként számolják el, majd átvezetik a passzív időbeli elhatárolások közé, ahonnan az általános szabályok szerint a költség/ráfordítás felmerülésekor oldják fel. A támogatási előlegek kezelésénél további kérdést vet fel, hogy a támogatások jelentős részét egy, az önkormányzat által létrehozott gazdasági társaság mint az Áht. 3/A. §-ának (2) bekezdése szerinti államháztartáson kívüli szervezet továbbadott támogatásként nyújtja. A támogatás itt is előleggel (100%) történik, utólagos elszámolási kötelezettséggel. A gazdasági társaság a támogatást előlegként kapta kormányhatározat alapján, utólagos elszámolási kötelezettséggel, amelyet – véleményünk szerint – helyesen a kötelezettségek között, míg az önkormányzatnak továbbadott támogatási előleget követelésként mutatja ki.
1. Szerepeltethető-e a (pénzügyi számvitelben – így a mérlegben) fentiek szerinti passzív időbeli elhatárolásként a támogatóval még el nem számolt támogatási előleg az Ávr. 87. §-a alapján, vagy az általános szabályok szerint a kötelezettségek között kellene kimutatni? Amennyiben a kötelezettségként történő kimutatás lenne helyes, kérjük, legyenek segítségünkre a helyes könyvelési tételek bemutatásával mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben.
2. Van-e különbség a támogatási előleg kezelésében amiatt, ha azt egy államháztartáson belüli vagy államháztartáson kívüli szervezet nyújtja?
1. Szerepeltethető-e a (pénzügyi számvitelben – így a mérlegben) fentiek szerinti passzív időbeli elhatárolásként a támogatóval még el nem számolt támogatási előleg az Ávr. 87. §-a alapján, vagy az általános szabályok szerint a kötelezettségek között kellene kimutatni? Amennyiben a kötelezettségként történő kimutatás lenne helyes, kérjük, legyenek segítségünkre a helyes könyvelési tételek bemutatásával mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben.
2. Van-e különbség a támogatási előleg kezelésében amiatt, ha azt egy államháztartáson belüli vagy államháztartáson kívüli szervezet nyújtja?
62. cikk / 399 Beruházás, felújítás bekerülési értéke
Kérdés: Önkormányzatnál pályázati forrásból finanszírozott beruházások, felújítások üzembe helyezésekor
– pályázatírás költsége,
– projektmenedzsment feladatainak ellátása,
– közbeszerző díja, közbeszerzéssel kapcsolatos költségek
a bruttó érték részét képezik?
– pályázatírás költsége,
– projektmenedzsment feladatainak ellátása,
– közbeszerző díja, közbeszerzéssel kapcsolatos költségek
a bruttó érték részét képezik?
63. cikk / 399 Beruházás áfájának levonása
Kérdés: Egy kft. pályázat útján az önkormányzattól bérel ingatlant iroda céljára, 5 éves időtartamra. A pályázat tartalmazta az ingatlan rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét is. Az ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban "kivett lakóház és udvar" megnevezéssel szerepel. A kft. az ingatlanon saját költségén végzi a beruházást. A bérleti szerződés szerint az önkormányzat a kft. által elvégzett beruházás anyagköltségét és munkadíját 5 millió forintban hagyja jóvá, ismeri el azokat a beruházás során elvégzendő munkanemek tekintetében, amelyek elvégzése, elvégeztetése a hatályos jogszabályok alapján az önkormányzat kötelessége lenne. A bérleti szerződés szerint a kft. ezen beruházási összeget az önkormányzat részére történő átszámlázással, bérbeszámítás útján, a havonta fizetendő bérleti díj 50%-a mértékéig érvényesítheti. A beruházás kivitelezése során beépítésre kerülő anyagok és a beépítés következtében létrejött értéknövekmény az önkormányzat tulajdonába kerül. Az önkormányzat a bérbeadási tevékenységét adókötelessé tette. Az önkormányzatot megilleti-e az áfalevonás a beruházással kapcsolatban?
64. cikk / 399 Közbeszerzési eljárás részvételi felhívása
Kérdés: A dinamikus beszerzési rendszer (DBR) létrehozatalára irányuló közbeszerzési eljárás részvételi felhívása kötelezettségvállalásnak minősül-e az Ávr. 45. §-ának (1) bekezdése alapján?
65. cikk / 399 Műemlék épület rekonstrukciójának áfája
Kérdés: Múzeumunk Interreg pályázati támogatási forrás segítségével rekonstrukciós munkálatokat (külső felújítási, belső átalakítási és korszerűsítési munkák) végez az egyik műemlék épületén. A beruházás helyszíne kiemelt régészeti lelőhely. A kivitelezési munkálatok a megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi főosztálya, örökségvédelmi osztályának 2021 júniusában kelt, módosított örökségvédelmi engedélye alapján végezhetőek el. Kérjük szíves állásfoglalásukat, hogy műemlék épület esetén az örökségvédelmi engedély beletartozik-e az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott építési hatósági engedély körébe, és így a fent ismertetett kivitelezési munkálatokra kötött vállalkozói szerződés kapcsán az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti fordított adózást szükséges-e alkalmazni?
66. cikk / 399 Intézmények közötti eszközátadás
Kérdés: Intézetünk épülete nem szerepel a nyilvántartásunkban, sem üzemeltetésre, sem vagyonkezelésbe nem vettük át, a "karton" az önkormányzat/polgármesteri hivatal könyveiben lelhető fel. Az intézetünk épületét érintő beruházásokhoz/felújításokhoz kapcsolódó szállítói számlák a BLESZ nevére szólnak. A szállítói számlák kifizetése az önkormányzati finanszírozásból kerülnek kifizetésre (nem átvett pénzeszköz, nem pályázati pénzek). Az épületben olyan beruházást, amely állandó jelleggel beépítésre került, amely az épület lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el, ezeket a beruházásokat térítésmentes átadással vezettük ki a nyilvántartásunkból. A térítésmentes átadásról jegyzőkönyv készült, melynek mellékletét képezte a szállítói számla, és az ahhoz kapcsolódó alapbizonylatok is. A beruházás aktiválása az átvevő önkormányzatnál történt meg. Év végén a 412-8434-re könyveltük az átadott/folyamatban lévő beruházást a 495-ös főkönyvi számla közbeiktatásával. Az önkormányzat kérte, hogy ne térítésmentesen adjuk át, hanem ún. vagyonkezelésbe. Melyik a helyes átadási mód?
67. cikk / 399 Konyhai kisegítő besorolása
Kérdés: Köznevelési intézményben nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott konyhai kisegítő álláshelyre (pályázat útján meghirdetett kiírás szerint a pályázati feltétel: 8 általános) közalkalmazottként vettük fel a munkavállalót. A dolgozó azonban rendelkezik 1407-5 számú női ruhakészítő szakmunkás végzettséggel. A foglakoztatott a Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése alapján "B" fizetési osztályba lett besorolva. Korábban (6 éve) egy másik közalkalmazottat "A" fizetési osztályba soroltak ugyanilyen háttérrel, végzettséggel. Melyik dolgozó van jogszerűen besorolva? Milyen jogszerű teendőink vannak a korrekcióhoz?
68. cikk / 399 Iparterület kialakításával összefüggő kiadások áfája
Kérdés: Önkormányzatunk pályázatot ad be iparterület kialakítására. Azokkal a tevékenységekkel kapcsolatban, amikhez kötődően áfafizetési kötelezettsége van az önkormányzatnak, a kiadások utáni áfát vissza tudjuk igényelni. A pályázati támogatási igényt attól függően bruttó vagy nettó módon kell beadnunk, hogy az áfát a kiadásokkal kapcsolatban vissza tudjuk-e majd igényelni. Sajnos nekünk nem egyértelmű ez most. Ami nehezíti a kérdés eldöntését, hogy az áfát az iparterület kialakításával kapcsolatban vissza tudja-e az önkormányzat igényelni, hogy a kiadások most jelentkeznének az önkormányzatnál, a bevétel viszont csak évek múlva, és a bevétel azon túl, hogy évek múlva jelentkezik csak, még ráadásul mint iparterület-értékesítés fordított áfás is, tehát az áfát nem az önkormányzatunk fizeti majd a NAV felé, hanem a vásárló? A pontos kérdés az lenne, hogy az áfa ezzel az iparterület kialakításával kapcsolatos kiadásoknál visszaigényelhető-e?
69. cikk / 399 Önkormányzati szennyvízberuházás
Kérdés: Önkormányzatunk pályázat útján szenny-vízberuházást valósít meg a településen. A projekt fordított áfás, melyet az önkormányzat vissza is tud igényelni, mivel a későbbiekben a szennyvíztelep üzemeltetésre át lesz adva. Az átemelők villamos energiájának díját tovább kell számláznunk a fővállalkozónak, aki azt a részünkre megtéríti? A felszámított áfát ebben az esetben be kell fizetnünk, vagy vele szemben levonhatjuk az áfa összegét?
70. cikk / 399 Vásárolt anyagok bekerülési értéke
Kérdés: Felmerült egy kérdés az idei Erzsébet-tábor számláinak rögzítése kapcsán. A pályázaton belül logóval ellátott pólót, sapkát készíttettek az iskoláink. A beérkezett számlákon többféle megnevezés szerepelt, amivel nem tudtuk egységesen rögzíteni azt, szolgáltatásra vagy anyagbeszerzésre könyveltük a tételeket. Abban kérnénk a segítségét, hogy az alábbi megnevezések alapján, ténylegesen az elkészült terméket könyveljük a számlán, vagy a szolgáltatást? Megnevezések: póló/sapka; póló/sapka feliratozása; póló szitanyomással; feliratozott póló/sapka.
