2289 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Mit jelent a gyakorlatban, ha a kinevezés módosítása következtében a korábbi kinevezett vezető nem vezetői munkakört tölt be, illetményét fizetési osztályának és fokozatának alapján kell megállapítani? Ha a kinevezésmódosítást megelőző illetmény összege az e törvény szerinti garantált mértéket meghaladta, a kinevezés módosításakor – a 30/C. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – az illetmény összegét a megelőző illetmény és a garantált illetmény közötti eltérés százalékban meghatározott arányának megfelelően kell megállapítani. Tehát ha az érintettnek kinevezett vezetőként bruttó 200 E Ft volt az illetménye, a kinevezésmódosítás után (nem vezetői munkakörbe) a garantált illetmény bruttó 120 E Ft lenne, hogyan alakul a bruttó illetmény ebben az esetben?

Kérdés: Napközi otthonos óvodánk főzőkonyhával rendelkezik, és igény esetén vendégétkezést is biztosít. Az elmúlt években az étkezési térítési díjak megfizetése utólag történt, hó végén. Ez azt eredményezte, hogy folyamatosan voltak hátralékos étkezők, akik nem fizették meg az étkezési térítési díjat. A mai napig is van néhány személy, akik viszonylag nagy összegű tartozást halmoztak fel. Az étkezési térítési díjak befizetése készpénzben történt az óvodában, melyről az élelmezésvezető készpénzes számlát állított ki. A nem fizető egyének esetében az elfogyasztott ételekről analitikus nyilvántartást vezetnek, ahonnan az elfogyasztott adag, valamint a fizetendő összeg kigyűjthető. Az óvoda önállóan működik, de nem önállóan gazdálkodik, az önkormányzat van megbízva a gazdálkodással. A követelések kimutatása a mérlegben (önkormányzat mérlegében) elismert vevői tartozás esetén lehetséges. Mi tehát a teendő, hogyan lehet "elismertetni" a tartozásokat a vevőkkel? Nyilatkoztatni kell az elfogyasztott étellel – dátum, összeg feltüntetésével – kapcsolatban? És ha nem ismeri el, illetve nem reagál a vevői elismerő nyilatkozatra, mi a teendő? Mi a teendő akkor, ha az illető külföldön dolgozik, tehát egyáltalán nem elérhető (itthoni tartózkodása bizonytalan)? Az elismerő nyilatkozatok megelőzik a felszólító levelet, vagy függetlenek egymástól?

Kérdés: Polgármesterünk 40 év utáni jogviszony után nyugdíjba vonult, az októberi választáson már nem indult. Részére 40 évi jogviszony után 5 havi jubileumi jutalom került kifizetésre. Havi alapbére 425 150 Ft volt. Jubileumi jutalom összege: 5 x 425 150 = 2 125 750 Ft. Jogszabályi előírás alapján részére 3 havi végkielégítést fizettünk ki, azaz 3 x 425 150 Ft = 1 275 450 Ft-ot. A megválasztott új testület a nyugdíjas polgármesternek további 1,5 havi végkielégítést szavazott meg. 1,5 hó x 425 150 = 637 725 Ft. Jubileumi jutalom kifizetett bruttó összege: 2 125 750 Ft. Végkielégítés kifizetett bruttó összege: 1 913 175 Ft. Mi a különadó alapja: a kifizetett bruttó juttatás, vagy a szuperbruttó szja-alap? A fenti adatok ismeretében keletkezik-e különadó-fizetési kötelezettség, ha igen, milyen mértékben?

Kérdés: Milyen módon téríthető meg az utazási költsége annak a munkavállalónak, aki a változó munkarendje miatt az adott hónapon belül egyes napokon a helyközi járatokkal, más napokon viszont csak személygépkocsival tudja megoldani a munkába járást, mert a műszak végén már nem közlekedik a két település (a munkahely és a munkavállaló lakóhelye) között autóbusz?

Kérdés: Több ingatlanadományozással kapcsolatos kérdésben is kérném segítségüket. Kiemelkedően közhasznú besorolású szervezetünk közhasznú tevékenységének ellátására egy kft. építési telket adományozna jövőbeni épület megvalósításához. A kft. az építési telket egy belföldi magánszemélytől vásárolta áfa nélkül. Az adományozó adófizetési kötelezettséget választott az ingatlanértékesítésre. Keletkezik egy ilyen adomány átadásakor áfafizetési kötelezettség? Mi van akkor, ha az ingatlant apportként bocsátják a rendelkezésünkre? Felmerült ugyanennél az adományozónál, hogy esetleg egy 2006. évben vásárolt üzemépület egy részét bocsátaná a rendelkezésünkre. Ilyen esetben ugyancsak kérdés, hogy adófizetési kötelezettség keletkezik-e, különös tekintettel arra, hogy az ingatlan beszerzésekor felszámított áfát levonásba helyezték?

Kérdés: Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (továbbiakban: adóalany) saját beruházásban fejleszti vállalkozását. A korszerűsítés során többek között új villamos hálózat kiépítésére is sor kerül, amit utóbb ingyenesen ad át a közműszolgáltatónak. A beruházás során az ingyenesen átadott termékre vonatkozóan megilleti-e az adólevonás joga?

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnél dolgozom közalkalmazottként 2000. március 1-jétől. Alkalmazásomkor mérlegképes könyvelői végzettséggel, és szakmai tapasztalattal rendelkeztem. Munkáltatóm "gazdasági csoportvezető (főkönyvelő) munkakörbe" vett föl "E/3" besorolással a Kjt. 64. § alapján. Munkaköri leírásom alapján feladatom a könyvelési faladatok mellett az intézmény gazdasági vezetői feladatainak ellátása, költségvetésének tervezése, beszámolók, szabályzatok elkészítése, ellenjegyzési feladatok. Illetményem a bértábla szerinti garantált bér, illetve munkáltatói döntés szerinti bérelemből áll. 2002 augusztusában munkáltatóm a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 18. § (4) bekezdésére hivatkozva módosította képesítési követelményemet, kötelezett a szakirányú felsőfokú végzettség megszerzésére. 2007. évben közgazdászdiplomát szereztem (gazdálkodási szak, államháztartási szakirány). Munkáltatóm ekkor elvégezte az átsorolásom "E" fizetési osztályból "F" fizetési osztályba. Munkaköri feladataim az évek során nem változtak. Kérdéseim a közalkalmazotti kinevezésemmel kapcsolatosan: Szabályosan került-e megállapításra az illetményem a kinevezésem, illetve a felsőfokú végzettség megszerzését követően? A jogszabályi változásoknak megfelelően az évek során nem kellett volna módosítani a kinevezésem (kinevezett vagy megbízott gazdasági vezető)? A Kjt. szerinti pótlékok (vezetői pótlék, mérlegképes végzettség miatti pótlék) megilletnek-e és mikortól? Amennyiben a munkáltatóm rendezni szeretné a pótlékkérdést, megteheti-e azt, hogy a munkáltatói döntés alapján megítélt béremet csökkenti a pótlékok összegével? Minden minősítésem "kiválóan alkalmas" volt az elmúlt évek során.

Kérdés: Önkormányzat kisajátítási eljárás keretében beépítetlen, építési teleknek nem minősülő ingatlanokat értékesít gátak építésével összefüggésben. Az önkormányzat termékértékesítése kapcsán keletkező számlakibocsátási kötelezettsége során forgalmi adót kell-e áthárítania?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású alapfokú művészetoktatási intézményben (zeneművészeti ág) a zongoratanításra jelentkező munkavállaló előadó-művészet-klasszikus zongora szakon alapfokozat és klasszikus zongora előadóművész végzettséget igazoló oklevéllel rendelkezik. Jelenleg zenetanár mesterképzésen folytatja tanulmányait. Meglévő képesítése alapján hová kell besorolni, illetve ez a végzettség megfelelő-e ahhoz, hogy zongorát tanítson? (Zenetanári végzettsége még nincs.)

Kérdés: Önkormányzat ingatlan-bérbeadásra szerződik belföldi adóalannyal, mely tevékenységre adófizetési kötelezettséget választ. A felek közti megállapodás alkalmával kétféle elszámolási mód kerül szóba. Egyik eset szerint az önkormányzat úgy állapodna meg, hogy a bérbeadás első 18 hónapjáról egyszerre számolnak el, a 19. hónap első napján, míg a másik esetben havi elszámolásban állapodnak meg, azonban a fizetési határidőt úgy határoznák meg, hogy az a 18. hónapot követő hónap első napján keletkezne. Az önkormányzat bérleti tevékenységének adójogi megítélése tekintetében melyik adózási mód alkalmazható, illetve a bérbevevő adólevonási joga mely időponttól gyakorolható?