2265 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: A készpénzes bizonylatokon (pl. számla) a rövidített utalványrendeletnek pontosan milyen adattartalommal kell rendelkeznie? Amennyiben lehetséges, kérem, küldjenek erre vonatkozó mintát a pecsét elkészítéséhez.

Kérdés: Az Ámr. 78. §-a szerint a kiadási pénztárbizonylat utalványozása történhet-e az érvényesített okmányra rávezetett (rövidített utalvány) rendelkezéssel? Hogyan utalványozhatók az átutalásos számlák, külön írásbeli rendelkezéssel vagy az érvényesített okmányra rávezetéssel is?

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2011. május 11-én tölti be a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. Köztisztviselői jogviszonya ennek megfelelően május 10-én szűnik meg. A felmentési idő következtében az utolsó munkában töltött nap január 10-e. (8 hónap felmentési idő illetné meg, 4 hónap alól a törvénynek megfelelően mentesíti a munkaadó.) A munkaviszony megszüntetése a dolgozó kérése alapján történik, arra való hivatkozással, hogy kéri a nyugdíjazását. Ugyanakkor a nyugdíjtörvény változása miatt a nyugdíj megállapítását csak 2011. május 11-én kérheti (megszűnt a visszamenőleges hatállyal kért nyugdíj-megállapítás), vagyis a felmentési idő utolsó napján, 2011. május 10-én még nem minősül nyugdíjasnak. A kérdés az, hogy a dolgozónak jár-e a végkielégítés, hiszen a Ktv. 19. §-a értelmében csak az nem jogosult végkielégítésre, aki a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Hivatalunk álláspontja az, hogy mivel a dolgozó maga kérte a felmentését, így felmentési idő, jubileumi jutalom, szabadságmegváltás megilleti, ám végkielégítés nem.

Kérdés: Önkormányzatunk ez év elején a szociális támogatások utalásakor két egymást követő hónapban téves folyószámlaszámra utalt egy szociális jellegű kifizetést. A tévedés kiderült, a jogosult személy visszamenőlegesen megkapta a támogatást, azonban az a személy, akinek a folyószámlájára tévesen történt az utalás, a felszólító levél ellenére sem fizette vissza a jogtalanul felvett támogatást. Milyen jogszabályi lehetőség van rá, hogy a tévesen kifizetett összeget az arra nem jogosult személytől visszavegyük? Az illető bejelentett munkahellyel rendelkezik, és szociális támogatásban nem részesül.

Kérdés: Önkormányzatunk rendeltetésszerű működése során egyaránt ellát az Áfa-tv. 7. §-a alapján közhatalmi tevékenységnek minősülő tevékenységet, valamint egyéb más, az Áfa-tv. 6. §-a szerint gazdasági tevékenységnek minősülő tevékenységet (pl. ingatlan-bérbeadást). Kérdésünk ezzel kapcsolatosan, hogy az önkormányzat az egyes tevékenységeihez kapcsolódóan eszközölt beszerzéseinek előzetesen felszámított adóját milyen mértékben helyezheti levonásba. Kérdés továbbá, hogy amennyiben arányosításra kerül a sor, a közhatalmi tevékenység bevételét szerepeltetnie kell-e az arányosítási képletben, és ha igen, milyen módon?

Kérdés: Érdeklődöm, hogy a közcélú adományokkal kapcsolatos jogszabályváltozásokból következik-e az, hogy ha pl. egy segélyszervezet megkap egy vállalattól egy adományt, és azt továbbadja egy nem közhasznú szervezetnek (pl. önkormányzat polgármesteri hivatala), akkor az továbbra is adómentes, vagyis a törvényszöveg szerint: "nem minősül termékértékesítésnek"? A kérdés azért merült fel, mert ez az adományozási lánc – függetlenül a jó szándéktól – nem meríti ki a törvényi feltételrendszert.

Kérdés: Megyei fenntartású oktatási intézmény vagyunk. Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézmény. Tavaly 2009. május 31-vel a gazdasági vezető lemondott. Ezután az intézményvezetőnek a fenntartó azt az utasítást adta, hogy a gazdasági vezető kinevezése a fenntartó által történik, ami azóta sem történt meg. Az intézmény vagy a fenntartó kötelessége a gazdasági vezető pótlása, kinevezése, és ki gyakorolja a munkáltatói jogokat? A másik kérdés, hogy tavaly decemberben létszámleépítésként – miután a gazdasági vezetői álláshely hosszabb ideje nem volt betöltve – szóbeli tájékoztatásban erre hivatkozással a fenntartó elvonta ezt az álláshelyet. A közgyűlési határozatban azonban nem volt megnevezve az elvonni kívánt munkakör, csak az, hogy 1 fő szakmai létszámmal csökkenti az intézményünk engedélyezett létszámát. Az idei költségvetést már e munkakör bére nélkül terveztük. Így az idén az anyagi fedezet sem áll rendelkezésre, hogy helyettesítéssel vagy megbízással ennek a munkakörnek a feladatát valaki hivatalosan elvégezhesse. Beszámolókat, bevallásokat a könyvelők elkészítik, és aláírás nélkül adják be a fenntartónak tavaly május 31-óta. Kinek és hogyan kellene feloldani ezt a szabálytalan és jogellenes működést?

Kérdés: Egy társasház tetőterének eladásában kérem segítségüket. Jelenleg a tetőtér nem önálló ingatlan, nincs külön helyrajzi száma, az a társasház alapító okirata szerint közös tulajdonban van. A társasház magánszemély, gazdasági társaság, társadalmi szervezetek, illetőleg önkormányzatunk tulajdonában áll. A társasház nem új építésű, több tíz évvel ezelőtt épült. A beruházóval most adásvételi előszerződést kötünk (a tetőtér tulajdonjogának átruházására), és azzal egyidejűleg a társasház alapító okirata is módosul akként, hogy a tetőtér önálló ingatlan lesz (értelemszerűen nem lakáscélú ingatlanként). A beruházó a vételárat nem pénzben fizetné meg, hanem az épületet felújítaná. Az elvégzendő munkák körét a felek előre meghatároznák, már csak azért is, mert a szükséges pénzt szinte teljes egészében banki finanszírozásból szerezné a beruházó. A kialakítandó új lift és tető a társasház tulajdonába kerülne. Áfaköteles-e a tetőtér-értékesítés? Véleményünk szerint több okból sem áll fenn áfafelszámítási kötelezettség, egyrészt mert a társasház nem áfaalany, másrészt mert a vétel tárgya mentes az áfa alól. A társasház korábban a közös tulajdonból semmit nem értékesített, a tetőtér átruházását követően sem tervez további értékesítést, és nincs olyan ingatlanrésze, amit hasznosítana.

Kérdés: Önkormányzatunknál számottevő a nyugdíjas képviselők száma. Önkormányzati rendeletben került megállapításra a tiszteletdíjuk, de nincs arra hivatkozás, hogy a képviselő lemondhat-e a tiszletetdíjáról. Jogszabály szerint, ha a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem 18-szorosát meghaladja a jövedelem, akkor a nyugdíjat szüneteltetni kell. Az a kérdésem, hogy az önkormányzati képviselő lemondhat-e a tiszteletdíjáról, ha a jövedelme eléri a fent említett jövedelem korlátot, vagy már a megválasztásakor jeleznie kell, hogy lemond a díjazásáról?

Kérdés: Városunk megújulóenergia-alapú energiahordozót termelő és értékesítő üzemet épít saját beruházásban, melyet üzemeltetni annak elkészülte után is ő fog. Ezen túlmenően a projekt részeként megújulóenergia-alapú energiahordozó termelését eredményező hőközpontot is létrehoz, valamint távhővezetéket is épít saját beruházásban. A megújulóenergia-alapú energiahordozó és az ennek felhasználására épülő energia termelése és szolgáltatása közszolgáltatásnak minősül-e? Visszaigényelhető-e továbbá a fenti beruházási projekt megvalósítása során az önkormányzat mint beruházó számára az általános forgalmi adó?