2259 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: A polgármesteri hivatal köztisztviselőjét megillető jubileumi jutalom összegének megállapítása tekintetében illetményként a Kttv. 235. §-a szerinti személyi illetmény vagy a Kttv. 131. §-a szerinti alapilletmény, illetménykiegészítés és a garantált bérminimumra történő kiegészítés összege vehető-e figyelembe, továbbá az "egyéb pótlék" jogcímen kapott keresetkiegészítés, amely bármikor visszavonható, vagy a nyelvpótlék és a képzettségi pótlék figyelembe vehető-e a jubileumi jutalom összegének megállapításakor?

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságról visszatérő közalkalmazott esetében a részére járó szabadságot?

Kérdés: Költségvetési intézményként, a részünkre kiszámlázott raklapok visszaszolgáltatásáról nekünk kellene számlát kiállítanunk az eladó felé. A NAV online adatszolgáltatás miatt valóban ez a helyes eljárás jelenleg a göngyölegek tekintetében? Költségvetési intézményként (oktatás igazgatása fő tevékenységgel) jogosultak vagyunk-e ilyen számlát kiállítani, és ha igen, ezt B401 készletértékesítés rovaton számoljuk el?

Kérdés: A 200.000 forint feletti kifizetéseknél írásos megrendelés vagy szerződés szükséges. Ha bolti bevásárlás (pl. metrós bevásárlás) során több tétel összege – számla végösszege – haladja meg a 200.000 forintot, szükséges-e az írásos megrendelő?

Kérdés: Önkormányzatunk egyik képviselője 2022 júliusában magánszemélyként vásárolt egy személygépkocsit, amelyet szeretne eladni. Vevőt is talált rá, egy német magánszemélyt, aki az új közlekedési eszköz beszerzésén kívül – ami, ha jól tudjuk, gazdasági tevékenységnek minősül – nem folytat semmilyen gazdasági tevékenységet, nem adóalany Németországban. Az eladó is magánszemélyként értékesíti a személygépkocsit, semmilyen vállalkozási, gazdasági tevékenységet nem folytat. Az értékesítéshez már rendelkezik közösségi adószámmal.
Az eladás során a NAV honlapján található "Az új közlekedési eszközök Közösségen belüli beszerzésének és értékesítésének alapvető szabályai 2022" című információs füzet alapján szeretne eljárni, amelyben foglaltak szerint a személygépkocsi 6 hónapos koráig, illetve 6000 km futásteljesítményig újnak minősül (és minden egyéb követelménynek is megfelel). A fentiekkel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy hogyan tudja az eladó az értékesítést az Áfa-tv. szabályainak megfelelően lebonyolítani? Ha jól tudjuk, az értékesítés adómentes, és a német vevőnek kell megfizetnie az áfát Németországban. Mi a módja annak, hogy a gépjármű Németországba történő értékesítését követően Magyarországon a beszerzés kapcsán a korábbi eladó által felszámított, már megfizetett áfát levonásba helyezhesse?

Kérdés: Óvodánkban az óvodavezetői pályázati eljárás eredménytelenül zárult le, így az óvodavezetői pályázat újra kiírásra került. Az átmeneti időszakban az óvoda SzMSz-e szerint a magasabb fizetési fokozatban lévő óvodapedagógust bízta meg a fenntartó a helyettesítési feladatok ellátására. Ilyen esetben, ha nem történt kinevezés, nem megbízott óvodavezetői megbízást kapott az óvodapedagógus, milyen típusú pótlék illeti meg? Helyettesítési vagy vezetői pótlék? Amennyiben helyettesítési pótlék, úgy annak mértékéről – tekintettel arra, hogy nincs sem az SzMSz-ben, sem más szabályzatban leszabályozva – a fenntartó saját hatáskörben dönt?

Kérdés: Önkormányzatunk egy kisadózó egyéni vállalkozóval áll szerződéses kapcsolatban. A kisadózó vállalkozó ingatlant vásárol székhelylétesítés céljából, és a tulajdonjog 100 százalékban az egyéni vállalkozásra kerül bejegyzésre. Az egyéni vállalkozó a magánszemélynek teljes haszonélvezeti jogot kíván biztosítani az ingatlanon. Emellett a magánszemély a haszonélvezeti joga alapján bérbe kívánja adni az ingatlant magánszemélyként. A bérbeadásból származó bevételt a magánszemély az éves adóbevallásában feltünteti, és a személyi jövedelemadót is megfizeti. Van-e lehetősége az egyéni vállalkozásnak a magánszemélyt bejegyeztetni a haszonélvezeti jog jogosultjaként? Továbbá van-e lehetősége a magánszemélynek a haszonélvezet alapján bérbe adni az ingatlant mint magánszemély?

Kérdés: Az építőipari kivitelezési tevékenység műszaki ellenőri feladatainak teljes körű ellátásáról kiállítandó végszámla kibocsátására a megbízott a garanciális 1 év lejárta után jogosult. A beruházás bekerülési értékének részét képezi a fentiek szerinti, 1 évvel az aktiválás után beérkezett számla? A K62 rovatra kell könyvelni?

Kérdés: Városi önkormányzat mint tulajdonjog-átruházó 2022. 07. 06-án ingyenesen átruházott a nemzetiségi önkormányzatára mint tulajdonba vevőre egy 1/1 arányú tulajdonát képező kivett beépítetlen terület besorolású ingatlant. A nemzetiségi önkormányzat a helyi nemzetiségi általános iskola (köznevelési intézmény) fenntartója, és a szerződéssel ingyenesen átruházott ingatlant jelenleg az iskola használja. A tulajdonjog-átruházásról szóló szerződésben a felek rögzítették, hogy a szerződés tárgyát képező vagyon-átadás a Nektv. alapján, köznevelési intézmény nevelési, oktatási feladatainak ellátásának biztosítása érdekében történik, azzal a feltétellel, hogy a vagyonelemek tulajdonjoga visszaszáll az eredeti tulajdonosra akkor, ha
a) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,
b) a köznevelési intézmény megszűnik,
c) a fenntartói jog központi költségvetési szerv vagy települési önkormányzat részére kerül átadásra, vagy
d) az ingatlanon a nevelési-oktatási feladat ellátása megszűnik.
A szerződés értelmében a tulajdonjog-átruházó ingyenesen átruházta, a tulajdonba vevő pedig ingyenesen tulajdonba vette a szerződésben körülírt ingatlant.
Megilleti-e a nemzetiségi önkormányzatot személyes illetékmentesség? Ha igen, mely jogszabályok alapján, és a NAV számára benyújtandó B400-as adatlapon ezt hol lehet jelölni? Megilleti-e a nemzetiségi önkormányzatot az adott ügyben tárgyi illetékmentesség? Ha igen, mely jogszabályok alapján, és a NAV számára benyújtandó B400-as adatlapon ezt hol lehet jelölni?

Kérdés: Intézményünknek elhunyttal szemben ellátási díj jogcímen követelése áll fenn. Az ellátási költségről hagyatéki hitelezői igényünket bejelentettük az önkormányzat jegyzőjénél. A jegyző által küldött tájékoztatás szerint nincs leltárba vehető örökhagyói hagyaték. Mindezekre tekintettel közjegyzői eljárásra nem került sor. A jogász véleménye szerint követelésünk jelenleg nem behajtható, azonban tekintettel arra, hogy a követelés jogi sorsa még nem tisztázott, ezért továbbra is nyilván kell tartani, figyelemmel az 5 éves elévülési időre. Az Szja-tv. szerint "a behajthatatlan követelés: az a követelés,
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető),
b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása »igazoltan« nem járt eredménnyel,
f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült."
Amennyiben a lezajlott hagyatéki eljárás szerint nincs hagyatéki vagyon, vagy vagyon hiányában nem kerül sor eljárás lefolytatására, a követelés leírható-e behajthatatlan követelésként?