Gazdasági vezető besorolása, illetménynövekedés

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó intézmény gazdasági vezetőjének személyügyi szervező szakon főiskolai végzettsége és felsőfokú költségvetési oklevele van. Ebben az évben a Corvinus Egyetem közigazgatási karán költségvetési ellenőrzés szakirányú diplomát szerzett (fő tantárgyak: pénzügy, költségvetési számvitel, költségvetési gazdálkodás, elemzés, ellenőrzés). Átsorolható-e "G" kategóriába, vagy további szakképesítésként vehető figyelembe ez a másoddiploma?
Részlet a válaszából: […] ...követelményt. Az ezzel kapcsolatos új, 2010. augusztus 15-tőlhatályos előírásokról a Költségvetési Levelek 136. számában írtunk részletesen.Jelen esetben elsőként azt kell megvizsgálni, hogy a személyügyi szervezőszakon főiskolai végzettsége és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Támogatásértékű bevétel visszafizetése

Kérdés: 10 000 000 Ft támogatásértékű bevételt kaptunk fejezeti kezelésű szervtől meghatározott célra. A kapott összegből 2 000 000 Ft-ot nem használtunk fel, így ezt visszautaltuk a támogatónak. Helyesen jártunk-e el, ha pénzforgalomban a megfelelő 46-os főkönyvi számla bevételét csökkentettük a fel nem használt összeggel, és ha a bevételi előirányzat oldalon csak a 8 000 000 Ft-ot emeljük rá a 46-os főkönyvi számlára?
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg atámogatást nyújtó fejezet részére vissza kellett utalni. A visszautalást atárgyévben a 46* teljesítési számla megfelelő részletező számlájával szembentérítményezni (bevételcsökkenésként) kell.Az elszámolás elfogadásától a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Ingatlan bérbeadásáról kiállított számlák korrekciója

Kérdés: XY önkormányzat többek között ingatlan-bérbeadási tevékenységet is folytat, amely tevékenységére az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján adófizetési kötelezettséget választott. A bérbeadás kapcsán az önkormányzat a bérlőivel havi rendszerességgel számol el. 1. Bérbe adott ingatlan bérleti díját visszamenőlegesen megemelik. Az áremelésben félévkor állapodnak meg a felek január 1-jéig visszamenőleg. Abban is megállapodnak, hogy a következő hónapok emelését beépítik a havi bérleti díjba. Ilyen esetben mi a helyes számlázási gyakorlat? Helyesbíteni kell-e a korábbi időszakokra kibocsátott számlát/számlákat, vagy új teljesítési időponttal kell a különbözetet leszámlázni? Végül kell-e a szerződésben a visszamenőleges díjemelés elszámolására fizetési, elszámolási határidőt megállapítani? 2. Abban az esetben, ha a bérleti díj visszamenőleges helyesbítése következtében csökken a bérlő által fizetendő összeg, a korrekcióról milyen bizonylatot kell kiállítani, illetve ezen a bizonylaton milyen teljesítési, illetve fizetési határidőt kell feltüntetni? 3. Ha a fizetendő összeg azért nő, mert az önkormányzat mint számlakibocsátó nem mindenben a szerződés szerint számlázott, pl. nem számlázott le valamely, a szerződés alapján a bérlőt terhelő díjat, akkor ezek a díjak, amennyiben azokat az önkormányzat utóbb kiszámlázza, hogyan kezelendők? 4. Végül ha a szerződés szerinti időpontban elmaradt a kiszámlázás, és ezáltal a fizetésre sem került sor, akkor milyen fizetési határidőt, illetve teljesítési időpontot kell az utóbb kiállított számlán feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok alkalmazandóak. Az említettjogszabályhely alapján: termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, haa felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtakmeg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Célfeladatok maradványának kimutatása

Kérdés: A 2009. évi negatív pénzmaradvány elszámolásával kapcsolatban kérdezem. Az új rendelkezés szerint a likvidhitel-állományt be kellett állítani a pénzmaradvány (29. űrlap) 7. sorába negatív előjellel, ezek után a költségvetési pénzmaradvány 28. sor is mínuszos. De valójában van pénzmaradványom EU-s pályázatból (ami a bankszámlán volt év végén), ezt hogyan tudom lekönyvelni és az intézmény rendelkezésére bocsátani előirányzatként is? Mínuszos pénzmaradványt hogyan tudok igénybe venni és felosztani?
Részlet a válaszából: […] ...pénzmaradvány intézményi szinten a 29.Pénzmaradvány alakulása űrlapon egy összegben jelenik meg.A költségvetési szervnek azonban részletes kimutatással kellrendelkeznie arról, hogy ez a negatív pénzmaradvány milyen tételekből tevődöttössze. Ez a gyakorlatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Saját gépjármű hivatali célú használata

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat a következő témában: Vannak olyan munkakörök, amelyek ellátása igényli a folyamatos gépkocsihasználatot. Mivel ezt a cég biztosítani nem tudja, a dolgozó saját autójával végzi munkahelyi feladatait. Ilyen munkakörök: mezőőr, védőnő, szociális házi gondozók. A mezőőr járja a település egészét, főként a külterületeket, a védőnők és a házi gondozók pedig rendszeresen látogatják az ellátottakat. A településen belül olyan közlekedési lehetőség nincs, amivel ezek a munkák elláthatók. Kiküldetési rendelvénnyel számoljuk el a km-t, amihez egy részletes címlista tartozik. Megfelelő-e az eljárásunk?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. § 83. pontja értelmében a kiküldetésirendelvény a kifizető által két példányban kiállított bizonylat, amelytartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának,típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Támogatási szerződéssel létrehozott vagyon apportja

Kérdés: Egy támogatási szerződésben (Interreg III/A) foglaltak alapján a létrehozott vagyon a projektzárástól számított 5 éven belül nem idegeníthető el, nem adható bérbe, használatba, illetve nem terhelhető meg. A létrehozott vagyon apportálható-e 5 éven belül? Amennyiben nem, akkor apportálható-e a támogató hozzájárulásával?
Részlet a válaszából: […] ...iránti kérelmet meg kell küldeni az IrányítóHatósághoz és a Nemzeti Hatósághoz, továbbá véleményezésre a VÁTI-hoz. Akérelemben részletesen le kell írni a döntéshez szükséges körülményeket és hogypontosan mi a szándék a vagyontárggyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

Cafeteriajuttatásra való jogosultság távollét esetén

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2010 márciusában keresőképtelenné vált, és csak május elején tudott újra munkába állni. Keresőképtelensége az alábbiak szerint alakult: március 29-től április 14-ig betegszabadságon (13 nap), majd azt követően április 15-től május 9-ig (25 nap) táppénzen volt, május 10. napján állt munkába, így véleményünk szerint a Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján a neki járó cafeteriajuttatást csökkenteni kell, mivel ebben a 30 napot meghaladó időtartamban sem illetményre, sem átlagkeresetre nem volt jogosult. Dolgozónk egy munkajogász által megerősítve más álláspontot képvisel: szerinte a betegszabadság idejére illetmény illeti meg, csak csökkentett összegben [mivel a Ktv. 71. § (3) bekezdése szerint ahol jogszabály távolléti díjat említ, ott illetményt kell érteni, az Mt. 137. § (3) bekezdése szerint pedig a betegszabadság ideje alatt a távolléti díj 70%-a jár], álláspontunk szerint azonban az, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás alapja a távolléti díj (illetmény), még nem teszi azzal azonossá. Hasonló a helyzet a táppénz esetében is, mivel a táppénz alapja általában az átlagkereset, így véleménye szerint részesült olyan juttatásban, amely szerint a cafeteriajuttatásait nem kellene csökkenteni. Kérdésünk a fentiek alapján, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás illetménynek vagy a táppénz átlagkeresetnek minősül-e, mivel ezekben az esetekben nem csökkenthető a cafeteria kerete? Szintén a fenti eset kapcsán dolgozónk (és munkajogásza) kifogásolja a cafeteriajuttatás csökkentésének számítási metódusát. Mi az egész évre járó juttatást osztottuk egynapi összegre, és szoroztuk meg a keresőképtelenség teljes időtartamával (42 nap) – amibe minden napot beleszámítottunk, függetlenül attól, hogy a betegszabadságnál csak munkanapra és fizetett ünnepre jár pénz –, míg szerintük legfeljebb a 30 napon felüli időszakra jutó (12 nap) összeggel lehetne a juttatást csökkenteni. Álláspontunkat a Ktv. 49/F. § (2) bekezdésének azon szófordulatával támasztjuk alá, hogy az "azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem volt jogosult" szövegrész a 30 napos feltétel bekövetkeztével a teljes időtartamot kiveszi a juttatásra jogot adó időszak alól, tehát nem köti ahhoz, hogy a pl. betegszabadság számításánál a hétvégékre nem jár juttatás.
Részlet a válaszából: […] ...pedig a táppénzalapjaként figyelembe vehető, a (2) bekezdésben meghatározott jövedelem naptárinapi átlagának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat a kormányállapítja meg.Ehhez képest az átlagkereset számítására vonatkozószabályokat a Munka Törvénykönyve 152...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Önállóan működő intézmény utalványozási joga

Kérdés: A 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 78. és 72. paragrafusa alapján biztosan állítható-e, hogy utalványozási joga csak önállóan működő intézmény vezetőjének, vagy az általa megbízott és a szerv állományába tartozó alkalmazottnak van? Egy "GAMESZ" típusú intézményben jelentős szervezést igényel az utalványozás, ha az előbbi állítás igaz. Van-e lehetőség arra, hogy az önállóan működő és gazdálkodó szervezet munkavállalója utalványozzon?
Részlet a válaszából: […] ...utalványozásra, szakmai teljesítés igazolásáravonatkoznak.Az Ámr. 16. § (7) bekezdés a) pontja a státustörvényszövegéhez képest részletesebb megfogalmazást határoz meg, mivel az Ámr. azutalványozási jogosultságra is kitér, amely jogosultságra a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

"Kivett ipartelep" értékesítése

Kérdés: Önkormányzat tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban "kivett ipartelep" megjelöléssel nyilvántartott ingatlan értékesítésére vonatkozó forgalmiadó-fizetési kötelezettség hogyan alakul?
Részlet a válaszából: […] ...kell tekinteni. Az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdésének j) pontja alapján abeépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítésefőszabály szerint adómentes ügyletnek minősül, ha az nem tartozik az Áfa-tv.86. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Közösségi ügylet áfája

Kérdés: Egy önkormányzat tulajdonában lévő társaság nevében tennénk föl a kérdést. A társaság egy német társaság megrendelésére elkészített több terméket. A szerződés teljesülése után a német megrendelő azt akarta, hogy a már kész termékeken különböző átalakításokat hajtsunk végre. Az ismertetett ügylet tekintetében az uniós szabályok hogyan alkalmazandók, áfával vagy áfa nélkül számlázzon a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...csak akkor valósul meg, ha a német adóalany ezt követően a terméketNémetországba kiszállítja.Mivel a kérdés nem tartalmazza az ügylet részletes leírását,előfordulhat, hogy a valóságban ténylegesen két ügylet jön létre a felekközött. Ebben az esetben sem zárható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.
1
38
39
40
67