697 talált cikk a részlet kifejezésre

Kérdés: Fővárosi kerületi önkormányzathoz tartozó művelődési intézmény vagyunk, önálló gazdálkodási jogkörrel. Az intézmény igazgatója magasabb vezetőként 225%-os illetménypótlékot kap. A gazdasági vezetőnek, aki az intézményvezetőnek a helyettese is (más kinevezett helyettese nincs) hány %-os vezetői illetménypótlékot kell kapnia? A gazdasági vezető az előírt képesítési követelményeknek megfelel, és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik.

Kérdés: Intézményünk ingatlanbérleti szerződés megkötésével egyidejűleg egy bizonyos összeg letétbe helyezésére kötelezett. A letétbe helyezett összeg addig a bérbeadó tulajdonában marad, amíg a bérleti jogviszony fennáll. A letéti összeget függő tételként kezeljük, vagy végleges kiadásként? Ugyancsak könyvelési probléma a fenti eset fordított példája, amikor az intézmény adta bérbe ingatlanát, és a bérleti idő lejártáig biztosítékként kért egy bizonyos összeget.

Kérdés: 1. Központi költségvetési intézményként működő kutatóközpont vagyunk. Kiegészítő jellegű tevékenység keretében ellenérték fejében rendszeresen értékesítünk saját előállítású diagnosztikumokat (anyagokat), valamint kutatással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtunk. Az eladási árakat saját hatáskörben az önköltségszámítási szabályzatban rögzítetteknek megfelelően állapítjuk meg. Az önköltség képzésénél – közvetlen anyagféleségeken kívül – értelemszerűen számolunk a felmerült bérek és járulékaik összegével is. Ez utóbbiak forrása azonban a fenntartótól (FVM) érkező állami támogatás, amely alapvetően a kutatási csoport állami feladatainak ellátására szolgál. A kiegészítő tevékenységet a szabad kapacitás kitöltéseként végzik az adott kutatási csoportok, és a munkaidő megközelítéséből valójában nem elkülöníthető, hogy a munkaidő mely részében végzik az ún. állami alapfeladatot, és melyben az ún. értékesített diagnosztikumokat. A termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ráfordításait – az illetményeken kívül – és bevételeit a számvitelben elkülönítetten kezeljük, s a kiszámlázott bevételek utáni áfát befizetjük. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy az említett bevételekből vásárolt anyagféleségek után felszámított áfát teljes mértékben levonhatjuk-e, vagy az arányosításba kell bevonni, és csak az arányszám alapján lehet azt visszaigényelni? 2. Tevékenységéből adódóan ugyancsak rendszeresen végez az intézet kutatási szolgáltatást ún. alvállalkozói, együttműködői szerződés alapján. A szolgáltatásról számlát állít ki, és a bevétel áfatartalmát értelemszerűen megfizeti. Kérdésünk ugyanaz, mint az előbbiekben részletezett, vagyis visszaigényelhető-e maradéktalanul az e bevételből vásárolt anyagféleségek áfája az adott feladat tételes analitikus nyilvántartását feltételezve? 3. Külföldi partnerekkel megkötött szerződések alapján licencet – hasznosítási díjbevételt – kap az intézmény. Ennek előzménye az intézet által kifejlesztett és a külföldi által használt szellemi termék, tudományos technikai szakértelem, az ún. "know-how", amelynek felhasználásával a külföldi fél saját országában árbevételhez jut, és annak megállapodás szerinti mértékét átadja az intézetnek. Helyesen járunk-e el, ha a teljesítés helyét külföldinek tekintjük, és ebből adódóan a külföldi fél fizeti meg az adót? Továbbá az érkezett bevételekből történő vásárlások áfáját teljes mértékben visszaigényelhetjük, vagy arányosítani kell?

Kérdés: Intézményünk üzemanyagkutat üzemeltet a saját (intézményi) gépkocsik és mezőgazdasági gépek üzemeltetéséhez. A Mol megküldi a tankos gázolaj számláját, mi kifizetjük, és az áfát nem igényeljük vissza. A tényleges felhasználás után gépkocsinként és mezőgazdasági gépenként feladás készül. Hogyan történjék a könyvelés, mivel az APEH szerint a mezőgazdasági gépek üzemeltetéséhez felhasznált gázolaj áfája visszaigényelhető, de a számlában kifizetett üzemanyag mennyisége csak több részletben kerül felhasználásra. (Áthúzódik más áfabevallási időszakra is.)

Kérdés: 1. Van-e valamilyen lehetőség az innovációs járulék címén előírt előlegek összegének csökkentésére, a már befizetett előleg visszaigénylésére, ha a már befizetett előleget is kutatás-fejlesztésre kívánja a gazdálkodó szervezet felhasználni? 2. Ki és milyen módon igényelheti az Innovációs Alapból a támogatást? 3. Technikailag hogyan történik az KTIA-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott levonás? Levonható az éves költség abban az esetben is, ha a megrendelt kutatás-fejlesztés év végére még nem fejeződött be? 4. Abban az esetben, ha az innovációs járulék bruttó összegét csökkenti a gazdasági társaság a kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított összegekkel, hogyan kell nyilvántartani a kutatási, a kísérleti fejlesztési témákat?

Kérdés: 2003. évben a 368-48882 számlára könyveltük a devizás beruházásainkat. 2004-ben a számlán kamatjóváírás és a számla megszűnése miatti átvezetés szerepel. Kérem, hogy részletesen levezetni szíveskedjék a kamatjóváírás, az átvezetés és az átváltás miatti különbözet könyvelését a 368, 48882, 3521 (574217) számlákon.

Kérdés: Intézményünk központi költségvetési szerv központja. Egy kormányhatározat értelmében – fejezeten belül – a központba kell egy megyei igazgatóságot integrálni. A megyei igazgatóság önálló költségvetést és beszámolót készített eddig. Milyen könyvelési tételeket kell az integráló szervezetnél (központnál) könyvelni, ha a feladatot és a létszámot is integráljuk? Mit és hogyan kell egyeztetni a MÁK-kal? Milyen adattartalommal és hány beszámolót kell készíteni? Kérem, javasoljanak szakkönyvet, cikket, bármit, amiben részletes leírását találom az összeolvadás számviteli elszámolásának!

Kérdés: A Költségvetési Levelek 28. számában megjelent 719. kérdéshez és az arra adott válaszhoz lenne további kérdésem. Egy önállóan gazdálkodó költségvetési szervnél bizonyos beosztásban dolgozó köztisztviselőknek (igazgató, közúti ellenőr stb.) 10 000 Ft értékhatárig nem kell a mobiltelefon-használati díjat megfizetni. A tényleges használat és a 10 000 Ft közötti különbséget a munkavállaló részére kiállított számla alapján kell megfizetni. A mobiltelefont használó dolgozó a hívásokról tételes kimutatást nem vezet, és a szolgáltató által megküldött számla sem részletes. (Általános forgalmi adó szempontjából az intézmény áfakörön kívüli.) A 10 000 Ft értékhatárig keletkezett és a munkavállaló által meg nem fizetett mobiltelefon-költség bérjövedelem, természetbeni juttatás, vagy mentes a személyi jövedelemadó alól?

Kérdés: Általános iskolában gazdasági vezetőként dolgozom 6 éve. 2003 júniusában a volt igazgató nyerte el a pályázatot újabb 5 évre, és úgy gondolta, hogy engem is csak 5 évre nevez ki gazdasági vezetőnek. Helyesen járt-e el? Kinevezhetett volna határozatlan időre is? A későbbiekben ebből nem lesz-e hátrányom?

Kérdés: Hogyan jár a munkaruha annak a pedagógusnak, aki jelenleg megbízott közművelődési egységvezető, emellett heti 5 tanórában, túlórában tanít is? A kollektív szerződés szerint a munkaruha kihordási ideje teljes munkaidős dolgozó esetében 12 hónap. Mi a helyzet a nyári 2 hónap szabadság, illetve a 30 napnál hosszabb betegség vagy egyéb távollét esetén?