173 talált állásfoglalás a rezsi kifejezésre

Kérdés: 2011-től az áfára általános szabályok szerint bejelentkezett önkormányzat, amely bérbe­adás és tárgyieszköz-értékesítés szempontjából is áfás, vállalkozó orvosnak térítésmentesen adja bérbe a rendelő épületét (az orvosi ellátás alaptevékenységhez kapcsolódik), és közvetített szolgáltatásként az ingatlanhoz kapcsolódó közüzemi díjakat áfásan továbbszámlázza. Helyes-e az ingyenes bérbeadás ebben az esetben? Az ingyenes bérbe­adásnak van-e áfavonzata? Ha az ingyenes bérbe­adás az alaptevékenységhez kapcsolódás miatt elfogadható, az önkormányzat a rezsiszámlák áfáját visszaigényelheti-e, valamint továbbszámlázáskor mi a helyes eljárás?

Kérdés: Egy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézménynél dolgozom. Hozzánk tartozik több önállóan működő költségvetési intézmény, melyeknél a gazdálkodási feladatokat végezzük. Több helyen bérleti díjat és közüzemi díjakat, egyes helyeken csak közüzemi díjakat számlázunk a bérlő felé. Néhány intézmény esetében a közművek eredeti kiépítése miatt külön kellett választani a bérleti díj és a közüzemi költségek továbbszámlázási rendjét, ezért ezeknél a bérleményeknél a bérleti díjat az önkormányzat, míg a közüzemi költségeket a közüzemi számlákat befogadó, adott intézmény nevében mi állítjuk ki. Kérdésem, hogy ebben az esetben felveheti-e a közüzemi díj a bérleti díj áfaszázalékát, azaz áfamentesen állítható-e ki a számla, vagy 27% áfatartalmat kell feltüntetnünk? További kérdésem, hogy okoz-e megítélésbeli különbséget, ha ingyenesen adta használatra az épületet az önkormányzat?

Kérdés: Cégünk 100%-os állami tulajdonban van. Tevékenységünk ellátásához támogatást kapunk a tulajdonostól, mely bevételeink 95%-át jelenti. A szóban forgó támogatások az általunk teljesített ügyletek árát, díját közvetlenül nem befolyásolják csak és kizárólag a működés finanszírozását szolgálja, így az Áfa-tv. hatályán kívül esik, adófizetési kötelezettség nem terheli. Bevételeink maradék 5%-a adóköteles ügyletből származik.
Cégünk tételes elkülönítést alkalmaz az adóköteles és nem adóköteles tevékenységek általános forgalmi adójának meghatározása céljára. Az elkülönítés aszerint történik, hogy mely kiadásunkat finanszíroztuk saját forrásból, illetve kapott támogatásból. A támogatási szerződésből eredő elszámolási kötelezettségünknek megfelelően elkülönített, tételes kimutatást vezetünk a támogatásból történt kiadások finanszírozásáról, és külön tételes nyilvántartás készül a bevételből fedezett kiadásokról. A szóban forgó támogatás miatt felmerül-e arányosítási kötelezettség, illetve az befolyásolja-e az adólevonási jogunkat?

Kérdés: A normatív iskolai étkeztetésről a Költségvetési Levelek 152. számában megjelent 2980. kérdés kapcsán olvastam állásfoglalásukat, s ezzel kapcsolatosan még további kérdésem lenne. Az iskolai háromszori ingyenes étkeztetést igénybe veheti-e a tanuló akkor is, ha nincs délután napköziben vagy tanulószobán?

Kérdés: Önkormányzat, illetve intézménye (pl. iskola) által fenntartott konyhánál a dolgozók kedvezményesen étkeznek, csak a nyersanyagnormát térítik meg. A rezsit (bér és járulékai + dologi kiadás) természetbeni juttatásként kapják. Kérdésem, hogy ez után az összeg után kell-e általános forgalmi adót fizetni a dolgozónak vagy az önkormányzatnak?

Kérdés: Önkormányzatunk a szociális étkezők részére más önkormányzat által működtetett konyháról vásárolja meg az ebédet. Az igénybe vevők normatív támogatással csökkentett intézményi térítési díjat fizetnek. Egyes jogosult rászoruló személyek részére további kedvezményt biztosítunk, illetve vannak, akik teljesen térítésmentesen kapják az ebédet. Milyen könyvelési tételek kapcsolódnak a beszerzés, a díjbevétel, illetve a támogatás (normatív és önkormányzat által nyújtott) főkönyvi elszámolásához?

Kérdés: Városunk megújulóenergia-alapú energiahordozót termelő és értékesítő üzemet épít saját beruházásban, melyet üzemeltetni annak elkészülte után is ő fog. Ezen túlmenően a projekt részeként megújulóenergia-alapú energiahordozó termelését eredményező hőközpontot is létrehoz, valamint távhővezetéket is épít saját beruházásban. A megújulóenergia-alapú energiahordozó és az ennek felhasználására épülő energia termelése és szolgáltatása közszolgáltatásnak minősül-e? Visszaigényelhető-e továbbá a fenti beruházási projekt megvalósítása során az önkormányzat mint beruházó számára az általános forgalmi adó?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk. A természetbeni juttatások munkáltatót terhelő szja-fizetésével kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel. Saját konyhát üzemeltetünk. Dolgozóink az étkezésért a nyersanyagnorma + 25% áfát fizetik meg étkezési térítési díj címén (pl. ebéd 205 Ft + 51 Ft áfa). Mivel ez így kedvezményes étkeztetés (rezsiköltséget nem teszünk rá), helyesen járunk-e el akkor, ha a normaköltség x 60% rezsi = 205 x 60% = 123 Ft után fizetjük meg mint munkáltató a 25% szja-t? Természetesen ezt a Magyar Államkincstárnak dolgozónként lejelentjük, és az adó átutalásáról ők intézkednek.

Kérdés: Szakfeladatrend-tervezéssel kapcsolatban a következő a kérdésem. Körjegyzőség esetében eddig egy szakfeladatra terveztük az összes dolgozót, jegyzőt, szociális-pénzügyi ügyintézőt, takarítót. 2010-től az új szakfeladat száma 841126. Továbbra is tervezhetjük ezen a szakfeladaton az összes dolgozót (kistelepülés – nincsenek osztályok, csoportok), vagy szét kell bontani 692000, 811000, 841901 szakfeladatokra? Könyvtár esetén, ahol eddig egy szakfeladat volt, most kb. 4 szakfeladatot kell alkalmaznunk 1 fő közalkalmazottal. A rezsiköltségtől kezdve mindent négyfelé kell arányosítani?

Kérdés: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 146. § (4) bekezdés f) pontja szerint a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni – ha külön jogszabály másként nem rendelkezik – a középfokú iskolai menzai ellátás keretében. A 148. § (3) bekezdése szerint a gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. 1. Ezt a szabályt kell-e alkalmazni a középfokú iskolában menzai ellátást igénybe vevő, de normatív kedvezményben nem részesülő diák térítési díjának megállapítására, tehát csak a nyersanyagköltséget kell megtéríttetni, vagy a teljes önköltséget? 2. Konyhával nem rendelkező középfokú oktatási intézmény köteles-e megszervezni a menzai ellátást? 3. Külső szolgáltató által biztosított menzai ellátás esetén a menzai adag teljes ellenértéke figyelembe vehető-e nyersanyagköltségként (az ugyanis rezsit is tartalmazó összeg), vagy a szolgáltatótól szükséges adatszolgáltatást kérni, hogy mennyi egy adag árából a nyersanyagköltség (mely adatot esetleg nem szívesen ad meg)? Külső szolgáltatótól igénybe vett menzai szolgáltatást az önköltség-számítási szabályzatban kell-e szabályozni?