385 talált cikk a szabadság kifejezésre

Kérdés: A pedagógus kolléganő 1949. május 31-én született, tehát 2006 májusában tölti be 57. életévét, közalkalmazotti jogviszonya 1970. március 4-étől folyamatos, tehát 2004. évben már 34 évvel rendelkezik, de gyermekei után 2 év szolgálati idő is megilleti. Úgy gondolja, hogy 2006. május 31-étől viszszafelé számolva kell hogy a felmentési időt és az arra járó szabadságot megkapja. Így a 2005. szeptember 1-jén kezdődő tanévet már el sem szeretné kezdeni, mert ekkor már felmentési idejét és szabadságát töltené. Véleményem szerint a felmentési idejét nem lehet 2006. május 31-e előtt kiadni. Állásfoglalást kérek, hogy milyen más módon mehetne nyugdíjba úgy, hogy a 2005/2006-os tanévet már el se kezdje, ill. ekkor milyen juttatás jár számára?

Kérdés: Szabadság napjainak megállapításához kérem segítségüket. Egy kismama 2003. 02. 20-án szült, a szülési szabadság ideje: 2003. 02. 20.-08. 06., GYED: 2003. 08. 07.-2004. 09. 21., szeptember 22-én munkába állt. A Ktv. szerint az alapszabadság 25 nap + (előadó besorolás esetén) 5 nap + (egy gyermek esetén) 2 nap/év. Előző évről (2002) nem hozott át szabadságot. Az Mt. 130. § (2) bekezdése alapján a szülési szabadság idejére, a fizetés nélküli szabadság első évére jár a szabadság. Jelen esetben a fizetés nélküli szabadság első évét hogyan kell értelmezni?

Kérdés: Intézményünknél dolgozó óvónőnk (közalkalmazott) GYED-en van. Jár-e neki 13. havi illetmény? Aki nem dolgozza le a teljes évet, illetve nem áll közalkalmazotti jogviszonyban, annak részarányosan kell-e kifizetni a 13. havi illetményt?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?

Kérdés: 1988. december 1. óta mint gazdasági vezető dolgozom. Fúzió miatt 2004. augusztus 31-ével munkaköröm megszűnt, de mert 2004. július 28-a óta táppénzes állományban vagyok, ezért 2004. szeptember 1-jei hatállyal, áthelyezéssel az iskola állományba vett, és ezzel vezetői pótlékomat megszüntették. a) Jogos-e a pótlék elvonása táppénzes állomány esetén? b) Mikortól és mennyi időtartamra jár a felmentés és végkielégítés? c) A felmentési időből mennyit kötelező ledolgozni? d) A ki nem vett időarányos szabadságot melyik bérrel kell kifizetni? e) A táppénz időtartamára jár-e szabadság?

Kérdés: Milyen mértékig szólhat bele egy költségvetési intézmény pénzügyi, gazdasági ügyeibe a közalkalmazotti tanács és a szakszervezet? Számon kérheti-e a munkáltatótól, hogy milyen jogcímen és milyen mértékig jutalmazza egyes dolgozóit? Azaz meddig terjed a hatás- és jogköre ezen ún. érdek-képviseleti szerveknek?

Kérdés: A munkába járáshoz szükséges bérlet -kormányrendeletben meghatározott mértéke – bérlet leadása nélkül költségtérítésként kifizethető. A magánszemély a bevétellel szemben igazolás nélkül költségként elszámolhatja a bérlet árának 86%-át. Igaz-e ez munkavégzési kötelezettséggel nem járó néhány napos, vagy egész havi távollét (pl. szabadság, táppénz) esetében is?

Kérdés: 2004. február 2-án töltöttem be az 57. életévemet. 2003. november 26-án már 38 év munkaviszonnyal rendelkezem. 1991. szeptember 1-jétől dolgozom köztisztviselőként, áthelyezéssel jöttem át az önkormányzathoz, állami vállalattól. 2004. február 2-ig visszamenőleg kérem a nyugdíj megállapítását, de szeretnék tovább dolgozni. Milyen juttatásokat kaphatok, ha megállapítják részemre az előrehozott öregségi nyugdíjat? Milyen juttatásokat kaphatok akkor, ha kezdeményezem nyugdíjazásomat?

Kérdés: Polgármesteri Hivatalnál, költségvetési területen dolgozom. Munkakörömhöz középfokú iskolai végzettség az előírás. Felsőfokú szakképesítést szereztem (mérlegképes könyvelő), átsorolható vagyok-e az ügyintéző II-ből az ügyintéző I-be? 2005. június 30-ával jogosult leszek előrehozott öregségi nyugdíjra. Szeretném a nyugdíjamat megállapíttatni, de nem szeretném a jogviszonyomat megszüntetni, csak 2 év múlva. Kiadható-e a rekreációs szabadság és felmentési idő 2006 júliusától?

Kérdés: Két középiskolai végzettségű köztisztviselőnk ebben az évben felsőfokú iskolai végzettséget szerez, ami az általuk betöltött munkakörben szakirányúnak minősül, ezért az I. besorolási osztályba kell majd sorolni őket. Milyen határidőn belül kell letenniük a közigazgatási szakvizsgát?