Bölcsődei sószoba és játszóház igénybevétele

Kérdés: Bölcsődénk alapellátáson kívüli szolgáltatásként sószoba és játszóház igénybevételére is lehetőséget nyújt. A sószobát a bölcsődei ellátásban részt vevők ellátási időben vehetik igénybe. A játszóházat ellátási időn kívül biztosítja az intézmény azon gyerekeknek, akik még nem bölcsődések. A bölcsőde szervezeti és működési szabályzatában alapellátáson kívüli szolgáltatásként mind a két tevékenység rögzítésre került. Intézményünk áfaalany, a jogszabályok alapján nem egyértelmű, hogy a szolgáltatásokat tekinthetjük-e tárgyi adómentesnek, vagy 27%-os áfakulcsot kell alkalmazni. Melyik eljárás a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...járó ellenérték külön térítendő meg –, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termék-értékesítés, amelyet a köznevelés, a szakképzés, illetve a felsőoktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás vagy képzés keretében a közszolgáltató,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Bölcsődei kisgyermeknevelő besorolása

Kérdés: A bölcsődében kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatottat, aki érettségivel és 54 761 02 azonosító számú OKJ-s szakképesítéssel rendelkezik, a Kjt. szerinti „E” fizetési osztályba kell sorolni? Illetve ez alapján megilleti a Kjt. 57. §-ának 3) bekezdése szerinti 25 munkanap pótszabadság?
Részlet a válaszából: […] ...szakképesítést jelölt, amely emelt szintű (technikusi) volt, amely érettségi végzettséghez volt kötve, és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben volt megszerezhető; az 54 761 02 szám a kisgyermekgondozó, -nevelő szakképesítést jelölte. A Kjt. 61. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Áfa levonhatósága a szakképzési centrumban

Kérdés:

Intézményünk egy szakképzési centrum, mely több középiskola fenntartását végzi. Minden iskolánkban működik tálalókonyha vagy főzőkonyha, régebben úgy jártunk el, hogy kizárólag az élelmiszer-alapanyag (a főzőkonyhákhoz) beszerzésének áfáját vettük levonhatónak, a konyhák egyéb felmerülő költségeit (pl. tisztítószerek vagy karbantartási anyagok, tálalókonyháknál a vásárolt élelmezés) nem levonhatóként kezeltük. Nemrég arra a döntésre jutottunk, hogy tulajdonképpen a konyhák minden költsége levonható lenne. Jól gondoljuk? Szinte minden iskolánknál működik valamilyen tanüzem (mezőgazdasági, állatokkal, földekkel), amely a jellegéből adódóan nemcsak az oktatásra szolgál, hanem a tanórákon kívül is gazdálkodunk vele, mivel az állatok folyamatos gondozást igényelnek, és a földeken is a legtöbb munka a nyári szünetben van, a terményeladásból és a szaporulateladásból pedig működési bevételeink keletkeznek. Itt a takarmányokat, vegyszereket, műtrágyát, vetőmagokat szoktuk levonhatóként kezelni, minden mást nem levonhatóként, de ugyanúgy felmerült a kérdés itt is, hogy minden egyéb költség levonható lehetne? Továbbá a közüzemi díjakat és a gázolajbeszerzést kezeltük arányosan levonhatóként, viszont úgy gondolnánk, hogy az iskolák körül felmerülő minden költségarányosan levonható lenne, kivéve azokat, amelyek egyértelműen közvetlenül az oktatáshoz kapcsolódnak, mert azok nem levonhatóak lennének. Jól gondoljuk ezeket? Hogyan kezeljük helyesen az áfalevonhatóságot?

Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 120. §-a alapján az adóalany abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Vállalkozói maradvány felhasználása

Kérdés: Szakképzési centrumunk 2023. évben először végzett vállalkozási tevékenységet. A beszámolás időszakában kiszámítottuk a vállalkozási tevékenység eredményét, 2024. évben teljesítettük a befizetési kötelezettséget. 2024. évben a vállalkozói maradványt előirányzatosítottuk teljes értékben. Az egyévi maradványt lehet-e több évben is felhasználni? Ha igen, hogyan kell ezt a könyvekben megoldani? A maradványfelhasználást ugyanazon a témaszámon, kormányzati funkción kell-e kimutatni (az összemérés elvének alkalmazása miatt), mint ahol a vállalkozói tevékenység bevételét, kiadását? A vállalkozási maradványfelhasználást szabályozza-e valamilyen törvény, határozat?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 46. §-ának (3) bekezdése alapján a költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó vállalkozási maradványnak a társasági adó mértékével megegyező hányadát köteles a központi költségvetésbe – az államháztartás önkormányzati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Élelmezésvezető képesítése

Kérdés: Az önkormányzati konyha élelmezésvezetője 2017 óta látja el e feladatát. A 37/2014. EMMI rendelet 16. §-ának (3) bekezdése szerint: „A fekvőbeteg-gyógyintézeti étkeztetés kivételével az élelmezésvezetőnek főiskolai szintű dietetikus képesítéssel, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló kormányrendelet szerinti élelmezésvezető szakképesítéssel vagy államilag elismert élelmezésvezető szakképesítéssel kell rendelkeznie.” Ez azt jelenti, hogy az élelmezésvezetőnek rendelkeznie kell főiskolai szintű dietetikus képesítéssel a megfelelő élelmezésvezetői szakképesítés mellett? Ha igen, és ő nem rendelkezik ezzel, akkor e munkakörét már nem láthatja el a továbbiakban?
Részlet a válaszából: […] ...ez olyan felső középfokú szakképesítésnek minősült, amely érettségi végzettséghez volt kötve és elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzésben volt megszerezhető [150/2012. Korm. rendelet 1. melléklet 2.2.1 pont]. A középfokú (felső középfokú)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Magasabb vezető képesítési követelményei

Kérdés: Az önkormányzatunk konyhája költségvetési szervként működik. A Kjt. 23. §-ának (1) bekezdése szerint: „Magasabb vezető – a 90. §-ban foglalt kivétellel – csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet.” Jól gondoljuk, hogy a konyha vezetőjének, mint a költségvetési szerv vezetőjének, rendelkeznie kell felsőfokú iskolai végzettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...nem felsőfokú iskolai végzettséget, hanem egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítést, felsőoktatási szakképzésben szerzett szakképzettséget, illetve érettségi végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény túlfizetése

Kérdés:

Bölcsődénk szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztat tanulókat. A tanulók után szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt tud igénybe venni. A kedvezményt december 31-ig nem tudtuk visszaigényelni, így az adófolyószámlán túlfizetésünk keletkezett. Kérem, mutassák be a túlfizetés év végi követelésének helyes könyvelési tételeit!

Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 48. §-a (8) bekezdésének a) pontja alapján a követelés jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni többek között a teljesített túlfizetésekből, téves és visszajáró kifizetésekből – ideértve a 40. § (2) bekezdésének a) pontja szerint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személyek

Kérdés: Az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése határozza meg a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személyek körét, miszerint a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. A pénzügyi-számviteli képesítés fogalma nem kerül egyértelmű meghatározásra, ezért a kérdésünk az lenne, hogy intézményünk dolgozói az alábbi végzettséggel megfelelnek-e a törvény által előírt pénzügyi-számviteli képesítési követelménynek:
– középfokú iskolai végzettség + 5234401 azonosító számú pénzügyi-számviteli ügyintézői szakképesítés (végzettség megszerzésének éve: 2014);
– középfokú iskolai végzettség + 5434401 azonosító számú pénzügyi-számviteli ügyintézői szakképesítés (végzettség megszerzésének éve: 2024)?
Részlet a válaszából: […] ...következő volt: 52: „felső középfokú szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg”; 54: „emelt szintű szakképesítés (technikus), amely érettségi végzettséghez kötött, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Szálláshely-szolgáltatás

Kérdés: Köznevelési közfeladatot ellátó költségvetési szervként fenntartásunkban állnak középiskolai kollégiumok, ahol lehetőség van szálláshely-szolgáltatást is igénybe venni. Abban az esetben, ha a pedagógus a mi munkavállalónk (állandó lakhelye nem egyezik a kollégium székhelyével), de nem a kollégiumban dolgozik, köteles-e az ifát megfizetni a kollégiumban eltöltött éjszakák után?
Részlet a válaszából: […] ...közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a közszolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel vagy telephellyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Felsőfokú szakképesítés

Kérdés: A polgármesteri hivatalban dolgozó, nem szakirányú felsőfokú végzettségű köztisztviselő amennyiben végzettsége mellé felsőoktatásban, kétéves Gazdálkodási és menedzsment felsőoktatási szakképzésben (FOKSZ) szakképesítést szerez, ez a szakképesítés a 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet szerint is felsőfokú szakképesítésnek tekinthető-e, amely alapján „19. Pénzügyi és számviteli feladatkör” I. besorolási osztályába sorolható?
Részlet a válaszából: […] ...a rendeletben említett gazdaságtudományi felsőfokú szakképesítés fogalomnak.A jelenleg hatályos 139/2015. Korm. rendelet felsőoktatási szakképzések és a megszerezhető szakképzettségek jegyzékét tartalmazó 1. mellékletének 9. sora tartalmazza a gazdálkodási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.
1
2
3
…
12