343 talált cikk a szállítás kifejezésre

Kérdés: Egy munkatársunk, aki magyar állampolgár, diplomataként dolgozik Ausztriában, budapesti állandó lakcímmel, továbbá 3,5 éve bécsi lakcímmel is rendelkezik, gépjárművet akar vásárolni – a diplomáciai kedvezményét kihasználva – áfamentesen. Tudomásunk szerint használt gépjármű belföldre hozatala után nem kell áfát fizetni, új gépjárműre viszont kell, de érdeklődésem során különböző értelmezéssel találkoztam, hogy mit is jelent pontosan az Áfa-tv.-ben szereplő meghatározás, és bizonytalanok vagyunk az ügylet pontos megítélésében. Kérem írják le, mely jogszabály alapján és van-e az adott esetben adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Önkormányzatunk piackorszerűsítési beruházást hajt végre, amely pályázati pénzből valósul meg. Lebontottunk egy korszerűtlen, kis alapterületű irodaépületet, a beruházás alatt is üzemelő piac területén, de 10 méterrel messzebb épül az új, korszerű, emeletes, vizesblokkal, irodákkal stb. 2012-ben készül el, megtörténnek a kifizetések, elszámolások, aktiválható lesz.
Kérdéseink a következők:
1. A lebontott épületet kivezessem a tárgyi eszközök közül, és a befejezetlen beruházásban jelenjen meg? A 2011. december 31-én készülő leltárban már tárgyi eszközként nem létezik, a telek, amelyen állt, leltározható lenne, de most, hogy nem áll rajta ingatlan, akkor is marad ezzel az értékkel? Majd kőasztalok kerülnek a helyére, és mint a piachoz tartozó egyéb építmény része lesz, és nem irodához kapcsolódó telek (más főkönyvi számon van).
2. A másik épület még befejezetlen beruházásként van a könyvekben. A lebontott épület értéke növeli az épület bekerülési értékét, és az alatta lévő telek értékét újra meg kell állapítani?

Kérdés: Egy kft. önkormányzati tulajdonosa megvásárolta a nem önkormányzati tulajdonos társától annak tulajdonrészét, amely gazdasági eseménnyel a kft. 100%-os önkormányzati tulajdonú kft. lett. A vásárolt tulajdonrész nyilvántartási értéke 160 millió Ft, a jegyzett tőke 100 millió Ft volt, amely tovább növelte a kft. kimutatott veszteségének összegét. Az önkormányzat mint tulajdonos a kft. alaptőkéjét leszállította, amelynek okaként a "veszteségrendezés" jogcímet jelölte meg. A jegyzett tőke csökkentésének 90 millió Ft-os összegét a kft. tagi kölcsönnek minősítette. Mekkora lesz a nyilvántartási érték, illetve arányosan kell-e csökkenteni a jegyzett tőke és a nyilvántartási érték összegét? Hogyan kell könyvelni a fentebb leírt gazdasági eseményekből az önkormányzatot érintő, illetve a kft.-re vonatkozókat tételeket?

Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének ba) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkahelyi (üzemi) étkezés. Jogosult-e a polgármesteri hivatal – mint munkáltató – (amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, de konyhát nem üzemeltet) dolgozója ilyen jogcímen étkezési szolgáltatást igénybe venni olyan konyhától, amely önkormányzati fenntartású, de nem közvetlenül a polgármesteri hivatalhoz tartozik (tehát a konyhai szolgáltatást nyújtó intézmény nincs feltüntetve a polgármesteri hivatal alapító okiratában telephelyként), a polgármesteri hivatal ugyanakkor székhelyén/telephelyén tud(na) étkezőhelyet biztosítani (kiszállítással), továbbá a konyha nemcsak a saját dolgozóit szolgálja ki, hanem akár külső vendégeket is? Konkrétan: a polgármesteri hivatal dolgozói szeretnék igénybe venni az önkormányzat által fenntartott iskola/városi kincstár konyhája által nyújtott étkezési szolgáltatást a polgármesteri hivatal étkezdéjében (kiszállítással) béren kívüli, kedvezményes adózású juttatásként maximum havi 12 500 Ft értékben. (A konyhát üzemeltető iskola/városi kincstár önállóan működő, illetve önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.) Van-e erre lehetőség a vonatkozó jogszabályi keretek között, ha igen, milyen feltételekkel (nyilvántartás, elszámolás stb.)? Ha nem, akkor melegétkezés tekintetében kedvezményes adózású béren kívüli juttatásként csak az Erzsébet-utalvány, illetve a SZÉP kártya adható 2012-ben?

Kérdés: Hogyan történik az épülettartozékok selejtezésének könyvelése?

Kérdés: Szerződés szerint az elkészült munkák kiegyenlítése 2 db részszámla kállítása után történik. Az I. részszámla kiállítása, illetve kiegyenlítése megtörtént. A II. részszámla kiállítása előtt a partnerek szóban megegyeztek e részszámla összegének az elengedésében. Milyen formában számlázzanak, illetve ne számlázzanak vagy dokumentáljanak, hogy a forgalmi adót ne kelljen megfizetni?

Kérdés: A normatív iskolai étkeztetésről a Költségvetési Levelek 152. számában megjelent 2980. kérdés kapcsán olvastam állásfoglalásukat, s ezzel kapcsolatosan még további kérdésem lenne. Az iskolai háromszori ingyenes étkeztetést igénybe veheti-e a tanuló akkor is, ha nincs délután napköziben vagy tanulószobán?

Kérdés: A csoportos személyszállításra vonatkozó adómentes feltételnek megfelel-e az az eset, ha közösségi közlekedés hiányában hétvégén vagy késő este a munkáltató taxiszolgáltatást vesz igénybe 4 fő részére a hazajutásuk érdekében?

Kérdés: A 46/2009. (XII. 30.) PM rendeletben előírtak szerint a K-11-es beszámolótáblázat 25. számú űrlapja "A helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető Ötv. 88. § (2) bek. szerinti éves kötelezettségvállalásának (hitelképességének) felső határa" sorai és kitöltési útmutatója véleményem szerint nem teljesen egyértelműen fogalmazza meg a hitelképesség megállapításához szükséges információkat.
Az előző év(ek)ben keletkezett, tárgyévet terhelő fizetési kötelezettség (12-20. sorok) kitöltése során nem értelmezhető a 13. sor adatigénye, mivel a hosszú lejáratú kötelezettségekből a tárgyévet terhelő összeget a rövid lejáratú fizetési kötelezettségként kell minősíteni, bemutatni, elszámolni. Amennyiben a teljes hosszú lejáratú hitel még hátralévő teljes összegét kell bemutatni, akkor a hitel összege teljesen felborítja a számítást, hiszen csak egyévi bevétellel szemben lehetne kimutatni a hátralévő hitelösszeget.
A 14. sorban a tárgyévet megelőző évben felvett rövid lejáratú hitelek adatait kellene kimutatni. Problémát okoz, hogy a számviteli törvény szerint rövid lejáratú kötelezettségnek kell minősíteni – többek között – az egy üzleti (költségvetési) évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsönt, tehát amelyet abban az évben – december 31-e előtt – kell visszafizetni, amelyben a hitel felvételre került. Amennyiben a likvid hitelt nem kell ideszámítani, akkor minden éven belül visszafizetendő hitelt likvid hitelnek lehet minősíteni, és nincs adat ehhez a sorhoz. Az éven túli hitel nem rövid lejáratú hitel! A rulírozó hitel viszont inkább hosszú távú hitelnek nevezhető, hiszen a bank felé a rendelkezésre álló díjat folyamatosan kell fizetni, akár folyósítja a hitelt, akár nem. Amennyiben sor kerül a rulírozó hitel folyósítására, akkor annak a visszafizetése akár több éven keresztül is gördülhet, a folyamatos felvét és visszafizetés miatt. Viszont itt gond, hogy mely összeget kell bemutatni. A rendelkezésre álló hitelkeretet, vagy épp az adott pillanatban (december 31-én?) kimutatott, felhasznált hitelösszeget kell kimutatni?
A 18. sorba csak azokat a garancia- és kezességvállalásból származó fizetési kötelezettségeket kell beírni, amelyek nemcsak mint kötelezettség merültek fel, hanem mint pénzforgalom, biztosan megjelennek a könyvekben. Az egyezőség csak így állhat fel a mérleg hivatkozott sorával. Így viszont a valós, vállalt kötelezettség nincs bemutatva!
A 20. sor szállítói tartozások során is csak a számlával és nemcsak szerződéssel alátámasztott kötelezettséget kell kimutatni, bár a folyamatos szerződések számla nélkül is fizetési kötelezettséget eredményeznek. Ugyanakkor a ki nem fizetett számlák ellenértékének fedezete lehet a pénz (előirányzat)-maradvány is, és nem biztos, hogy azt a tárgyévi saját bevételből kell fedezni.
A táblázat nem tartalmazza teljeskörűen azokat a kifizetési kötelezettségeket, amelyeket a saját bevétel terhére vállalt a költségvetési szerv, csak azokat, amelyeket elvileg a saját bevételéből kellene fizetnie. Így egy saját bevételi forintot többször is elkölthet az önkormányzat, hiszen a táblázat adata – a gazdálkodásra jogosult képviselő-testület felé – azt sugallhatja, hogy hitelképes az önkormányzat.

Kérdés: Készpénzes számla esetén, ha nincs pénztári bevételi bizonylat, akkor is elvehető a pénz? "Fizetve" felirat kerül a készpénzes számlára.