334 talált cikk a szállítás kifejezésre

Kérdés: Készpénzes számla esetén, ha nincs pénztári bevételi bizonylat, akkor is elvehető a pénz? "Fizetve" felirat kerül a készpénzes számlára.

Kérdés: Községi önkormányzatunk kisbuszt vásárolt. A jogszabályoknak megfelelő üzemeltetéssel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy milyen szabályzatokat, dokumentumokat szükséges használnunk. A szabályzatokat kinek kell meghoznia? A képviselő-testületnek vagy a jegyzőnek? Milyen szabályzatokat szükséges készíteni abban az esetben, ha az önkormányzat a feladatai ellátására használja (pl. idősek számára gyógyszerbeszerzés, szakorvoshoz történő szállítás stb.), illetve ha bérbe adja? Önköltség-számítási szabályzat szükséges-e, vagy "elég" csak az üzemeltetési? Bérbeadás esetén a bérbeadás összegének meghatározása kinek a hatáskörébe tartozik: testület, polgármester vagy jegyző? Vállalkozási tevékenységnek számít-e ez, és kell-e az alapító okiratot módosítani? Mi a teendő az ingyenes (pl. sportegyesület részére) vagy kedvezményes bérbeadás esetén? Összességében egy önkormányzat tulajdonában lévő kisbusz üzemeltetésével és bérbeadásával kapcsolatos mindenfajta szabályozási, dokumentumhasználati, hatásköri kérdésekben kérném segítségüket.

Kérdés: Önkormányzatunk szemétszedési akciót szervez a területén. A szemétszedési akcióban részt vesz egy önkéntes munkával foglalkozó alapítvány is. A hulladékgyűjtés kapcsán összegyűjtött szemét elszállításában, illetve lerakásában, ártalmatlanításában, a helyi hulladékszállítással, illetve hulladéklerakással, ártalmatlanítással foglalkozó cégek is részt vesznek. Milyen megítélés alá esik áfaszempontból a szemétszedési akcióban részt vevő cégek tevékenysége, amennyiben a szolgáltatásaikat ingyen nyújtják, illetve ha azért ellenértéket kérnek?

Kérdés: Szakmai teljesítés igazolásával kapcsolatos a kérdésem. Az Ámr. 76. § (5) bekezdés szerint a szakmai teljesítés igazolására jogosult személyt helyi önkormányzat nevében vállalt kötelezettség esetén a jegyző jelöli ki. Ez kizárja-e a korábban nálunk bevett gyakorlatot, hogy a polgármester által vállalt kötelezettségek egy részénél a szakmai teljesítés igazolását is a polgármester végzi?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati intézmény vagyunk. A saját bevételek növelése érdekében 2009-től vállalkozási tevékenységként ajándékboltot és büfét üzemeltetünk, a városban elsőként, az alapító okiratnak megfelelően. A vállalkozási bevételeket és kiadásokat elkülönítetten számoljuk el, a közvetlen költségekkel nincs is probléma. Ha az önköltségszámításnál az általános költségeket is fel akarjuk osztani, már probléma adódik a számviteli törvény és az államháztartási törvény ellentmondása miatt: az igazgató és a gazdasági vezető bérét is adott százalékban ráosztom a vállalkozásra, akkor a teljesség elve teljesül. Viszont a vezetők bérét az önkormányzat adja támogatásként, s az Áht. szerint vállalkozási tevékenységhez nem használható fel. Ha a vállalkozás "termeli ki" a vezetők bérét, akkor azzal a támogatást csökkentik. Az igazgató egy személyben vezeti az intézményt, munkája kiterjed mind az alap-, mind a vállalkozási tevékenységre. Minden közalkalmazott kinevezési okmány szerinti bérét az engedélyezett létszámkeret erejéig teljes egészében önkormányzati támogatásból fedezi az intézmény. A fenntartó önkormányzaton belül sincs egyetértés az egyes irodák között, hogyan lehetne a támogatás éves összegének meghagyása mellett a költségek között a személyi juttatások egy részét elszámolni. Felmerült az a lehetőség, hogy a támogatás személyi előirányzatából ezen bérhányadot dologi kiadások előirányzatára csoportosítsuk át, ekkor a támogatás összege nem csökken, s teljesül a vállalkozási eredmény jogszabály szerinti elszámolása is. (A vállalkozási eredményt teljes egészében az alaptevékenységbe forgatjuk vissza.) Ha átcsoportosítjuk a személyi juttatásból a dologi kiadásokra tervezett összeget, amely a vezetők, könyvelők bérének bizonyos hányadát takarná, nem minősül-e bújtatottan a vállalkozási tevékenység támogatásának, hiszen pont azért történik az átcsoportosítás, hogy a személyi juttatások között elszámoljuk a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos személyi juttatásokat?

Kérdés: Kérdésem a dolgozók munkába járással kapcsolatos költségtérítésére vonatkozik. Ha a dolgozó lakóhelye pl. Pátyon van, és a munkahelye a II. kerületben Budapesten, akkor én mint munkáltató hogyan vagyok köteles téríteni a dolgozónak a bejárást? 1. Csak Budapest közigazgatási határig, vagy adott esetben a Széna térig, mert a távolsági busznak ott a végállomása, és a dolgozó ott száll le, mert ez van a legközelebb a munkahelyéhez? 2. A dolgozónak két részletben kell kérni a havi bérletet, egyik részben a közigazgatási határig, második részben pedig a közigazgatási határtól? 3. Ha kifizetem neki a teljes távolságra, adott esetben Páty-Budapest II. ker., Széna tér távolságra, akkor a közigazgatási határtól le kell adóznom 25% személyi jövedelemadóval, mintha helyi közlekedés lenne?

Kérdés: Az önkormányzatunk által épített kerékpárút egy része tévesen más tulajdonában lévő telken megy át. A bíróság megállapította a tévedést, önkormányzatunkat kötelezte perköltség, illetve a kerékpárúti ingatlanon való megszüntetéséig havonta fix összegben megállapított használati díj fizetésére. A kerékpárút tervek szerint áthelyezésre kerül, a kifizetett költségek (perköltség, használati díj) az új bekerülési értékének részét képezik-e vagy sem? Ha nem, hogyan kellene könyvelni?

Kérdés: Az önkormányzat a lakossági szilárd hulladék elszállítását külső vállalkozóval kötött vállalkozói szerződés alapján biztosítja a községben. A képviselő-testület e szolgáltatás díjához – melyet a lakosok közvetlenül a szolgáltatónak teljesítenek – kedvezményt szeretne nyújtani idős lakosainak, tekintettel arra, hogy az idősebb generáció tagjai kevesebb elszállítandó hulladékot (szemetet) termelnek. Az önkormányzat hogyan, milyen formában nyújthatna úgy "kedvezményt", hogy az a kedvezményt igénybe vevőnél ne keletkeztessen adóköteles bevételt?

Kérdés: Egy önkormányzat tulajdonában lévő társaság nevében tennénk föl a kérdést. A társaság egy német társaság megrendelésére elkészített több terméket. A szerződés teljesülése után a német megrendelő azt akarta, hogy a már kész termékeken különböző átalakításokat hajtsunk végre. Az ismertetett ügylet tekintetében az uniós szabályok hogyan alkalmazandók, áfával vagy áfa nélkül számlázzon a társaság?

Kérdés: Költségvetési szerv házipénztárának kialakításához milyen biztonsági előírásokat, szabályokat kell figyelembe venni, milyen jogszabály vonatkozik erre?