157 cikk rendezése:
1. cikk / 157 Térítésmentesen átadott ingatlan nyilvántartása
Kérdés: Osztatlan közös tulajdont képező ingatlan 4/10 arányú tulajdonos önkormányzat 1/10 arányú tulajdoni hányadát átadja a 6/10 arányú tulajdonos önkormányzatnak térítésmentesen. Az átadott tulajdoni hányad forgalmi értékét az ügyvéddel ellenjegyzett megállapodásban rögzítették.
1. Az átvevő önkormányzatnál a forgalmi értéken kell nyilvántartásba venni?
2. Az átadó önkormányzatnál a nyilvántartási érték alacsonyabb, mint a megállapodásban feltüntetett forgalmi érték. Ennél az önkormányzatnál csak a tulajdoni arány szerint kiszámolt nyilvántartási értéket kell kivezetni?
1. Az átvevő önkormányzatnál a forgalmi értéken kell nyilvántartásba venni?
2. Az átadó önkormányzatnál a nyilvántartási érték alacsonyabb, mint a megállapodásban feltüntetett forgalmi érték. Ennél az önkormányzatnál csak a tulajdoni arány szerint kiszámolt nyilvántartási értéket kell kivezetni?
2. cikk / 157 Tárgyi eszközök nyilvántartása
Kérdés: Intézményünkben új gazdasági rendszer bevezetését tervezzük. A rendszer bemutatásakor láttuk, hogy a tárgyi eszközök nyilvántartásában különálló eszközként kezeli a program a nagy értékű tárgyi eszközöket és külön eszközként a tartozékokat. A jelenleg használt gazdasági rendszerben a tartozék az eszköz részét képezi (hiszen önálló eszközként nem működik, csak a főeszközzel), a tartozék értéke az eszköz értékét növeli, az értékcsökkenés az eszköz jellegétől függően kerül elszámolásra (14,5%, 33% stb.). Az új gazdasági rendszer kapcsán elbizonytalanodtunk. Szabályos lehet-e az (természetesen a számviteli politikában részletezve), ha a tartozékokat különálló eszközként kezeli a program, mivel így jellemző lesz az, hogy egy nagy értékű eszköznek lehet kis értékű tartozéka (pl. ultrahangkészülék és a hozzá tartozó ultrahangfejek)?
3. cikk / 157 Focilelátó nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában lévő sportpályán a helyi futballegyesület pályázott és támogatást nyert (tao) egy lelátó építésére. A lelátó elkészült, az egyesület térítésmentesen átadja az önkormányzat tulajdonába az épületet. Az egyesület bruttó értéken vette fel az épületet a könyveibe. Az önkormányzatnál az áfa nem része a bekerülési értéknek. Milyen értékkel vegyük be nyilvántartásunkba az épületet?
4. cikk / 157 Selejtezés szabályai
Kérdés: Kerületi önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társasága a játszótéri eszközei karbantartását, felújítását, cseréjét végzi. A lebontott eszközök tárgyieszköz-nyilvántartásból történő kivezetéséhez milyen dokumentáció szükséges? Szükséges-e a selejtezési szabályzat szerint külön selejtezési bizottságot összehívni, vagy a vállalkozási szerződés alapján a kivitelező által aláírt bontási jegyzőkönyv alapján kivezethetők-e a nyilvántartásból? Milyen dokumentáció alapján szabályszerű a kivezetés, mit kérjünk be a cégtől?
5. cikk / 157 Térítés nélkül kapott eszközök
Kérdés: Önkormányzatunk egy gazdasági társaságtól kapott bútorokat. A zrt. a térítésmentes átadásról áfás számlát bocsátott ki. A megállapodás alapján az önkormányzatunknak nem kell az áfa összegét megtéríteni az átadó részére. A számlát rögzíteni kell a könyveinkben? Ha igen, akkor milyen rovaton kell szerepeltetni? Mivel pénzügyi teljesítést nem igényel, hogyan fogjuk tudni kirendezni, hogy ne maradjon egyenlege? Ezenfelül a tárgyieszköz-modulban mint térítésmentesen kapott eszközt is ki kell mutatni.
6. cikk / 157 Köznevelési intézmény könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettsége
Kérdés: Adott egy közhasznú jogállással rendelkező nonprofit kft., mely egy köznevelési intézmény (iskola) fenntartója – azaz az iskola nem állami fenntartásban működik. Ez az intézmény önálló adószámmal, bankszámlaszámmal rendelkezik, a fenntartótól elkülönült jogi személy, a fenntartótól kapott pénzeszközökkel önállóan gazdálkodik. Az iskolának milyen könyvvezetési kötelezettsége van (a nonprofit kft. kettős könyvvitelt vezet)? Ebben az esetben az iskolának a gazdálkodásáról milyen számviteli beszámolókészítési kötelezettsége van (mint a nonprofit kft. által fenntartott intézménynek), letétbe kell-e azt valahol helyezni (OBR-rendszer, bíróság)?
7. cikk / 157 Közüzemidíj-visszatérítések elszámolása II.
Kérdés: 2023. évi elszámolási időszakról 2024-ben 100 000 forint áram jóváíró számla érkezett, valamint a számla összegét az MVM visszautalta részünkre. Ezt a B411. Kiadások visszatérítései rovatra könyveljük bruttó módon. 2023-ban az eredeti áramszámlából 10%-ot továbbszámláztunk szerződés szerint, így a továbbszámlázott rész áfáját visszaigényeltük, ezért az idei évben is a jóváíró számla 10%-át tovább kell számláznunk. 2023-ban az áramszámla továbbszámlázott részét visszaigényelhető áfával rögzítettük, az idei évben az MVM által küldött jóváíró számlához tartozó áfát – véleményünk szerint – fizetendő áfaként kellene kimutatnunk ahhoz, hogy a továbbszámlázáskor ne csökkentse az a rész a fizetendő áfánkat. Hogyan kell könyvelnünk ezt helyesen? (B411 kiadások visszatérítései számla nem adóreleváns: bruttó módon tudjuk csak könyvelni, így nem tudjuk a fizetendő áfa soron kimutatni a továbbszámlázott rész áfáját.)
8. cikk / 157 Térítés nélkül átvett eszközök számviteli elszámolása
Kérdés: Óvodánk magánszemélytől ajándék felajánlásaként tárgyi eszközöket (tablet, laptop, legó, fejlesztő játék) kapott. Megírták az átvételi igazolást. Az ajándékozó csatolta is a nevére szóló számlákat a dokumentumhoz, melyen bruttó értékben tüntette fel az eszközök értékét. Hogy lenne szabályos az eszközök rögzítése a tárgyieszköz-nyilvántartóban? A dokumentum alapján általa megállapított értékben, ami a bruttó árat tartalmazza, az átadó nevére szóló számlán szereplő nettó értékben, vagy térítésmentes átvétel miatt 0-s értékben? A szállítási költség ebben az esetben a bekerülési érték részét képezi?
9. cikk / 157 Gyermekétkeztetési feladatok ellátása
Kérdés: Intézményünk óvodát és bölcsődét is üzemeltet. A bölcsődei gyermekétkeztetést saját konyha üzemeltetésével, az óvodai gyermek-étkeztetést vásárolt étkeztetés útján oldjuk meg. A bölcsődei konyhai dolgozók a 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében kormányzati funkción, míg az óvodai étkeztetést lebonyolító dolgozóink a 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben kormányzati funkción vannak. A bölcsődei konyhai dolgozók a Púétv. bevezetése után is egyértelműen közalkalmazottak maradnak. Az óvodai gyermekétkeztetéssel foglalkozó dolgozók, akik a tízórai, uzsonna elkészítését, ezek, valamint az ebéd tálalását, a mosogatást végzik, maradnak-e 2024. január 1-jétől közalkalmazottak? A számviteli politikánk és a munkaköri leírások szerint az óvodai konyhai dolgozók munkaidejük 60%-át töltik a gyermekélelmezési feladatokkal.
10. cikk / 157 Költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége
Kérdés: Az önkormányzat által alapított költségvetési szerv alaptevékenysége általános járóbeteg-ellátás, szakorvosi járóbeteg-ellátás. A költségvetési szerv takarítási szolgáltatást kíván nyújtani egy vállalkozás részére. A munkavégzés egy védőnői ellátást nyújtó épületben történne. A tevékenységet az egészségügyi központ egy alkalmazottja látná el (részmunkaidőben), a takarítás díját kiszámláznák a vállalkozás részére, amely szintén takarítási tevékenységet lát el. Jól gondoljuk, hogy ez vállalkozási tevékenységnek minősül, és ebben az esetben módosítani szükséges az alapító okiratot, törzskönyvi kivonatot oly módon, hogy fel kell venni a vállalkozási tevékenységet és az új TEÁOR-számot? Jelenleg az egészségügyi központ mentes az áfafizetési kötelezettség alól. Jól gondoljuk, hogy a fent említett takarítási szolgáltatás adóköteles tevékenységnek minősül, és ezért változásbejelentőn jeleznünk kell az adóhatóságnak, hogy adóköteles tevékenységet is végez az intézmény?
