62 cikk rendezése:
51. cikk / 62 Kutatóközpont arányosítási kötelezettsége
Kérdés: 1. Központi költségvetési intézményként működő kutatóközpont vagyunk. Kiegészítő jellegű tevékenység keretében ellenérték fejében rendszeresen értékesítünk saját előállítású diagnosztikumokat (anyagokat), valamint kutatással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtunk. Az eladási árakat saját hatáskörben az önköltségszámítási szabályzatban rögzítetteknek megfelelően állapítjuk meg. Az önköltség képzésénél – közvetlen anyagféleségeken kívül – értelemszerűen számolunk a felmerült bérek és járulékaik összegével is. Ez utóbbiak forrása azonban a fenntartótól (FVM) érkező állami támogatás, amely alapvetően a kutatási csoport állami feladatainak ellátására szolgál. A kiegészítő tevékenységet a szabad kapacitás kitöltéseként végzik az adott kutatási csoportok, és a munkaidő megközelítéséből valójában nem elkülöníthető, hogy a munkaidő mely részében végzik az ún. állami alapfeladatot, és melyben az ún. értékesített diagnosztikumokat. A termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ráfordításait – az illetményeken kívül – és bevételeit a számvitelben elkülönítetten kezeljük, s a kiszámlázott bevételek utáni áfát befizetjük. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy az említett bevételekből vásárolt anyagféleségek után felszámított áfát teljes mértékben levonhatjuk-e, vagy az arányosításba kell bevonni, és csak az arányszám alapján lehet azt visszaigényelni? 2. Tevékenységéből adódóan ugyancsak rendszeresen végez az intézet kutatási szolgáltatást ún. alvállalkozói, együttműködői szerződés alapján. A szolgáltatásról számlát állít ki, és a bevétel áfatartalmát értelemszerűen megfizeti. Kérdésünk ugyanaz, mint az előbbiekben részletezett, vagyis visszaigényelhető-e maradéktalanul az e bevételből vásárolt anyagféleségek áfája az adott feladat tételes analitikus nyilvántartását feltételezve? 3. Külföldi partnerekkel megkötött szerződések alapján licencet – hasznosítási díjbevételt – kap az intézmény. Ennek előzménye az intézet által kifejlesztett és a külföldi által használt szellemi termék, tudományos technikai szakértelem, az ún. "know-how", amelynek felhasználásával a külföldi fél saját országában árbevételhez jut, és annak megállapodás szerinti mértékét átadja az intézetnek. Helyesen járunk-e el, ha a teljesítés helyét külföldinek tekintjük, és ebből adódóan a külföldi fél fizeti meg az adót? Továbbá az érkezett bevételekből történő vásárlások áfáját teljes mértékben visszaigényelhetjük, vagy arányosítani kell?
52. cikk / 62 Részletfizetéssel vásárolt mobiltelefonok törlesztőrészletének és a szolgáltatási díjak elkülönítése
Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, mobiltelefonokat vásároltunk, melyek egyedi beszerzési értéke 50 E Ft alatti. A szerződésben foglalt megállapodás szerint részkiegyenlítéssel fizetjük ki a hátralékot. A telefondíjakat tartalmazó számlákban beépítve kell-e a hátralékot kiegyenlíteni? A hátralék összegeinek kiegyenlítését telefondíjként vagy kis értékű tárgyi eszközként kell-e könyvelni?
53. cikk / 62 Importáfa szabályainak változása
Kérdés: Hogyan alakulnak az importáfa szabályai 2004. május 1-je után?
54. cikk / 62 Terven felüli értékcsökkenés elszámolási kötelezettsége
Kérdés: Központi költségvetési intézmény milyen módon tehet eleget a terven felüli értékcsökkenés elszámolási kötelezettségének, ha rendkívüli esemény nem indokolja?
55. cikk / 62 Szoftverlicenc állományba vétele
Kérdés: A szoftverlicencek vásárlása esetén mi a helyes minősítés, ha: – szellemi terméknek minősíti az intézmény, és nyilvántartásában az előírásoknak megfelelően egyedileg vagy csoportosan rögzíti, – vagyoni értékű jognak minősíti azzal, hogy 6 évig szolgálja az intézmény tevékenységét. (Ebben az esetben már a szellemi terméknek minősítettek kb. 1/10-e kerül a nyilvántartásba, mert a többit az 5-ös számlaosztályban használati díjként számoljuk el.)
56. cikk / 62 Játszótéri berendezések könyvelése
Kérdés: Az önkormányzat intézménye játszótéri berendezéseket vásárolt több esetben gyermekjátszóterekre, költségvetési előirányzat alapján. Az intézmény végzi a városgazdálkodási feladatokat. A játszótéri berendezések értéke darabonként is jóval meghaladja a kis értékű tárgyi eszköz értékhatárát, így az 1-es számlaosztályba kerülnek bevételkor. Az elhasználódási idejük viszont nagyon rövid. Számvitelileg az elszámolást hogyan kell elvégezni, figyelembe véve a berendezések sajátosságait?
57. cikk / 62 Szakképző iskoláknak nyújtott fejlesztési támogatás
Kérdés: A szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett vállalkozók fejlesztési támogatást nyújthatnak a szakképző iskoláknak. Ez a fejlesztési támogatás felhasználható-e a következőkre:- 50 ezer forint alatti kis értékű tárgyi eszközök beszerzése,- épületfelújítás,- épületberuházás,- épület-karbantartás (pl. PVC-csere),- szellemi termékek vásárlása, – tárgyi eszközök beszerzésére vonatkozó pályázat önereje.
58. cikk / 62 Szellemi tevékenység fogalma
Kérdés: Az Áht-vhr. 59. § (10) bekezdésében foglaltak szerint mely tevékenységek tartoznak a szellemi tevékenység fogalmába? A szellemi tevékenység ebben az esetben szerzői jogi védelem alá tartozó tevékenységet jelent, vagy attól tágabb fogalom? Milyen jogszabály határozza meg annak tartalmát?
59. cikk / 62 Településrendezési terv bekerülési értékének helye a mérlegben
Kérdés: A településrendezési terv bekerülési értékét a mérlegben a szellemi termékek vagy az egyéb immateriális javak közé kell-e beállítani?
60. cikk / 62 Szellemi termékek felhasználói joga
Kérdés: Hogyan kell a szellemi termékek felhasználói jogát elszámolni?
