68 talált állásfoglalás a szervezeti és működési szabályzat kifejezésre

Kérdés: Óvodánk igazgatójának vezetői megbízása 2023. december 18. napjától 2028. augusztus 15. napjáig szól. Az igazgató asszony kisbabát vár, április végéig dolgozott, utána táppénzen, szülési szabadságon, majd gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadságon lesz. Ki lehet-e írni, illetve hogyan kell kiírni a pályázatot az igazgatói megbízásra, valamint meddig és hogyan látható el helyettesítéssel az igazgatói feladat? Ebben az esetben csak az SzMSz szerinti helyettesítés jöhet szóba? Új igazgatói pályázat abban az esetben írható ki, ha az intézménynek nincs igazgatója. Tartós helyettesítés akkor lehetséges, ha a munkakör nincs betöltve, a pályázati vagy álláshirdetési eljárás idejére, vagy sikertelen pályázati vagy álláshirdetési eljárás esetén.

Kérdés: Óvodánkban az óvodavezetői pályázati eljárás eredménytelenül zárult le, így az óvodavezetői pályázat újra kiírásra került. Az átmeneti időszakban az óvoda SzMSz-e szerint a magasabb fizetési fokozatban lévő óvodapedagógust bízta meg a fenntartó a helyettesítési feladatok ellátására. Ilyen esetben, ha nem történt kinevezés, nem megbízott óvodavezetői megbízást kapott az óvodapedagógus, milyen típusú pótlék illeti meg? Helyettesítési vagy vezetői pótlék? Amennyiben helyettesítési pótlék, úgy annak mértékéről – tekintettel arra, hogy nincs sem az SzMSz-ben, sem más szabályzatban leszabályozva – a fenntartó saját hatáskörben dönt?

Kérdés: Önkormányzatunk egyik költség-vetési szervén keresztül működteti a bölcsődei szolgáltatást egy megyei jogú városban. Az intézmény vezetője az önkormányzat engedélyét kérte, hogy az intézmény 2022. 01. 01. napjától tevékenységi körébe felvehesse a középfokú szakképzésben történő oktatás egyik formáját, a duális szakképzés lehetőségét, amelyen belül képzőhelyként végezhetnének gyakorlati és szakmai oktatást. A bölcsődei telephelyek így szakmai oktatási, ezzel együtt foglalkoztatási tevékenységet is felvállalnának a meglévő személyi állományukkal és a gyakorlati oktatásra alkalmas tárgyi feltételeikkel.
Az ún. szakképzési munkaszerződéssel az intézmény keretein belül dolgozó és tanuló diákok (összesen max. 70 fő) a közvetlen megszerzett munkatapasztalatok után biztosítanák a szakképzett munkavállalói utánpótlást. Az önkormányzat közgyűlése normatív határozatban engedélyezte az intézménye számára a duális szakképzésben való részvételt, képzőhelyként történő bekapcsolódással, maximum 70 fő diák fogadásával. Az intézmény alapító okiratának, valamint szervezeti és működési szabályzatának módosítása megtörtént. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti új feladatellátásának beemelése az alapító okiratba "093010-Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzés" megnevezéssel megvalósult. A korábbi években a finanszírozás alapja a szakképzési hozzájárulás volt, azonban ez 2022. január 1-jén megszűnt, és a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye 2022. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető. Az intézmény duális képzőhelyként az adókedvezményből, valamint a tanulók sikeres vizsgái után járó további 20% adókedvezményből – mint sikerdíjból – tervezi a képzéssel kapcsolatos költségeket finanszírozni. Az adókedvezmény – mint támogatás – NAV felé történő érvényesítésének feltétele adott, az intézmény szakképzési munkaszerződést kötött a tanulókkal, és havonta adóbevallást fog benyújtani a NAV felé a 2208 jelű nyomtatványon. A diákok bérköltségének elszámolása a 093010 kormányzati funkción megtörténik, azonban a szochokedvezmény (mint támogatás) a nettó finanszírozás keretében – 104030 Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde... kormányzati funkción – történő igénybevétele milyen módon könyvelhető le, hogy kimutatható legyen a duális képzés "eredménye"?

Kérdés: Újonnan megválasztott alpolgármester tiszteletdíját és költségtérítését a testület az alakuló ülésen határozattal megállapította. Azonban az alpolgármester szerint neki jár az önkormányzat tiszteletdíj-rendeletében meghatározott képviselői tiszteletdíj is. Szerintünk nem. Kinek van igaza?

Kérdés: Az Áht. az önkormányzati alrendszer előirányzat-módosításának, átcsoportosításának szabályait az alábbiak szerint tartalmazza.
34. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt.
(2) A helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást.
(3) A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai a kormány rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.
Szakmai véleményük szerint eltérő az önkormányzat esetében a polgármester előirányzat--mó-dosítási joga, mint az önkormányzat fenn--tartásában működő költségvetési szerv intézményvezetőé? Amennyiben a képviselő--testület az előirányzat módosításának, átcsoportosításának jogát magának tartja fenn, lehetséges-e az előirányzat-módosítást vezetői döntés alapján eszközölni a fenti jogszabályi hivatkozások alapján? Amennyiben a képviselő-testület az előirányzat módosításának, átcsoportosításának jogát magának tartja fenn, hogy értelmezendő a Mötv. 68. §-ának (4) bekezdése, mely szerint a polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet? Ez milyen forrásfelhasználásra vonatkozik? Arra az előirányzatra, mely már beépítésre került a költségvetési rendeletbe? A fentiek tükrében az időközi költségvetési jelentés módosított előirányzatainak mindig egyezőséget kell mutatni az utolsó hatályos költségvetési rendelet előirányzataival?

Kérdés: Saját konyhával rendelkező bentlakásos szociális ellátásokat, továbbá gyermekjóléti szolgáltatásokat nyújtó intézményben milyen kormányzati funkción lehet elszámolni a munkahelyi étkeztetés kiadásait és bevételeit? Óvoda és bölcsőde esetén külön kormányzati funkciókód szolgál a munkahelyi étkeztetés elszámolására, de szociális intézményre nem találunk ilyet. Az Intézmény SZMSZ-e a munkahelyi étkeztetést emiatt vállalkozási tevékenységként határozza meg, ezért a 900090 Vállalkozási tevékenységek kiadásai és bevételei kormányzati funkción számoljuk el. Helyes-e ez a gyakorlat? Amennyiben a fenntartó nem engedélyezi a vállalkozási tevékenység folytatását, akkor a munkahelyi étkeztetést is meg kell szüntetni?

Kérdés: Önkormányzat intézménye, az általános művelődési központ konyhát működtet, melyben az óvodásoknak és iskolás gyermekeknek, valamint a szociális étkezőknek főznek. A szociális étkeztetés önkormányzati feladat, ezért az intézmény kiszámlázza az önkormányzatnak a szociális étkezők adagját. Önkormányzatunk területén működik egy alapítvány, mely sérült gyermekek nappali ellátásával foglalkozik, normatívából gazdálkodnak. Szeretnének az önkormányzat intézményétől az ellátottak részére ebédet rendelni folyamatosan. Az intézmény elvállalhatja-e a konyha szabad kapacitásának terhére alaptevékenységben a megrendelést, vagy egyéb étkezés vendégebédnek számít, és vállalkozási tevékenységnek minősül?

Kérdés: Intézményünk egy önkormányzati fenntartású költségvetési intézmény, azon belül is egy múzeum. Különböző történelmi kiállítóhelyein (telephelyein) a látogatók részére saját előállítású kiadványokat, tájékoztató füzeteket, az adott helyet ábrázoló hűtőmágneseket árusítanak. A?kérdésem arra vonatkozik, hogy ez a tevékenység alap- vagy vállalkozói tevékenységnek minősül?

Kérdés: Jár-e végkielégítés a polgármester lemondása esetén?

Kérdés: Leköszönő polgármesterünk több mint 20 évig volt folyamatosan polgármester. A ki nem vett szabadságát hány évre visszamenőleg kell kifizetni, milyen összegben és milyen módon?