1888 talált állásfoglalás a szerződés kifejezésre

Kérdés: Milyen kötelezően előírt nyilvántartásokat kell vezetni a költségvetési intézményeknek, illetve a vállalkozásoknak (szállító, vevő stb.)? Egy munka elvégzésére adott árajánlat helyettesíti-e a vállalkozói szerződést, és fordítva, vagy mindkettőre szükség van? Vannak-e előírt összeghatárok, hogy mely esetben kell az árajánlat, a szerződés, vagy mindkettő?

Kérdés: Az iskolarendszerű felsőoktatásban tanuló köztisztviselőt megilleti-e a fizetett 4 nap munkaidő-kedvezmény?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési intézményként sportcsarnokot üzemeltetünk. A sportcsarnokot egy kft.-től béreljük sportcélú hasznosításra. A kft. külön megbízási szerződésben felhatalmazta az intézményünket, hogy a kft. nevében a nem sportcélú hasznosításban is járjon el. A megbízási szerződés szerint az e tevékenységből a kft.-hez befolyó bevétel X százalékát az általunk a kft. részére kibocsátott számla ellenében a kft. kifizeti. Az intézmény ezen tevékenysége milyen szolgáltatási tevékenységnek minősül? A kft. részére milyen tevékenységet számlázhatunk, annak mi az SZJ-száma és áfakulcsa?

Kérdés: Önkormányzatunk a szomszéd önkormányzattal építési-igazgatási feladatok ellátására igazgatási társulást hozott létre. A társulási szerződésben foglaltak szerint a szomszéd önkormányzat finanszírozza a felmerült kiadásokat. A társulási szerződés e pontja alapján lehet-e kérni a kiadások megtérítését, vagy le is kell számlázni azokat? Milyen SZJ-számon, milyen áfamértékkel?

Kérdés: Az önkormányzat kötelező feladatainak elvégzése során különböző adóköteles tevékenységeket végez, melynek díjait a lakosságtól szedi be. Ezek az önkormányzati bevételek azonban csak egy részét fedezik az önkormányzat kiadásainak, hiszen a szolgáltatásnyújtást vállalkozóval végezteti szerződés alapján. A vállalkozók számlái előzetesen felszámított áfát tartalmaznak, amit az önkormányzat levonásba helyez a számlák alapján. A lakosság által befizetett térítések áfáját befizetendő áfaként szerepelteti. A levonásba helyezett áfa összege sokkal nagyobb a befizetendőnél, hiszen az önkormányzat a kiadások többletét állami támogatásokból, egyéb más önkormányzati bevételekből fedezi, tovább nem hárítja a lakosság felé. Igaz-e, hogy a tovább nem hárított szolgáltatások után be kell fizetnie az önkormányzatnak az áfát, vagyis az állami támogatásból fedezett rész után az adót meg kell fizetnie?

Kérdés: Ha a közalkalmazott (vagy a köztisztviselő) nyugdíjba vonul, és folyamatosan dolgozik tovább ugyanabban a munkakörben, akkor a tényleges munkaviszony megszűnésekor a jubileumi jutalom kifizetése mellett még jár-e a részére a felmentési időre járó átlagkereset?

Kérdés: A kötelezettségvállalás nyilvántartása mit kell, hogy tartalmazzon? A rendszeresen előforduló – szerződésen alapuló – kifizetéseket és a kis összegű, 50 ezer forintot el nem érő kiadásokat is?

Kérdés: Részben külsős óraadó tanárok látnak el kollégiumunkban szakkörvezetői teendőket. (Heti 2 órában, október 1-jétől május 31-ig.) A munkaszerződés alapján a havi munkadíjról számlát állítanak ki. Személyi juttatásként, vagy dologi kiadásként kell a kiadást könyvelni, és melyik tételre?

Kérdés: A projekt költségvetése a szerződés szerint 10 százalék saját erő, 67,5 százalék (a támogatás 75 százaléka) PHARE-finanszírozás, 22,5 százalék (a támogatás egynegyede) hazai (magyar kormány) társfinanszírozás. A támogatást nem közvetlenül a támogató féltől, hanem a magyar kormány társfinanszírozását is tartalmazva az Oktatási Minisztériumtól forintban kaptuk (jelen esetben előleget, majd a megvalósítást és elszámolást követi a végső kifizetés). A támogatás felhasználásának költségvetése alapvetően működési kiadásokat tartalmaz (személyi juttatás és járulékai, továbbképzés, táborozás), azonban felhalmozási (eszközbeszerzési) elemei is vannak.Hogyan kell eljárni az áfára vonatkozóan eszközbeszerzés esetében, amennyiben azt átutalással teljesítjük? A beszállítónak a PHARE arányának megfelelő adóalap erejéig 0 százalékos adómértéket kell feltüntetnie?

Kérdés: Mitől függ a költségvetési szervek adóalanyisága 2004-ben?