1888 talált állásfoglalás a szerződés kifejezésre

Kérdés: Központi költségvetési szerv pályázatot nyert el 2019-ben, amelyben meg van határozva, hogy évenként – előre 3 évre – milyen összegű juttatásban részesülhet (például 30 millió forint évenként). A pályázat államháztartáson belüli vissza nem térítendő felhalmozási célú felhasználásra került elfogadásra, utófinanszírozással. A pályázati támogató okiratot 2019 márciusában írták alá. A pályázati feltételek szerint az éves biztosított keretösszegről minden év november 30-ig kell beszámoló alapján elszámolni. A beszámoló elfogadását követően a támogató a tárgyév december 31-ig utalja az évenkénti támogatás összegét.
– A 2020., illetve 2021. évre a támogatási okiratban megjelölt támogatási összeget kell-e kimutatni a pénzügyi könyvelésben a 3522 Költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről főkönyvi számlán?
– Ugyancsak hasonló gazdasági esemény esetén, ha működési célú támogatásról van szó, mi a helyes könyvelési eljárás a pénzügyi számvitelben a követelések előírása vonatkozásában?
– Ha a pályázati tételekben van működési és felhalmozási célú elszámolási kötelezettség, és az eredeti kiírástól eltérően a működési elszámolásban 200 ezer forint feletti eszköz elszámolása is szerepel, amit a támogató elfogad, azt a könyvelésben tárgyévi könyvelésnél hogyan kell a pénzügyi számvitel szerint könyvelni?

Kérdés: Önkormányzatunk közterület-használati díjat és piachely-használati díjat számláz áfamentesen. Más településen áfás számlát állítanak ki a hasonló bevételről. Mi a menete annak, hogy a piac helyhasználatáról áfás számlát állíthassunk ki, és a piaccal kapcsolatos kiadások áfáját visszaigényelhessük?

Kérdés: 2020. július 1-jétől a 100 000 forintot meg nem haladó áfatartalmú számlákról is online adatszolgáltatást kell teljesíteni. Az önkormányzat bérletidíj-bevételeiről az önkormányzati kft. állítja ki a számlákat meghatalmazottként. Kell-e módosítani emiatt a kft.-vel kötött szerződést?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 290. számban megjelent 5171. számú, "Költségtérítés hétvégi hazautazásra" című kérdés kapcsán szeretnék további információt kapni arra vonatkozóan, hogy konkrétan mely bírósági határozatok és kúriai állásfoglalás írja le az életvitelszerű ottlakás fogalmát, feltételeit?

Kérdés: Egy kft. (a továbbiakban: társaság) egy 10 szobás panziót üzemeltet. Az utóbbi években turisztikai céllal nem történt szállásadás, tekintettel arra, hogy a társaság a helyi vállalatok dolgozóinak elszállásolását biztosította, ez a teljes kapacitást lekötötte. A szolgáltatást nem a magánszemélyek, hanem a munkáltatók veszik igénybe, amelyekkel 3-6-12 hónapos időtartamra szóló szerződés keretében állapodik meg a társaság, tehát hosszú távra biztosítja a munkavállalók elszállásolását. A szálláshelyen jelenleg sem vehető igénybe idegenforgalmi célú szolgáltatás, de majd nyáron sor kerülhet ilyen jellegű szálláshely-szolgáltatás nyújtására is (kapacitás függvényében). További információ, hogy a társaság az ingatlan-bérbeadási tevékenysége tekintetében bejelentkezett az adóköteles körbe. A panzió a kormányhivatalnál kereskedelmi szálláshelyként van regisztrálva. A szóban forgó esetben a társaságnak milyen adómértéket kell alkalmaznia, továbbá kötelezett-e turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére?

Kérdés: Önkormányzatunk az atlétikai centrumot áfás bérbeadás útján hasznosítja. A beruházás áfáját teljes egészében levonásba helyeztük. A koronavírus-járvány miatt az atlétikai centrum bezárt, a bérleti díj fizetését átmenetileg felfüggesztettük. A bérlő a zárvatartási idejére eső csökkentett bérleti díjat később rendezné. Hogyan érinti ez a levont áfát?

Kérdés: Megállapítható-e a munkavállaló részére a veszélyhelyzettel összefüggésben csökkentett bér, csökkentett munkaidő, illetve fizetés nélküli szabadság?

Kérdés: Egy társaság üzemanyag-kiszolgálási (beszerzési és értékesítési) tevékenységet végez. A jelenlegi gyakorlat az, hogy áfa szempontjából a légitársaságok felé az úti cél a meghatározó. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha az üzemanyag-kiszolgálási bizonylaton a "Hová" rovatba nem magyarországi úti cél kerül feltüntetésre, akkor áfamentesen, amennyiben magyarországi úti cél kerül feltüntetésre, akkor áfával növelten történik a számlázás. Ezt a bizonylatot a pilóta aláírja, neve nyomtatott betűvel is rákerül a dokumentumra. A fent vázolt tényállással kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás történik az üzemanyag értékesítése és kiszolgálása során. Ebből adódóan a termék/szolgáltatás értékesítése után keletkezik-e fizetendő áfa, esetleg az ügylet mentes az áfa alól, vagy az áfa hatályán kívül esik?
További kérdéseink:
– A fentebb vázolt jelenlegi gyakorlat helyes-e?
– A vevő székhelye, tevékenységének jellege befolyásolja-e az ügylet áfabeli megítélését?
– Hogyan minősíthető az áfában a teljesítés jellege (pl. folyamatos)?

Kérdés: A büfé bérlője bezárta az üzletét, és nem tudja fizetni a bérleti díjat. Azt kérte, hogy az április és május hónap bérleti díját az óvadékából vonjuk le. Megtehetjük-e ezt, és ha igen, kell-e számlát kiállítani erről a két hónapról?

Kérdés: Intézményünk magánszemélytől bérel ingatlant. A magánszemélynek nincs adószáma, nem tud számlát adni. Vonjuk le tőle az adóelőleget? Milyen bizonylat alapján tudom lekönyvelni a bérleti díjat? Ha a magánszemély számlát adna, akkor is le kellene vonnunk az adóelőleget?