830 talált cikk a szolgáltatások kifejezésre

Kérdés: Vásároltunk a cég nevére szóló számlán bizonyos fajta feltöltőkártyát, ami az üzlettől kapott tájékoztatás szerint egy interneten keresztüli telefonhasználat (a számlán 8471-es Vtsz.). Ennek az internetnek a használatát előzőleg megfizették, és a most külön vásárolt feltöltőkártya csak telefonhasználatra jó. Kérdésünk, hogy ebben az esetben áfa, szja, illetve eho vonatkozásában hogyan járunk el helyesen? Az áfát visszaigényelhetjük? Hiszen nem 64.10.11-es, 64.10.12-es, illetve 64.10,13-as telefonhasználatról beszélünk, és nem is adóztatjuk meg. Esetleg telefonhasználatként kezeljük, és – magánhasználatot feltételezve – az áfával növelt összeg 20%-a után befizetjük az szja-t és az ehót?

Kérdés: A községi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében ingyenességet biztosított a víz-, a csatorna- és a szemétdíjak tekintetében a 70 éven felüliek részére. A szolgáltatótól megérkező számla 2 részletben érkezik, amelyből az egyik részlet a hivatal 5-ös költségei között kerül elszámolásra (a hivatalt érintő díjak), a 70 éven felüliek számlája pedig a szociális juttatások költséghelyre kerül, nem a szolgáltatások között. Mindkét számla a szolgáltatótól érkezik. Helyesen történt-e a könyvelés a fent említettek szerint?

Kérdés: Központi államigazgatási szerv vagyunk. 2011. január 1-jétől a vonatkozó kormányrendelet alapján a vagyonkezelésünkben lévő ingatlanokat térítésmentesen használatba adjuk más költségvetési szervek részére, és azokat ezt követően megosztva használjuk. A közös használatról üzemeltetési megállapodásokat kötöttünk, amelyben rögzítésre került a közüzemi kiadások területalapú megosztása is. Az üzemeltető költségvetési szervek kötelezettséget vállaltak arra, hogy az üzemeltetés költségeiből megelőlegezik a használatunkban maradó épületrészekre eső kiadásokat a szolgáltatóknak, majd továbbszámlázzák a részünkre. A hozzánk érkező számlák egy részében az eredeti szolgáltató számlájában szereplő áfamértéket használták a továbbszámlázó költségvetési szervek, míg máskor a "mentes" mérték szerepel a számlákon, annak ellenére, hogy a továbbszámlázó költségvetési szervek adószámának áfakódja minden esetben 2-es. Esetükben bérleti szerződésről nem beszélhetünk, hiszen az említett ingatlanok a mi vagyonkezelésünkben vannak. Milyen áfamértéket kell használni a továbbszámlázáskor? A továbbszámlázott távhőszolgáltatás esetében lehetőség van-e a kedvezményes 5%-os adómérték használatára, valamint az alanyi mentesen számlázott szolgáltatások és az áfa hatályán kívül eső tételek (pl.: elektromosáram-számlában szereplő szénipari szerkezetátalakítás díja) továbbszámlázásakor milyen áfamértéket kell szerepeltetni a számlákban?

Kérdés: Költségvetési intézményünk szociális ellátást végző, áfa hatálya alá tartozó (a fizetendő adó összegét arányosítással állapítja meg) közintézmény. Intézményünk alaptevékenységei között szerepel a családi napközi. Intézményi térítési díjat fizettetünk az ellátásban részesülők után a családi napköziben, melynek összege 26 000 Ft/hó. (Ez a díj a normatív támogatáson felüli költségtérítés, ezen ellátás keretében étkezést is biztosítunk a gyermekeknek.) A gyermekjóléti alapellátásként működő családi napköziben a szabad kapacitás terhére szeretnénk játszóházat, valamint kialakított sószoba használatát biztosítani "külsős" szolgáltatást igénybe vevők számára is. A családi napközi térítési díjára, a játszóház, illetve a sószoba használatáért fizetendő térítés összegének áfatartalmára vonatkozik a kérdésünk. Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f) pontja alá tartozik-e a családi napközi térítési díja? A játszóház és a sószoba "külsős" használata pedig 25%-os áfakulccsal számolandó? (A játszóházban lévő gyermekek nem számítanak bele a normatív mutatói létszámba a családi napközinél. A családi napközire vonatkozó működési engedély tartalmazza kiegészítő szolgáltatásként a játszóházat.)

Kérdés: Cégünk 100%-os állami tulajdonban van. Tevékenységünk ellátásához támogatást kapunk a tulajdonostól, mely bevételeink 95%-át jelenti. A szóban forgó támogatások az általunk teljesített ügyletek árát, díját közvetlenül nem befolyásolják csak és kizárólag a működés finanszírozását szolgálja, így az Áfa-tv. hatályán kívül esik, adófizetési kötelezettség nem terheli. Bevételeink maradék 5%-a adóköteles ügyletből származik.
Cégünk tételes elkülönítést alkalmaz az adóköteles és nem adóköteles tevékenységek általános forgalmi adójának meghatározása céljára. Az elkülönítés aszerint történik, hogy mely kiadásunkat finanszíroztuk saját forrásból, illetve kapott támogatásból. A támogatási szerződésből eredő elszámolási kötelezettségünknek megfelelően elkülönített, tételes kimutatást vezetünk a támogatásból történt kiadások finanszírozásáról, és külön tételes nyilvántartás készül a bevételből fedezett kiadásokról. A szóban forgó támogatás miatt felmerül-e arányosítási kötelezettség, illetve az befolyásolja-e az adólevonási jogunkat?

Kérdés: A polgármesteri hivatal saját épületében liftcserét végzett. A kicserélt liftszerkezet számlázásával adódtak gondjaink. A számlát egyenes vagy fordított adózás szerint kell-e a cégnek kiállítania? A berendezés ára 3-40 millió forint között mozog. Az ár magában foglalja a felvonó beszerelésének díját is. A szolgáltatás a teljes díjnak 20-30%-át teszi ki. A társaság fő tevékenységként liftek értékesítésével foglalkozik.

Kérdés: Egyetemünk egyik rendezvényére elő­adóművészt hívott meg, aki áfás számlát állított ki részünkre. A számlán feltüntetett áfa összege visszaigényelhető-e, vagy nem (mint oktatási tevékenységet végző intézmény)?

Kérdés: Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő nonprofit gazdasági társaság feladata többek között a helyi lap szerkesztése és kiadása, a helyi televízió működtetése. A helyi lapot a társaság kéthetente jelenteti meg, és juttatja el ingyenesen szinte a város minden háztartásába. A háztartásokban a helyi televízió adásának sugárzása szintén ingyenesen történik (a lakosság nem fizet érte semmit). Az Áfa-tv. 14. §-a szerint szolgáltatásnyújtásnak minősülnek-e a fenti szolgáltatások? (Vagy­is ingyenesen nyújtott szolgáltatás, amely után adófizetési kötelezettség keletkezik, ha előzetesen levonható volt a szolgáltatással kapcsolatosan a nyújtóra terhelt adó.) Az önkormányzat az előző pontban említett nonprofit gazdasági társasága részére működésének finanszírozására támogatási szerződés keretében vissza nem térítendő támogatást nyújt az önkormányzat és a gazdasági társaság között létrejött szerződés 1. számú pontjának szövegezése szerint "lapszerkesztés és lapkiadás, valamint közszolgálati műsor készítése céljából". A szerződés további szövegezése szerint "a támogatott a támogatás összegét kizárólag a szerződés 1. pontjában meghatározott célra használhatja fel". A fent hivatkozott támogatás az Áfa-tv. 65. §-a szerinti adóalapnak minősül-e?

Kérdés: Társaságunk kertészeti és erdészeti szolgáltatásokra szakosodott. A "Z" önkormányzat által a városi hulladéklerakó rekultivációjára kiírt pályázatot megbízónk nyerte. A munka elvégzésében cégünk a rekultivációs munkák utolsó fázisában a terep füvesítését, illetve a terület első kaszálását fogja elvégezni. Megbízónk társaságunkkal, mint alvállalkozóval, az elvégzendő füvesítési/kaszálási munkákra csak az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti fordított adózás kikötésével kíván szerződést kötni. Véleménye szerint, mivel az általa a "Z" önkormányzattal generálkivitelezőként vállalt munka építésiengedély-köteles, és az engedély tartalmazza a füvesítési munkálatokat, valamint az ő és az önkormányzat közötti ügyletre a fordított adózást kell alkalmazni, ezért velünk is e módon kell a szerződést megkötnie. Helyesen járunk-e el, ha az általunk végzett füvesítési munkára a megbízónkkal (generálkivitelező) kötött szerződésben a fordított adózás alkalmazásáról állapodunk meg?

Kérdés: Egy egyetemnek az oktatási tevékenységébe tartozó néhány testnevelési óráját korcsolyapályán tartották meg a hallgatóknak. 1000 db belépőjegyet vásároltak 350 000 Ft értékben. Kérem, tájékoztassanak a belépőjegyek elszámolhatóságáról! Dologi költségek közé el lehet-e számolni, és ha kellenek ilyenek, akkor milyen igazolások szükségesek?