Víziközmű bérbeadása

Kérdés: Szennyvízhez, szennyvíztisztításhoz használt viziközművet az önkormányzat többször, szakaszonként más időpontban felújította, majd bérbe adta egy kft.-nek. Visszaigényelhetjük-e a felújítás során kifizetett áfát? A kft. tovább bérbe adhatja-e a közművet?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés b) pontjaalapján nem minősülnek adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosult szervek,így a helyi önkormányzatok, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetésiszervek olyan vagyon, vagyoni értékű jog, továbbá tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Ügyelet, rendkívüli munkavégzés és heti munkaidő-maximum

Kérdés: Hogyan alakul az ügyelet elrendelése 2008-tól, ha a munkáltató több mint 200 óra rendkívüli munkavégzést, illetve több mint 200 óra ügyeletet rendelhet el a közalkalmazott munkavállalóknak?
Részlet a válaszából: […] ...alapján, kollektív szerződés rendelkezésealapján a munkáltató maximum évi 280 óra rendkívüli munkavégzést, illetvemaximum 300 óra ügyeletet rendelhet el a közalkalmazottaknak. A heti munkaidő legmagasabb tartamába beleszámít a rendesmunkaidő, az ügyelet időtartama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Kerekítési eltérés mértéke az ingatlananalitika és az ingatlankataszteri nyilvántartás között

Kérdés: Milyen nagyságrendű kerekítési eltérés fogadható el az ingatlanvagyon-kataszter és a számviteli analitika egyeztetésekor?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jéig a helyi, illetve a helyi kisebbségiönkormányzatoknak, valamint a felügyeletük alá tartozó államháztartásiszervezeteknek a könyvviteli nyilvántartásokba fel kellett venniük azokat akorábban értékkel ki nem mutatott ingatlanokat, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.

Üzemeltetésre átvett eszköz elszámolása

Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény. Feladatellátásra a kistérségi intézménytől üzemeltetésre, használatra kapott egy gépjárművet (bérleti díj fizetése nélkül). Kérem, szíveskedjenek állásfoglalást küldeni arról, hogy az átvett gépjárművet hogyan kell nyilvántartani! Ha a 13-as számlaosztályban tartjuk nyilván, akkor a mi intézményünk és az átadó intézmény mérlegében (16. szla-osztály) is szerepelni fog. Helyes-e ez a nyilvántartási eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...kellkimutatnia, és nem a 13. számlacsoportban.Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy adott vagyontárgy -feltéve ha nem azonos felügyeleti szervről van szó – megjelenik mind az átadó,mind az átvevő 16. számlacsoportjában.Abban az esetben, ha a gépkocsit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Több partner által elnyert EU-s pályázat támogatásának könyvelése

Kérdés: Költségvetési szervként európai uniós pályázaton nyertünk, de van egy támogatásban részesülő partner is, aki rajtunk keresztül bonyolít mindent. Az elszámolás utófinanszírozással történik, a támogatási szerződés szerint a nettó összeg 95 százalékig a támogatott fizeti az 5 százalék önrészt, valamint a teljes áfát, mivel azt vissza kell igényelni. Hogyan kell az alábbi gazdasági eseményeket könyvelni? Elkülönített számlára (35261-K?) megérkezik a támogatás a főtámogatott és támogatásban részesülőknek. A támogatásból a felügyeleti (mint számfejtő) hely részére át kell adni a megbízási díjat és azok járulékait, hogyan kell ezt a könyvelésben kezelni? Ők egy másik költségvetési szerv, előirányzat-átadás történik? Vannak olyan kifizetések, melyek nem az elkülönített számlán bonyolódnak (elszámolható-e pl. a telefonköltség egy része a pályázattal kapcsolatos kiadásokban), utólag megérkezik a támogatás erre a költségre, milyen rendezési és könyvelési kötelezettség van? A tárgyieszköz-beszerzésnél a támogató a fentiek szerint (95 %-ot) fizet a szállítónak, nálunk a maradék jelentkezik a pénzforgalomban.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nem adható egyértelmű válasz, egyrészt azért,mert ez elszámoláshoz kevés az információ, másrészt azért, mert zavaros a leírtgazdasági esemény. (Például a hivatkozott 35261 főkönyvi számla nem hozhatóösszefüggésbe az EU-s támogatásokkal, a számla a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 3.

Nyugdíjas közalkalmazottak alkalmazása

Kérdés: Helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó, önállóan gazdálkodó (teljes jogkörű) közoktatási intézmény vagyunk. Hozhat-e a fenntartó olyan döntést, hogy az előrehozott nyugdíjban részesülők munkaviszonyát szüntessük meg, és helyettük fiatalabb munkaerőket alkalmazzunk? A döntéshez nem kapcsolódik létszámcsökkentés, mert azt már végrehajtottuk. Az előírt létszámot leépítettük, a Kjt. változásaira tekintettel, ebben is voltak nyugdíjasok. Ezenfelül még vannak nyugdíjas közalkalmazottak (58, 59 évesek), munkájukra szükség van. El kell-e őket azért küldeni, mert nyugdíjat is kapnak?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 30. § (1) bek. e) pontja értelmében a munkáltató aközalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott afelmentés közlésének, illetőleg a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnakminősül. A jogviszony megszüntetéséhez még az is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 12.

Indulótőke elszámolása

Kérdés: 2003. november 28-án egy városi önkormányzatnál egy önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény jött létre (kiválással), amely azt megelőzően egy önállóan gazdálkodó intézményen belül részben önálló intézményként működött. Ez az intézmény 2003. évre nem készített beszámolót, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. 2003. évi bevételeit-kiadásait az önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény számolta el, ahonnan kivált. Ez az önálló költségvetési szerv: – folytatta a részben önálló intézményi feladatait, – feladatot kapott attól az önállóan gazdálkodó intézménytől, amelyből kivált, – feladatot kapott egy másik önállóan gazdálkodó intézménytől, amely ez után a megyei önkormányzat felügyelete alá került, – a felügyeleti szerve egyéb feladatokkal is megbízta. A fenti feladatok elvégzéséhez a felügyeleti szerv, az önkormányzat épületet, ügyviteli felszereléseket, berendezéseket, gépeket, valamint járművet kapott, közel 40 millió Ft értékben. Az önkormányzattól kapott indulóvagyont (ingatlan, berendezések, jármű) a számviteli nyilvántartásban és a mérlegben indulótőkeként kell-e nyilvántartani (szerepeltetni), vagy a tárgyévi tőkeváltozásként a 412 főkönyvön, és melyik év beszámolójában?
Részlet a válaszából: […] Az újonnan megalapított költségvetési szerv a részérebiztosított vagyont az Szt-vhr. vonatkozó előírásai alapján indulótőkeként kellkimutatni. A kérdésben megjelölt esetben egy új költségvetési szervetalapítottak, és ebben az esetben a vagyonátvételnél kötelező az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv beszámolókészítési kötelezettsége

Kérdés: Egy községi önkormányzatnál 3 "intézmény" működik: gondozási központ, községi könyvtár, általános iskola és napközi otthonos óvoda. Mindegyik intézménynek külön alapító okirata van, melyek szerint: – alapítójuk a községi önkormányzat, – fenntartójuk a községi önkormányzat, – jogállásukat tekintve 2 intézmény önálló jogi személy, míg egy szakmailag önálló jogi személy, mely részben önálló gazdálkodást folytat, – az egyik intézmény gazdálkodási formája részben önálló, bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik, – az intézmények vezetőit a képviselő-testület bízza meg, – az alapellátásukkal kapcsolatos kiadásaikat az önkormányzat finanszírozza, – alapításkor feladatuk ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon az alapító tulajdona stb. Ezen intézmények bevételeit, kiadásait az önkormányzat a polgármesteri hivatalon belül az adott szakfeladatokon könyveli. Az önkormányzat helyesen járt-e el, amikor nem önálló, illetve részben önálló intézményként, hanem szakfeladatokon tartja nyilván ezen "intézmények" bevételeit és kiadásait? Véleményük szerint mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...szerv szakmai önállóságátnem érinti.A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervbesorolásával egyidejűleg a felügyeleti szerv:– kijelöli azt az önállóan gazdálkodó költségvetési szervet,amely a részben önállóan gazdálkodó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Adómentes üdülési szolgáltatás

Kérdés: Az üdülő a költségvetési szerv felügyeleti szerve vagyonkezelésében van. Az üdülő üzemeltetését a területileg illetékes költségvetési szerv végzi. Az üdültetést a felügyeleti szerv hatálya alá tartozó, az ország különböző részéből származó dolgozók veszik igénybe. Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.33. pontja alapján adómentes üdülési szolgáltatásnál hogyan kell értelmezni a munkáltató fogalmát? Munkáltató csak az üzemeltetést végző költségvetési szerv saját dolgozója esetén, vagy az összes, üdülésben részt vevő, az üzemeltetővel jogviszonyban nem álló üdülő vendég esetén is? Miként kell eljárni a munkavállalóval együtt üdülő közeli hozzátartozó esetén?
Részlet a válaszából: […] ...adómentes természetbeni juttatást. A rendelkezésalkalmazása során költségvetési szerv esetében munkáltatónak minősül afelügyeleti szerv és a Miniszterelnöki Hivatal központi SzolgáltatásiFőigazgatósága is. Továbbá a munkavállalóra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 2.

Határidő túllépése

Kérdés: Megfellebbeztük az adóhatóság első fokú határozatát, melyet a másodfokú adóhatóság többszöri kérésünk ellenére több mint 3 hónap alatt bírált el. Arra hivatkoztak, hogy a regionális átalakítás miatt nem tudták, kinek kell kiadni a határozatot. Ha az adózó elmulasztja a fellebbezési határidőt, akkor már nem élhet ezzel a jogával. Érvényes-e a másodfokú határozat akkor, ha a hatóság túllépi a határozathozatalra rendelkezésére álló határidőt?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés, hogy ilyenkoraz elsőfokú határozat jogerőre emelkedik, és az esetlegesen benyújtott,elkésett fellebbezést az adóhatóságnak felügyeleti intézkedésként el kellbírálnia. Ilyen esetben tehát az adózó igazából a bírósági út lehetőségétveszti el!A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 10.
1
20
21
22
29