316 talált állásfoglalás az ügyelet kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk (illetve a helyi roma nemzetiségi önkormányzat) a törvényben meghatározott kulturális, hagyományőrző és közösségi feladatai keretében rendszeresen szervez helyi rendezvényeket (pl. nemzetiségi napok, városnapok, idősek világnapja), valamint nyári gyermek- és ifjúsági táborokat. A rendezvények során az alábbi, vendéglátással és programokkal összefüggő kiadások merülnek fel: A rendezvényeken részt vevő helyi lakosság (beleértve a roma lakosságot) részére vásárolt élelmiszerek, üdítők, alapanyagok közös főzéshez (pl. egytálétel biztosítása minden résztvevőnek). A rendezvényekre meghívott hivatalos vendégek, protokolláris szereplők, valamint a képviselő-testület tagjai részére biztosított elkülönített vagy kiemelt vendéglátás. A rendezvényeken versenyek, kulturális programok díjazására vásárolt serlegek, kupák. A nemzetiségi önkormányzat által szervezett nyári táborokban részt vevő gyermekek napi többszöri kötelező étkeztetésének (élelmiszer-alapanyagok) biztosítása. A gazdálkodás során bizonytalanság merült fel azzal kapcsolatban, hogy a fenti tételek közül melyek minősülnek a szakmai feladatellátás részét képező dologi kiadásnak (a rendezvény közvetlen költségének), és melyek esnek az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja szerinti reprezentáció hatálya alá, amelyek után az önkormányzatot mint kifizetőt adókötelezettség terheli. Fentiekre tekintettel az alábbi konkrét kérdésekre szeretnénk választ kapni:
A nyitott lakossági és nemzetiségi rendezvényeken a lakosok részére biztosított egységes étel-ital fogyasztás (alapanyagok, üdítők) elszámolható-e szakmai feladathoz kapcsolódó dologi kiadásként, vagy reprezentációnak minősül?
A rendezvényen megjelent hivatalos meghívott vendégek és a képviselő-testületi tagok ellátása minden esetben reprezentációs kiadásként (K123 rovat) kezelendő?
A rendezvényekre vásárolt serlegek, kupák és tárgyjutalmak dologi kiadásként (K312 Üzemeltetési anyagok) elszámolhatóak-e, vagy üzleti ajándéknak/reprezentációnak minősülnek?
A nemzetiségi önkormányzat által szervezett táborok során a gyermekek részére biztosított étkeztetés (rendelt melegétel) költségei (K311/K312) dologi kiadásnak minősülnek a szakmai program részeként?
A táborozó gyermekek vagy lakossági programok résztvevői részére megrendelt személyszállítás (autóbuszbérlés) elszámolható-e dologi kiadásként (K333 Szállítási szolgáltatások), vagy felmerülhet-e utazási reprezentáció/adókötelezettség? A kulturális programok, táborok keretében a résztvevőknek (gyermekeknek, lakosoknak) vásárolt belépőjegyek (múzeum, strand, vadaspark stb.) dologi szolgáltatásként (K337) elszámolhatóak-e, vagy reprezentációnak/ajándéknak minősülnek?

Kérdés: Bölcsődében a gondozási díj tárgyi adómentes, az étkezés áfás. Az intézménynél az alapfeladat ellátása mellett – a fenntartó rendeletében meghatározottak alapján – önként vállalt feladatként játszó csoportot és időszakos gyermekfelügyeletet is biztosítanak. A játszócsoportban napidíj és ebédtérítési díj került meghatározásra külön-külön, az időszakos gyermekfelügyelet esetében óradíj és étkezési térítési díj, szintén külön-külön. Ezekben az esetekben is adómentes a gondozási díj, vagy áfaköteles lesz?

Kérdés: A kormányhivatal ellenőrzést tartott az önkormányzat fenntartásában működő bölcsődénél. A helyszíni ellenőrzés során a jegyzőkönyvbe az alábbi megállapítások kerültek:
„Felhívom a fenntartó figyelmét arra, hogy a jövedelemvizsgálathoz jövedelemnyilatkozat kitöltése szükséges, amelyben meg kell jelölni, hogy a szülő vállalja-e az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését vagy sem. Felhívom a fenntartó figyelmét arra, hogy a vállalás nem minősül tényleges vállalásnak, az ellátás megkezdésekor nyilatkoztatni szükséges külön a szülőt az önkéntes fizetés vállalásáról.”
A feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében meghozott végzésben az alábbi előírás került meghatározásra: „a jegyzőkönyvben foglaltak alapján gondoskodjon a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. számú melléklet »Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához« dokumentum biztosításáról, továbbá a »Nyilatkozat« dokumentum biztosításáról, az önkéntes vállalásról.”
A Gyvt. 147. §-ának (2) bekezdése szerint a bölcsőde, minibölcsőde esetében az intézményi térítési díjat külön meg kell határozni a gyermek gondozására, nevelésére, nappali felügyeletére és a vele történő foglalkozásra, valamint a 151. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a gyermekétkeztetésre vonatkozóan. A fenntartó önkormányzati rendeletben szabályozta a térítési díjakat. A bölcsődében gondozási díjat nem állapított meg, így azt 0 Ft összegben határozta meg. A gyermekétkeztetés díjának mértékét a jogszabályi rendelkezések alapján megállapította. A Gyvt. szerinti ingyenes, kedvezményes gyermekétkeztetés igénybevételét az önkormányzat biztosítja. A 328/2011. Korm. rendelet 6. melléklete szerinti nyilatkozatot az érintett szülők kitöltik. Korábbi tájékoztatások alapján a fenntartó nem kezelhet olyan adatot, amely a szülő jövedelmi viszonyaihoz kapcsolódik a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdése a) pontjának ad) alpontja szerinti esetben. Ilyenkor elegendő a szülő nyilatkozata, a fenntartó nem vizsgálhatja annak megalapozottságát. A 328/2011. Korm. rendelet 5. melléklete szerinti nyilatkozat ez idáig nem került kitöltésre, mivel a bölcsődei szolgáltatás esetén személyi térítési díj nem került megállapításra. Véleményünk szerint az 5. melléklet szerinti nyilatkozatot akkor kell az érintettnek kitölteni és az intézményvezető részére benyújtani, ha személyi térítési díj megállapításra kerül [328/2011. Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése]. A 328/2011. Korm. rendelet 5. mellékletét minden esetben szükséges a bölcsődei ellátás igénybevétele esetén kitöltetni, vagy helyesen járt el az intézmény, hogy ezt a nyilatkozatot nem kérte a szülőktől?

Kérdés: Egy társaság belföldi telephelyén közvámraktárat üzemeltet. A társaság egyik megbízója, egy magyar gyár – amely szintén belföldi adóalany – harmadik országból importál alapanyagot. Az importált alapanyag a harmadik országból történő behozatalt követően – szabad forgalomba helyezés nélkül – közvetlenül (vagy belföldi telephely érintésével, de végig vámfelügyelet alatt, T1 árutovábbítási okmánnyal) a társaság által üzemeltetett közvámraktárba kerül betárolásra, vámraktározási eljárás (vámjogi státusz) hatálya alatt. Az áru a közvámraktárban történő tárolás alatt nem kerül szabad forgalomba helyezésre, azon kizárólag a vámjogszabályok által megengedett szokásos kezelési módok (válogatás, csomagolás) valósulnak meg. A tárolást követően az alapanyagot a társaság megbízója a saját gyárába szállíttatja át, ahol az aktív feldolgozási eljárás alá kerül. Álláspontunk szerint a társaság nem ingatlan-bérbeadást, hanem komplex logisztikai szolgáltatást végez, amelyhez a megbízó részére kizárólagos használatú raktárterületet biztosít. A díjszabás az elvégzett logisztikai műveletek és a tárolt mennyiség alapján történik, így a szolgáltatás az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése szerinti főszabály alá tartozik.
1. Tekintettel arra, hogy a szolgáltatás megrendelője, a megbízó belföldi adóalany, a teljesítés helye az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján belföld. Helyesen jár-e el a társaság, ha a belföldi teljesítési hely ellenére a raktározási és a kapcsolódó manipulációs szolgáltatást adómentesen (0%-os áfa felszámításával) számlázza ki a megbízó felé az Áfa-tv. 111. §-a (1) bekezdésének b) pontja (vámraktározási eljárás hatálya alatt álló termékhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásnyújtás) alapján, figyelemmel arra, hogy a termék végig vámfelügyelet alatt áll, és nem történt meg a szabad forgalomba helyezése?
2. Hogyan alakul a számlázási kötelezettség a két belföldi vámhelyszín közötti áruszállítás (fuvardíj) esetében a láncolatban, figyelemmel az Áfa-tv. 102. §-ának (1) bekezdésére, valamint a közvetlen jogviszonyra vonatkozó bírósági joggyakorlatra (EUB C-288/16. sz. ügy)? A társaság felé teljesítő alvállalkozó fuvarozónak – mivel nincs közvetlen jogviszonyban a termék importőrével (a gyárral), csak a társasággal mint speditőrrel – 27%-os áfával kell-e kiállítania a számlát a társaság felé? A társaság a megbízó (a gyár) felé a fuvardíjat és a speditőri díjat adómentesen (0%-os áfával) számlázhatja-e ki az Áfa-tv. 102. §-ának (1) bekezdése alapján, amennyiben ez a fuvardíj igazoltan beépül a termék későbbi importáfaalapjába?

Kérdés: Költségvetési szervünk közszolgáltatási szerződést kötött a felügyelete alá tartozó, állami tulajdonú nonprofit gazdasági társasággal oktatási és oktatásszakmai közfeladatok ellátására. A szerződés a feladatellátást egyéves időszakra írja elő. A szerződés alapján a közszolgáltatási ellentételezés teljes egészében a szerződés aláírását követően kerül kifizetésre. A szerződés rendelkezik arról, hogy előfinanszírozás keretében kerül teljesítésre a szerződés szerinti ellentételezés. A társaság a feladat teljesítéséről és a felhasznált összegről a szerződésben meghatározott határidőig utólag köteles elszámolni. A szerződés nem tartalmaz rendelkezést az általános forgalmi adóról, valamint nem írja elő előlegszámla kiállítását. A gazdasági társaság a szerződés aláírását követően a teljes szerződéses összegről „áfakörön kívüli” megjelöléssel számlát állít ki. Ha a közszolgáltatási szerződés alapján fizetett ellentételezés az Áfa-tv. alkalmazásában nem minősül termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékének, és az ügylet az Áfa-tv. hatályán kívül esik, akkor a társaság jogszerűen jár-e el, amikor a szerződés aláírását követően a teljes összegről „áfakörön kívüli” számlát bocsát ki, vagy ilyen esetben előlegszámla kibocsátása lenne szükséges? A fent ismertetett jogviszonyban alkalmazható-e az „áfakörön kívüli” minősítés?

Kérdés: Önkormányzatunk tábort szervez a helyi gyermekeknek. A tábor célja, hogy segítséget nyújtson azoknak a szülőknek, akiknek problémát jelent a gyermekeik nyári felügyelete. A költségek nagy részét az önkormányzat fizeti, jelképes 15.000 forintot kell befizetni a szülőknek a gyermek után. Ki kell számlázni ezt a díjat a szülők felé mint szolgáltatást? Ha igen, akkor az áfabevallásban ennek a kiadási oldala is megjeleníthető, mint visszaigényelhető áfa? Könyvelése megfelelő a B402-es rovaton?

Kérdés: Önkormányzatként részesedésünk van egy kft.-ben (50% alatti szavazati joggal). A kft. bevétele, létszáma nem éri a kötelező könyvvizsgálati feltételeket, de szeretnénk javasolni könyvvizsgáló bevonását. Ki minősül „közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak”?

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal kirendeltségén hatósági ügyintéző munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő, valamint szintén a kirendeltségen aljegyző munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő házastársak. Fennáll-e közöttük összeférhetetlenség? Amennyiben igen, hogyan lehet azt feloldani?

Kérdés:

Költségvetési szervünk esetében merült fel kérdésként, hogy kötelezettek vagyunk-e élelmiszerlánc-felügyeleti díj megfizetésére és bevallás benyújtására? Melyek az erre vonatkozó szabályok?

Kérdés: Az önkormányzat és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek esetében a bevételek utalványozása és érvényesítése milyen esetben kötelező, és milyen dátummal kell, hogy megtörténjen?