1235 talált cikk a váltó kifejezésre

Kérdés: A szervezetünk alanyi adómentes, de ebben az évben a bevételünk meghaladja a 4 millió forintot. Kérdés, hogy ilyenkor mi a teendő?

Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyt nyugdíjazás címén felmentéssel megszünteti a munkáltató, a felmentés teljes időtartamára mentesítve a munkavégzés alól, a felmentési időre járó bér kifizetésre került. A felmentési idő alatt állományba tartozik-e a dolgozó? Megilleti-e az egyhavi különjuttatás, ha a felmentési idő 2005. február végével jár le? A felmentési idő alatt történő illetményváltozás érinti-e a munkavállalót?

Kérdés: Intézményünk munkavállalóinak adómentesen helyi BKV-bérlet-térítést fizet leadott bérletszelvény és a munkáltató nevére kiállított számla alapján. Nem egyértelmű számunkra az összevont együttes adókötelezettség elszámolása. Például: I/a) BKV-bérlet-térítés: 4760 Ft/hó melegétkezési utalvány: 8000 Ft/hó Kérdés: A 10 000 Ft feletti rész adóköteles természetbeni juttatás-e? I/b) BKV-bérlet-térítés: 4760 Ft/hó hidegétkezési utalvány: 4000 Ft/hó Kérdés: A 6000 Ft feletti rész adóköteles természetbeni juttatás-e? I/c) A fenti igénybevételt munkavállalóink év közben, illetve havonta megváltoztathatják-e? A fenti példán keresztül szemléltetve, kérjük kérdéseink megválaszolását.

Kérdés: Az adókódex 2004/7-8. száma a "4.1. Munkahelyi eszközök használata, munkahelyi szolgáltatások igénybevétele" cím alatt értelmezi az új adójogszabályi változásokat. Ezen értelmezésében 2004-től nem kell adózni pl. a cégtelefon miatt, ha azt a magánszemély saját ügyeinek bonyolítására (is) használja. Nem pontosítja a "cégtelefon" fogalmát, ezért kérdésem: a költségvetési szerv tulajdonát képező előfizetéses mobiltelefon is cégtelefonnak minősül-e a fenti értelmezés szerint?

Kérdés: 1979. 03. 06-ától bölcsődei dolgozó vagyok, csecsemő- és gyermekgondozó munkakörben. 2003. 12. 27-étől 2005. 01. 21-éig táppénzes állományban voltam, ezalatt az OSZI I. fokú orvosi bizottsága 67%-os munkaképesség-csökkentést állapított meg. Ha a rokkantsági nyugdíjat igénybe veszem, milyen juttatásokra leszek jogosult? Hogyan érvényes rám a felmentési idő, ill. a végkielégítés, ha a munkaviszony megszűnésekor még nem leszek nyugdíjas, és a felmentésre egészségügyi okból kerül sor? A munkaviszony megszűnését ki kezdeményezze? A munkáltató felajánlhat-e az egészségi állapotomnak megfelelő könnyebb munkakört, és azt el kell-e fogadnom?

Kérdés: A köztisztviselő 2005 májusában igényelheti a csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjat, mert 57 éves lesz, és van 38 év munkaviszonya. Munkaviszonya nem szűnne meg, még két évig szeretne dolgozni. Dolgozhat-e tovább, vagy valamilyen törvény ezt tiltja? Mikor kaphatja meg a felmentési időre járó bérét? A 40 éves jubileumi jutalom meg fogja illetni a munkaviszony megszűnésekor, annak ellenére, hogy már nyugdíjban is részesül?

Kérdés: Egy kisvárosi polgármesteri hivatalban dolgozom mint adóügyi főelőadó. Iskolai végzettségem: közgazdasági szakközépiskola. Jelenleg a Nyugat-magyarországi Egyetem Óvónőképző Intézetébe járok, szociálpedagógia szakra. A főiskola elvégzése után a munkáltatómnak kötelezően át kell-e sorolnia I-es besorolási osztályba, vagy ez a munkáltató saját döntésén múlik?

Kérdés: A pályázatokat önkormányzatunk számára a polgármesteri hivatal köztisztviselői írják, általában munkaidőn kívül. A nyertes pályázatok után milyen módon tudnánk a köztisztviselőinket díjazni, hogy az önkormányzat költségvetésére nézve az ne jelentsen indokolatlan terhet. Megbízási szerződést köztisztviselővel köthetünk-e pályázatírásra?

Kérdés: Az Szja-tv. 1. sz. melléklete az adómentes bevételekről szól. Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó 4.10 alpontban a következő előírás olvasható: Adómentes "az egészségügyi és szociális intézményben a betegek, a gondozottak részére kifizetett munkaterápiás jutalom". Kérem értelmezzék a "munkaterápiás jutalom" fogalmát, és vessék össze a személyi gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól szóló 1/2000. SzCsM rendelet 56. §-ában említett "munkajutalom-kifizetéssel"! Értelmezésük alapján arra kérünk választ, hogy: A munkajutalom – mint munkavégzési célú foglalkoztatásért járó kifizetés – ugyanúgy adómentes-e, mint a munkaterápiás jutalom? Másképpen feltéve a kérdést, mi a magyarázata annak, hogy a munkajutalom nem számít adómentes bevételnek, ugyanakkor a munkaterápiás jutalom igen, hiszen mindkettő a bentlakásos szociális intézmény szervezésében történik és mindkét esetben a gondozottak érdekeit szolgálják? A fentiek alapján vélelmezhető-e, hogy az Szja-tv. és az 1/2000. SzCsM rendelet nincs egymással összhangban?