113 talált állásfoglalás a veszteség kifejezésre

Kérdés: Az Ávr. 53. §-ának (1) bekezdése szerint törvény vagy e rendelet eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely
a) értéke a kétszázezer forintot nem éri el,
b) a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás, a külföldi pénzértékben vállalt kötelezettség árfolyamvesztesége, vagy
c) az Áht. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségnek minősül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kifizetésre e rendeletnek a kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás) és nyilvántartására vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendjét a kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában rögzíti.
Önkormányzatunknál a 200 000 forintot el nem érő kifizetések esetében az előzetes írásbeli kötelezettségvállalás nem szükséges, szóbeli kötelezettségvállalás elég. Ezzel kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni arra vonatkozóan, hogy ilyen esetekben a kötelezettségvállalás és a pénzügyi ellenjegyzés milyen módon dokumentálható szabályszerűen?
Elegendő és szabályszerű eljárásnak minősül-e, ha a 200 000 forintot el nem érő kifizetés esetében a beérkezett számlán kerül feltüntetésre a kötelezettségvállaló, a pénzügyi ellenjegyző és a teljesítésigazoló aláírása, a megfelelő dátumokkal?
Ilyen esetben nem probléma, ha a számla kiállítása 2026. 09. 02-án megtörtént, de a pénzügyi ellenjegyzés csak 2026. 09. 03-án valósul meg? Ha nem, hogyan lehetne ezt szabályosan kezelni?
Az ASP 112-es menüpontjából szükséges kinyomtatni a Követelések/Kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása dokumentumát, vagy elég, ha a számlán szerepel a pénzügyi ellenjegyző, kötelezettségvállaló, teljesítés-igazoló aláírása dátummal?
Önkormányzatunknál a bankkártyás vásárlásokhoz belső bizonylatot alkalmazunk, megjelöljük a rovatot, ahova a számla majd könyvelésre kerül, és hogy az összeg rendelkezésre áll. A pénzügyi ellenjegyző ezen a bizonylaton aláírásával igazolja, hogy a szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. Ilyen esetben a kötelezettségvállalás a számlán történik, vagy ezen a bizonylaton?

Kérdés: Az önkormányzatnak egy gazdasági társaságban van részesedése. A részvények darabszáma 6044, névértéke 60.440.000 Ft. Az önkormányzatnál a bekerülési értéke 96.405.396 Ft (bruttó nyilvántartási érték). A gazdasági társaság leszállította a névértéket 35.055.200 Ft-ra. Az önkormányzat minden év végén számol el, illetve ír vissza értékvesztést, annak függvényében, hogy hogyan alakul a saját tőke és a jegyzett tőke aránya az előző időszakhoz képest. 2025. év végén a nettó nyilvántartási ár 85.742.959 Ft volt. A gazdasági társaság által leszállított névérték miatt az önkormányzatnak kell-e, ha igen, milyen gazdasági eseményt könyvelni?

Kérdés: Önkormányzatunk egy gazdasági társaságának évekkel ezelőtt tagi kölcsönt nyújtott. Ebben az évben önkormányzatunk pótbefizetés teljesítéséről szeretne dönteni. A pótbefizetést akként teljesíti, hogy a tagi kölcsön egy részét veszteségpótlás jogcímén számolja el. A tagikölcsön-szerződést módosítja a csökkentett összeggel. Pénzmozgás az ügylet során nem történik. Ezt a gazdasági eseményt könyvelni kell bruttó módon a költségvetési számvitelben? Azaz a pótbefizetést K512-vel szemben kiadásként, a tagi kölcsön veszteségpótlásként elszámolt részét B64-gyel szemben bevételként kell-e könyvelni, vagy csak a tagikölcsön-követelés összegét csökkentjük a pénzügyi számvitelben, és a veszteségpótlást a T006 – K032 függő tételként felvezetjük? Melyek a helyes könyvelési tételek?

Kérdés: Egyik költségvetési szerv intézményünknél a NAV jogkövetési vizsgálat folytán megállapította, hogy alaptevékenysége mellett részben vállalkozási tevékenységet végez. Az intézmény főleg üdülési szolgáltatást nyújt igényjogosultak részére, szabad kapacitása terhére, illetve a tevékenység veszteségének csökkentése érdekében viszont fogad külsős vendégeket is. Az intézmény az üdülők tekintetében rendelkezik NTAK-regisztrációval, turizmusfejlesztési hozzájárulást is fizet. Az intézmény a technikai kormányzati funkciók kivételével a 081071 Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés kormányzati funkciót használja.
1. A külsős vendégek által fizetett szállás- és étkezési díjak tekintetében hogyan kellene eljárnunk? Hogyan kellene könyvelnünk ezt vállalkozási tevékenységként? Miben különbözik az alaptevékenység könyvelésétől? Szükséges-e valamilyen külön alszámlát/átvezetési számlát nyitni, ami kell a könyveléshez?
2. Milyen egyéb könyvelési lépések jellemzőek a vállalkozási tevékenység könyvelése során? A 38/2013. NGM rendeletben külön nem szerepel erre vonatkozó leírás, tájékoztatás.
3. Használhatjuk-e a könyvelésben ugyanazt a kormányzati funkciót, vagy a 900090 Vállalkozási tevékenységek kiadásai és bevételei COFOG-ot kell erre használni?
4. A kiadások alapvetően nem különíthetőek el tételesen, hogy melyik tevékenyégre vonatkoznak. Mi alapján szabályos ezt arányosítani?
5. Milyen szabályzatokban kell ezt szerepeltetnünk? Mit érdemes ezzel kapcsolatban kifejteni?

Kérdés:

Az önkormányzat és egy magánszemély között csereszerződés jött létre építési telek vonatkozásában. A szerződésben kölcsönösen 2 millió forintot állapítottak meg és fogadtak el forgalmi értéknek. Rögzítették továbbá, hogy értékkülönbözet nem keletkezett, így egymásnak értékkülönbözetet nem kell megfizetni. Hogyan kell helyesen ezt az ügyletet a főkönyvi könyvelésben lekönyvelni, számlázni? Hogyan kell áfa szempontjából kezelni? Kell-e illetéket fizetni? Az általános forgalmi adó kérdésére nem tértek ki a szerződésben, nem is fizette meg az önkormányzat felé a magánszemély. Hogyan lehet ezt utólag orvosolni?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság esetében a 2025. évi beszámoló alapján a gazdasági társaság saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökkent, és veszteséggel is zárta az évet. Van-e a tulajdonosi önkormányzatnak ezzel összefüggésben teendője, tőkepótlási kötelezettsége?

Kérdés: Van egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft., amely a társasági adó hatálya alá tartozik, és az általános szabályok szerinti, havi gyakoriságú áfabevalló, bevételei az általa végzett szolgáltatásokból és termékértékesítésekből származnak. Emellett működésére az önkormányzattól évente működési támogatást is kap, utólagos elszámolás terhe mellett. A kft. tevékenysége során rendezvényeket is szervez. Egy-egy esemény létrehozásához szintén kap önkormányzati támogatást. Az általa megrendezett rendezvényekre bárki díjmentesen elmehet, azon részt vehet. A kapott támogatások miatt hogyan alakul a kft. áfalevonási lehetősége? Például a rendezvényekhez kizárólag kapcsolódó költségekből (fellépők díja, adminisztráció, hirdetés, szállítási, bérleti díjak stb.) áfája levonható-e 100%-ban vagy valamilyen arányban? A működésre kapott támogatás miatt az utólagos elszámolásba beállított számlák áfatartalma levonásba helyezhető-e, vagy csak valamilyen arányban?

Kérdés: Önkormányzat által alapított költségvetési szerv végezheti-e kiegészítő tevékenységként a szabad kapacitása terhére az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló társaságok könyvelését? Kiegészítő tevékenységként kerülne ez be az intézmény alapító okiratába. Kell-e számlázni a szolgáltatást az intézmény és a társaságok között, ha az intézmény bérköltségre kap támogatást az önkormányzattól? Vagyis nem piaci alapon nyújtja majd a szolgáltatást.

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója a tavalyi évben két lakást adott bérbe. Az egyiken felújítással kapcsolatban sok költség keletkezett, ez meg is haladta a bevételt, mivel a lakás nem volt kiadva, csak pár hónapot. Az összes lakás kiadásának összeadott bevételéből vonhatók le a felújítás költségei, vagy csak az adott lakás kiadásából származó bevétel mértékéig?

Kérdés:

Költségvetési szervünk dolgozója bitcoint vásárolt és adott is el az adóéven belül. Milyen adókötelezettsége keletkezik, ha nyereséggel adta el a kriptoeszközt, valamint alkalmazhatóak-e az ügylet kapcsán az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó adózási szabályok?