134 talált cikk a közbeszerzés kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzatok kiadási előirányzatai terhére a költségvetési év december 31-ét követően esedékes határozott és határozatlan idejű fizetési kötelezettség (több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás) esetén
c) a december 31-éig esedékes fizetési kötelezettségeket tartalmazó kötelezettség a költségvetési év kiadási előirányzatai terhére,
d) a december 31-ét követően esedékes fizetési kötelezettségeket tartalmazó kötelezettség az esedékesség szerinti év vagy évek költségvetései terhére vállalható.
Önkormányzatunk februárban készít költségvetést, az ez alapján kötött 1 éves szerződések márciustól februárig szólnak, míg az alapműködéshez szükséges szerződések (pl. jogász, közbeszerzési tanácsadó stb.) decembertől novemberig szólnak. Év végével a városüzemeltetés rengeteg áthúzódó szerződést indít a tárgyév terhére (ezeket jellemzően január–februárig kell a vállalkozóknak elvégezniük, tehát biztosan december 31-ét követő lesz a fizetési esedékesség).
Az Ávr. fenti rendelkezéseit, hogyan lehet megvalósítani a gyakorlatban?
C) variáció: Mivel a tárgyévi költségvetés terhére indulnak ezek a szerződések, ezért – függetlenül attól, hogy biztosan lesz következő évi kifizetés – a tárgyévre rögzítjük a kötelezettségvállalást, és év végén, ami nem teljesült, azt átsoroljuk.
D) variáció: Szó szerint vesszük a jogszabályi előírást, és a szerződés megkötésekor szétbontjuk tárgyévi és tárgyévet követő évi kötelezettségvállalásra. De ezt nem tehetjük meg, mert:
3. A következő évi (még nem létező) költségve-tés terhére csak a képviselő-testület vállalhat kötelezettséget (jól gondoljuk ezt!?). Ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen, mert a testületi ülésre 20 nappal korábban be kell adni az előterjesztést, és rengeteg szerződést kellene bevinni.
4. Ellehetetleníti a költségvetést a szétszedés, hiszen ezen szerződések fedezete szabadon költhetővé válik idén, és ha nem lesz maradvány, nem lesz miből a következő évben kifizetni a szerződést. Pl. járdafelújításra 10.000.000 forintot terveztünk, 2025. évre decemberig ebből 6.000.000 forintra szerződtünk le (kifizetés december 31-ig), de az egyik utca kivitelezése (2.000.000 forint) áthúzódik januárra, így, ha valaki megnézi a keret állását december 15-én, azt látja, hogy van 4 millió forint szabadon költhető összeg (hiszen 2025. évre csak 6 milliót kötöttünk le, a 2026. évben esedékes 2 millió nem terheli az idei előirányzatot), amikor valójában csak 2 millió a rendelkezésre álló összeg. Hogyan lehetne ezt szabályosan lekövetni?

Kérdés: Intézményünk egy EASI-Scope Mikroszkóp nevű eszközt szeretne beszerezni, mely lényegében egy nagyító, aminek a képét USB-n keresztül számítógépen/laptopon lehet megjeleníteni. Az eszköz számítógép nélkül nem használható. Informatikai eszköznek minősül-e a fenti eszköz?

Kérdés:

Önkormányzatunk a kerületi utak beruházásait, felújításait idegen vállalkozóval kötött szerződések keretében végezteti az önkormányzat képviseletében eljáró gazdasági társaság közreműködésével. A pénzügy részéről felmerült probléma azzal kapcsolatban, hogy a számlán a vállalkozónak milyen részletezettséggel kell feltüntetni az elvégzett munkát. A szerződésekben általában útfelújítás, útépítés szerepel, azonban legtöbbször pl. járda építése, felújítása, csapadékvíz-elvezetés építése, közvilágítás építése, tűzcsapok létesítése is kapcsolódik a munkákhoz. A könyvelés szempontjából különböző típusú építményekről van szó, többek között olyanokról is, melyeket a későbbiekben a fővárosi önkormányzat részére át kell adni. A pénzügy kérése az lett volna, hogy a vállalkozó az adott rész(vég)számlában külön-külön sorban szerepeltesse az út, a járda, a csapadékvíz, a közvilágítás stb. összegét, azonban az önkormányzat által megbízott gazdasági társaság képviselői ezt nem kérik a vállalkozótól. Helyes-e, hogy a számlá(ko)n csak egy sorban útépítés, útfelújítás szerepel, és a számla mellé kapunk egy Excel-táblázatot, melyben szerepel a többi vagyonelem helyrajzi számonkénti bontásban?

Kérdés: Önkormányzatunk több utófinanszírozású uniós projektet valósít meg, melyek végrehajtása a közbeszerzések elhúzódása miatt szinte egy időben történik annak ellenére, hogy a pályázatok 2021–2023. években kerültek benyújtásra. A projekteket rövid időn belül zárni kell, ezért a támogatások utófinanszírozása likviditási problémát okoz a településen, illetve veszélyezteti a projektek biztonságos befejezését. Jelenleg a benyújtott kivitelezési számlákat csak úgy tudja rendezni, ha külső forrást von be. Az önkormányzat részére több gazdasági társaság is (közöttük a projektek kivitelezői is, illetve szükség esetén akár a polgármester is) tud segítséget nyújtani visszatérítendő támogatás formájában. Nem hitelről, nem kölcsönről, nem adósságot keletkeztető ügyletről, hanem visszatérítendő támogatásról születik megállapodás úgy, hogy a támogatást az önkormányzat a projekt támogatásának megérkezését követően soron kívül visszafizeti a támogató részére. Van-e annak jogszabályi akadálya, hogy fenti formában visszatérítendő támogatást vonjon be átmenetileg az önkormányzat a projekt finanszírozásába?

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonú gazdasági társasága a következő feladatokat végzi:
1. a Mötv. 23. §-a (5) bekezdésének 14. pontja szerint önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal, lakás- és helyiséggazdálkodással kapcsolatos feladatok,
2. a Mötv. 23. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerint önkormányzati tulajdonban lévő közterületek fenntartásával, városüzemeltetéssel kapcsolatos feladatok,
3. a Mötv. 23. §-a (5) bekezdésének 16. pontja szerint piacüzemeltetési feladatok,
4. a Mötv. 23. §-a (5) bekezdésének 10., 11., 11.a. pontjai szerint intézményi ingatlanok karbantartásával kapcsolatos feladatok,
5. a Mötv. 23. §-a (5) bekezdésének 3. pontja szerint a Budapest egyik kerületében az önkormányzat közigazgatási területén az önkormányzat és a főváros tulajdonában lévő közterületi várakozóhelyek üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok.
A felsorolt feladatokat a gazdasági társaság az önkormányzat helyett – az önkormányzat vagyonrendelete (annak 3. számú melléklete) alapján – kizárólagossággal végzi. E feladatokra eddig éves közszolgáltatási szerződés került megkötésre az önkormányzat és a gazdasági társaság között. Az éves szerződésekben került rögzítésre, hogy az önkormányzat az adott évre milyen összeget szán a gazdasági társaság által ellátandó közszolgáltatási feladatokra. A feladatok elvégzéséhez szükséges munkavállalókat a gazdasági társaság alkalmazza, az igénybe vett szolgáltatások, feladatellátás érdekében megvásárolt termékek szerződéseit saját nevében köti meg (valamennyi feladat tekintetében), ezeket finanszírozza a kapott kompenzációból, mellyel évente elszámol. Az ellátott feladatok alapvetően az önkormányzat által kötelezően ellátandó feladatok.
Fentiek alapján az alábbi kérdéseink vannak:
1. Várjuk azzal kapcsolatos állásfoglalásukat, hogy a gazdasági társaság részére az önkormányzat helyett végzett közfeladatok finanszírozása a közszolgáltatási keretszerződés szerint mikor esik az Áfa-tv. hatálya alá, és mikor adható áfamentes támogatásként?
2. A lakásgazdálkodási és a helyiséggazdálkodási feladatkör, illetve az ehhez kapcsolódó egyéb feladatok (ingatlanszolgáltatási, üzemeltetési, műszaki, épülettakarítási és tulajdonosi képviseleti feladatok) – melyeket a gazdasági társaság az önkormányzat részére közszolgáltatásként végez – finanszírozása az Áfa-tv. hatálya alá esik-e, vagy áfamentes támogatásként nyújtható?

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéseire vonatkozó beszerzési szabályzatának elkészítésekor szeretnék rögzíteni az eljárás előkészítésében és lefolytatásában, valamint az eljárásban ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő személyként, szervezetként részt vevőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. Tételes jogszabályi rendelkezést nem találtunk, amely alapján a szabályzat vonatkozó rendelkezéseit megfogalmazhatnánk. Van-e olyan jogszabályi rendelkezés vagy elvi iránymutatás, melyet alkalmazni kell az összeférhetetlenségi szabályok szabályzatban történő rögzítésekor?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önálló gazdálkodású, költségvetési kulturális intézmény vagyunk. Belső szabályzatunk szerint a beszerzések és megrendelések esetében három árajánlatot nyolcszázezer forinttól kérünk. Ha egy vállalkozóval, akivel technikai kiszolgálásra kötünk szerződést, évente többször, különböző rendezvényekre, az összegek összeadódnak, a nyolcszázezer forint elérésekor kell három árajánlatot kérnünk, vagy sem?

Kérdés: Intézetünknél pár éve felügyeletiszerv-váltás volt. Az addig beszerzett eszközök az előző felügyeleti szerv tulajdonában maradtak, de továbbra is a mi használatunkban, vagyis a 0-s főkönyvi számokon szerepel a nyilvántartásainkban. Ezeket az eszközöket most megvásároljuk egy bizonyos összegért, ami összességében, nagyjából a jelenlegi nettó (könyv szerinti) értéküknek felel meg. Ebből az eszközök nagy része már több éve teljesen leíródott. A 0-s számlaosztályból így vissza kell vezetnünk az 1-es számlaosztályba, de a mostani beszerzési (piaci) értékük eltérő a nyilvántartásban szereplő értékektől. Mit javasolnának az eszközök bekerülési értékével kapcsolatban? Mi lenne a legoptimálisabb felosztás vagy a legjobb megoldás ebben az esetben? A felügyeletiszerv-váltás előtt nálunk 1-es számlaosztályban voltak nyilvántartva ezek az eszközök. Ekkor kerültek át más tulajdonába, 1-ből kivezetésre kerültek, át a 0-s számlaosztályba. Szerződés alapján használói maradtunk az eszközöknek. Nagyságrendileg 1800 db-ot érint a vásárlás.

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv az alapfeladata ellátásához (gyermekétkeztetés) szerzett be új asztalokat és székeket. Az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök egyenkénti értéke nem éri el a 200 ezer forintot, a számla végösszege meghaladja az 1 millió forintot. A számlán külön feltüntetésre került a beszerzéshez kapcsolódó szállítási költség. A szállítási költség része-e a bekerülési értéknek? Ha igen, milyen szempont szerint kerüljön felosztásra az egyes eszközökre (sima darabszám alapján, vagy az eszközök egyedi értékét figyelembe vevő súlyozással)? Milyen típusú beruházások esetében kell az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerinti költségeket figyelembe venni a bekerülési érték részeként (pl. szállítási, rakodási stb. költségek)? Kérhetnénk erre konkrét példá(ka)t?

Kérdés: Költségvetési szerv megbízási szerződést kötött egy magánszeméllyel egy évre szolgáltatás nyújtására. A szerződéses feltételek között az szerepel, hogy a lejáratot megelőző egyeztetés alapján a lejáratot követően a szerződés meghosszabbítható újabb hat hónapra. Ebben az esetben a kötelezettségvállalásokról vezetett nyilvántartásban mit kell rögzíteni? Csak az egyéves szerződéses összeget, vagy plusz 6 hónappal megnövelt értéket is (ún. opcionális rész) az Ávr. 56. §-ának (2) bekezdése alapján? Hogy járunk el helyesen? Ugyanez a kérdés felmerül közbeszerzési értékhatár alatti árubeszerzésnél és szolgáltatásnyújtásnál is.