Internetszolgáltatás és egyéb közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: Intézményünk együttműködési megállapodást és vagyonkezelési szerződést kötött a területileg illetékes önkormányzatokkal. A megállapodások és szerződések rögzítik azokat az ingatlanrészeket, amelyek továbbra is az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradnak, mert nem kapcsolódnak közoktatási feladat ellátásához (pl. konyha, ebédlő, szolgálati lakás). Ezeknek az ingatlanrészeknek a közüzemi díjait vagy az almérőn mért tényleges fogyasztás, vagy energetikus által meghatározott arányban számlázza tovább az a fél, akinek az ingatlanrészében található a főmérő, és aki szerződést kötött a közüzemi szolgáltatóval. A megállapodás alapján néhány intézmény esetében az önkormányzat az internetszolgáltatás megrendelője, melynek meghatározott részét (70, illetve 90%-át) továbbszámlázza intézményünk részére, intézményünk pedig az önkormányzat felé számlázza tovább azokat a közüzemi költségeket, amelyek az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradt ingatlanrészekre esnek. Az internet- és egyéb közüzemi díjakat (például távhőszolgáltatás) milyen adómértékkel kell továbbszámlázni? Intézményünk áfakörbe tartozó adóalany, nem választott alanyi adómentességet.
Részlet a válaszából: […] sem merül, így a közüzemi költségek a bérbeadás adóalapjának részét képezik, és nem számlázhatók önálló szolgáltatásként, még akkor sem, ha a szolgáltatás mérése az adott bérleményben elkülönített mérőórával történik. (A bérbeadás, -vétel fogalmát az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja határozza meg. E rendelkezés szerint bérbeadás, bérbevétel alatt a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszonyt is érteni kell, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek.)Az internethasználat díja a közüzemi költségekkel azonos megítélés alá esik, mivel az ingatlan használata, bérbevétele nélkül az adott ingatlannal kapcsolatban áthárítható internethasználati díj sem merülne fel, azaz az internethasználat továbbszámlázása sem kezelhető önálló szolgáltatásként, ebből következően – az áfa tekintetében – a közüzemi költségekkel megegyezően osztja a főszolgáltatás, azaz a bérbeadás adójogi sorsát. Mindezek alapján az Áfa-tv. 3. számú melléklete II. részének 4. pontja alá tartozó, kedvezményes, 5 százalékos adómértékkel adózó internet-hozzáférési szolgáltatás továbbszámlázása során az internethasználat díját nem lehet a kedvezményes, 5 százalékos adómértékkel továbbszámlázni.Amennyiben az önkormányzat az Áfa-tv. 88. §-a alapján adókötelezettséget választott az ingatlanok bérbeadására, úgy a rezsiköltségeket és az internethasználat díját 27 százalékos áfával kell intézményük felé továbbszámláznia. Ha nem választottak adókötelezettséget az ingatlan-bérbeadási tevékenységre, akkor az az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja értelmében mentes az adó alól, s ebből következően a közüzemi költségek, valamint az internethasználat díja, mint a bérbeadás adóalapjába tartozó tételek, nem viselnek áfaterhet.A kérdező által rendelkezésre bocsátott információk szerint vannak olyan ingatlanrészek, amelyek továbbra is az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradnak, mert nem kapcsolódnak közoktatási feladat ellátásához (pl. konyha, ebédlő, szolgálati lakás). Ezen ingatlanrészekre eső közüzemi díjakat az önkormányzat felé történő továbbszámlázás során, azaz amikor a közüzemi költségekről a számla intézményük nevére érkezik, és intézményük ezeket a költségeket számlázza tovább az önkormányzatra – figyelemmel arra, hogy nincs olyan ingatlanhasználatra vonatkozó jogviszony intézményük és az önkormányzat között (intézményük nem biztosítja ezen ingatlanrészek használatát az önkormányzat részére, mivel azok az önkormányzat tulajdonában, használatában állnak, maradnak), amelyhez járulékos költségként kapcsolódnának a közüzemi díjak – mint önálló szolgáltatás ellenértékét kell figyelembe venni, azaz a közüzemi díjakat 27 százalékos általános forgalmi adóval növelten kell bizonylatolni.A távhőszolgáltatás továbbszámlázása kapcsán az alábbiak szerint kell eljárni. Távhőszolgáltatás alatt fogalmilag a Tszt. 3. §-ának q) pontjában leírt meghatározást kell érteni, azt nem lehet a szó köznapi értelmében használni[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:      

Rezsi továbbhárítása ingatlan-bérbeadáskor

Kérdés: Egy vállalkozás saját ingatlanját bérbe adja az önkormányzatnak, amely egy háziorvos használatába adja azt tovább. A vállalkozás nincs bejelentkezve az ingatlan-bérbeadás tekintetében az áfa hatálya alá, ezért adómentes számlát állít ki a bérbeadásról az önkormányzat felé. A bérleti szerződés szerint a rezsiköltséget a vállalkozás közvetlenül a háziorvosnak számlázza tovább áfásan. Véleményem szerint a rezsiköltség továbbszámlázása a bérbeadás áfamegítélését veszi fel. A vállalkozás részéről kérdésként merül fel, hogy ebben az esetben a rezsiköltség továbbszámlázása áfa felszámításával történik vagy sem, illetve számlázhatja-e egyáltalán a rezsiköltséget a háziorvos felé, akivel nem áll szerződéses jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] közüzemi költséget, akkor az minden esetben az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti járulékos költség, és mint ilyen, osztja a főszolgáltatás, azaz a bérbeadás áfarendszer-beli megítélését, függetlenül attól, hogy a közüzemi költségek összegének meghatározása elkülönített mérőóra segítségével vagy pedig vetítési alappal került meghatározásra. A bérbeadás során felmerült közüzemi szolgáltatások ugyanis nem önmagukban, önállóan minősülnek, hanem a bérbeadáshoz szorosan kapcsolódnak, a bérbeadás teljesítéséhez elengedhetetlenül szükségesek, hiszen amennyiben a bérlő nem veszi bérbe az ingatlant, rá áthárítható közüzemi költség fel sem merül, így elmondható, hogy akár van elkülönített mérésre lehetőség, akár nincsen, a közüzemi költségek a bérbeadás adóalapjának részét képezik, ezért nem számlázhatók önálló szolgáltatásként még akkor sem, ha a szolgáltatás mérése az adott bérleményben elkülönített mérőórával történik.Az Áfa-tv. 70. §-ának (1) bekezdése szerinti járulékos költséggel kapcsolatban kialakított rendező elvek szerint termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke olyan esetben értelmezhető járulékos költségként, ha azt ugyanaz az adóalany teljesíti (akár közvetített ügyletként), aki a főügyletet (termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást) is. Tekintettel azonban arra, hogy a kérdésben leírt esetben ez nem valósul meg, a fent írtak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.
Kapcsolódó címkék:        

Kivett saját használatú út értékesítése

Kérdés: Önkormányzat tulajdonában lévő "kivett saját használatú út" kivehető a forgalomképtelen törzsvagyonból, és áttehető a forgalomképes törzsvagyonba értékesítés céljából?
Részlet a válaszából: […] vagyonnak minősít [az a) és b) pont a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon],c) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.Az Nvt. 5. §-ának (3) bekezdése szerint helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznaka) a helyi közutak és műtárgyaik,b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, közkertek.A Kkt. 32. §-ának (1) bekezdése szerint az úthálózat közutakból és a közforgalom elől el nem zárt magánutakból áll. Az országos közúthálózat az állam tulajdonában, a helyi közúthálózat a települési vagy területi önkormányzat tulajdonában van. Magánútnak minősülnek a természetes személyek és a jogi személyek tulajdonában álló területen lévő utak.Magánútnak minősül továbbá az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt út, az ingatlan-nyilvántartásban "kivett, saját használatú út" megnevezéssel nyilvántartott ingatlanon vezető út, továbbá az állam tulajdonában és a vízügyi igazgatási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Továbbszámlázott közüzemi díj áfája

Kérdés: Társaságunk vagyonkezelői használati jog alapján használ olyan ingatlant, ahol más intézmények is vannak az ingatlanban (szintén vagyonkezelői szerződés alapján). Az ingatlannak közművenként 1 mérőórája van (külön víz, villany, gáz), ami a társaságunk nevén van, és fizeti a számlákat a közműszolgáltatók felé. Szerződés alapján területarányosan számlázzuk tovább a közüzemi díjakat azoknak az intézményeknek, amelyek az ingatlant használják még rajtunk kívül. A közüzemi díjakat milyen áfakulccsal kell továbbszámláznunk ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is. A társaságukra hárított áfa a továbbszámlázás arányában levonásba helyezhető.A kiszámlázáskor főszabály szerint ugyanolyan áfamértékkel kell számolni, mint ahogy az eredeti számlát kapták. Ez alól kivétel a távhőszolgáltatás, mivel csak a távhőszolgáltató számlázhat 5%-os áfamértékkel. Társaságuk a továbbszámlázás okán nem válik távhőszolgáltatóvá, ezért 27%-os áfamértékkel kell a távhőt kiszámlázni. Ugyanakkor a kapott számla alapján 5%-os áfát tudnak levonásba helyezni.Az áramszámlán található áfakörön kívüli tételeket 27% áfamértékkel kell kiszámlázni, mivel az áramszolgáltató azokat a díjakat adóként szedi be, de társaságukra azok az adófizetési kötelezettségek nem vonatkoznak, ezért már nem szedheti be elszámolási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.
Kapcsolódó címkék:    

Kollégiumi szobák nyári hasznosítása

Kérdés: Közoktatási intézmény vagyunk, és a kollégiumi szobáinkat, ahol többnyire diákok tartózkodnak (az iskola tanulói, alaptevékenységhez kapcsolódóan), egyéb árbevétel érdekében biztosítani szeretnénk – alkalomszerűen nyáron – szálláshelyet felnőtteknek és gyermeknek vegyesen, nem az alaptevékenységgel kapcsolatosan. Kell-e minősítéssel rendelkezni a kereskedelmi szálláshelyek működtetése céljából? Szükséges-e ilyen esetben engedély kérése kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra? Milyen áfavonzata van ennek a szolgáltatásnak? Kell-e idegenforgalmi adót, turisztikai hozzájárulási adót fizetni? Tanulmányi kiránduló csoport esetében 18 éven és azon aluli, illetve felüli diákok esetében milyen adóvonzat terhel minket? Kell-e bármely tevékenység miatt csatlakoznia a fenntartónak/köznevelési intézménynek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz (NTAK)? Amennyiben igen, mely tevékenységek miatt?
Részlet a válaszából: […] bekezdésének i) pontja alapján nem minősül adómentes tevékenységnek. Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint adómentesnek a köz- vagy felsőoktatásban részt vevő diákok, hallgatók részére nyújtott kollégiumi ellátás minősül.A jelenleg hatályos jogszabályok alapján Magyarországon kizárólag olyan szálláshelyen lehet szálláshely-szolgáltatást nyújtani, amely– a szálláshely-szolgáltatásra irányuló szándékát a területileg illetékes kereskedelmi hatóságnak (jegyző) bejelentette, és a kereskedelmi hatóság nyilvántartásba vette;– az NTAK-ba regisztrált, így rendelkezik NTAK regisztrációs számmal;– szálláshelykezelő szoftvert használ;– teljesíti napi adatszolgáltatási kötelezettségét az NTAK felé;– teljesíti adattovábbítási kötelezettségét a VIZA rendszer felé.Az NTAK adatszolgáltatási kötelezettség a szálláshely-szolgáltatói tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig, minden napra vonatkozóan fennáll, függetlenül attól, hogy az adott szálláshely éppen nyitva volt-e vagy sem, fogadott-e vendéget vagy sem.A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit és a szálláshely-üzemeltetés bejelentésének rendjét a Kertv., a 2009. évi LXXVI. törvény és a 239/2009. Korm. rendelet szabályozza. Ezek alapján a kollégium nyári férőhelykénti kiadása egyéb szálláshelynek minősül Kertv. 2. §-ának 40. pontja szerint.Az országosan egységes nemzeti szálláshely-minősítő rendszer az egyéb szálláshelyekre is kiterjed. Szálláshely-üzemeltetési tevékenység csak olyan szálláshelyen folytatható, amely megfelel a szálláshely-minősítő szervezet elektronikus felületén közzétett, az adott szálláshelytípusra vonatkozó követelményeknek. A szálláshely-minősítés közérdekű feladat, melyet a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület Nonprofit Kft. lát el.Az Áfa-tv. 82. §-ának (2) bekezdése és 3. sz. melléket II. részében foglalt táblázat 5. pontja szerint a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfamértéke az adó alapjának 5 százaléka, amely turizmusfejlesztési hozzájárulási adó alá esik.Az 1990. évi C. törvény alapján idegenforgalmiadó-kötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:      

Cégtelefon magáncélú használata

Kérdés:

Ha a telefonszámla nem tartalmaz TESZOR-számot, akkor kell-e a cégtelefon magáncélú használatát számfejteni, jelenteni? Illetve a számla megnevezéséből nem egyértelmű, hogy tartalmaz-e forgalmi díjat? A megnevezés a következő: Díjcsomag neve és kiegészítő percdíj.

Részlet a válaszából: […] Áfa-tv.-ben előírton túli adatok, pl. TESZOR-szám szerepeljen a számlán. A TESZOR-szám számlán való szerepeltetése vagy nem szerepeltetése független az Szja-tv. előírásaitól. Természetesen a cégtelefon magáncélú használatát számfejteni kell. Az Szja-tv. 70. §-ának (1) bekezdése: Egyes meghatározott juttatásnak minősül a) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem; b) a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem; c) telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból ca) a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve – ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges – a kiadások 20 százalékának, cb) ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékának a magánszemély által meg nem térített része. Abban az esetben, ha a magáncélú telefonhasználat tételes elkülönítése nem lehetséges, a kifizetőt terhelő számlázott érték 20 százalékát kell a magáncélú használat értékének[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas közalkalmazott továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Önkormányzatunk a fenntartója a községi óvodánknak. Tavaly augusztusban új óvodavezetőnk lett, miután a régi vezető a nők 40 éves korkedvezményével nyugdíjba vonult. A napokban bejelentette a vezető, hogy idén augusztus 1-jétől elköltözik településünkről, így ha lehet, akkor áthelyezéssel menne az új intézménybe. A 159/2023. Korm. rendelet következtében 2023. augusztus 31-e után is foglalkoztatható közalkalmazotti jogviszonyban a nyugdíjas pedagógus a nyugellátás folyósítása mellett. Az intézményvezetői pályázat kiírása esetén a korábbi intézményvezető – aki a nők 40 éves korkedvezményével nyugdíjba vonult tavaly, 2022. szeptember 1. napjával – pályázat benyújtása esetén kinevezhető-e intézményvezetőnek úgy, hogy az intézményvezetői juttatás mellett a nyugellátására is jogosult? Az említett rendelet vezetői megbízás esetére is szól?
Részlet a válaszából: […] többek között – közalkalmazotti jogviszonyban áll, azzal, hogy a kormány rendeletben meghatározhatja a rendeletben felsorolt jogviszonyok vonatkozásában azokat az eseteket, amelyek tekintetében nem alkalmazandó ez a mentesítési szabály.A 269/2022. Korm. rendeletben határozták meg az öregségi nyugdíj és egyes más ellátások folyósításának, valamint a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 268/2022. Korm. rendelet alkalmazása alóli kivételeket. A rendelet kimondja, hogy az öregségi nyugdíj és egyes más ellátások folyósításának, valamint a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 268/2022. Korm. rendelet nem alkalmazandó abban az esetben, ha a rendeletben meghatározott jogviszony (így például a közalkalmazotti jogviszony) nem szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál vagy köznevelési vagy szakképző intézményben áll fenn.Az öregségi nyugdíjra jogosult személy szintén foglalkoztatható a nyugdíj szüneteltetése nélkül, ha a rendeletben meghatározott jogviszony, illetve megbízási jogviszony érettségi vizsgák és az országos középiskolai tanulmányi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.
Kapcsolódó címkék:  

Gépjárműadó-túlfizetés elszámolása

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjának korábbi évekről van túlfizetése gépjárműadó kapcsán. Az önkormányzatnál fennálló túlfizetését a NAV figyelembe veheti-e?
Részlet a válaszából: […] kapcsán nem rendelkezett a túlfizetés adóhatóságok közti átvezetéséről.A Gjt. 19/C. §-ának (2) bekezdése szerint a 2021. január 1-jét megelőző időszakra eső gépjárműadó-kötelezettséggel összefüggő adóhatósági feladatokat a 2020. december 31-én hatályos 9. § alapján illetékes és az Art. 2020. december 31-én hatályos 141. §-ának (2) bekezdése alapján hatáskörrel rendelkező önkormányzati adóhatóság látja el.Ha tehát az adóalany magánszemélynek az önkormányzati adóhatóságnál áll[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Mt. hatálya alatt foglalkoztatott munkavállaló

Kérdés: Önkormányzatunk 4 főt foglalkoztat az Mt. hatálya alatt: közművelődési referenst, közművelődési asszisztenst, pályázati referenst és rendszergazdát. A KIRA rendszerben az alkalmazásuk kezdetén a 84-gyel kezdődő kulcsszámot választottuk, mert ennek az elnevezését találtuk megfelelőnek (önkormányzat és intézményei). Azonban ezen a kulcsszámon belül csak fizikai alkalmazottak szerepelnek (segédmunkás, betanított munkás stb.). A beszámoló készítése során szembesültünk azzal, hogy a MÁK által megküldött 08-as űrlapon ez a négy kolléga a fizikai alkalmazottak soron szerepel a kulcsszámuk miatt. A megyei kincstár azt mondta, hogy mivel a kulcsszámrendszer jogszabályban van rögzítve, ezért a 84-es kulcsszám után csak fizikai alkalmazotti besorolásra van lehetőség. A kulcsszámrendszer első két karakterét megvizsgálva máshova nem tudjuk őket besorolni, mert pl. nem külön intézményben dolgoznak, nem államigazgatási szerv stb. Ebben az esetben hogy járunk el helyesen? Ez azt jelenti, hogy Mt. hatálya alatt nem foglalkoztathatunk dolgozókat a fent leírt 4 munkakörben?
Részlet a válaszából: […] önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.Nem kell alkalmazni a Kjt.-t az ezen szervnél közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottakra, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján foglalkoztatott munkavállalókra.A Kttv. hatálya kiterjed – többek között – a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület-felügyelete, a közös önkormányzati hivatala (a továbbiakban: képviselő-testület hivatala) köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára. Nem terjed ki a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – polgármesteri hivatalban – foglalkoztatottakra, mert rájuk a Kjt. hatálya terjed ki, esetükben tehát közalkalmazotti jogviszonyt kell létesíteni.A polgármesteri hivatalnál tehát főszabályként közalkalmazotti jogviszonyt kell létesíteni, míg[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.
Kapcsolódó címkék:  

Köztisztviselő jubileumi jutalma

Kérdés: A polgármesteri hivatal egyik köztisztviselője az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik:
1. Községi Tanács VB (GAMESZ) 1989. 08. 01. – 1990. 12. 31.;
2. Napközi otthonos óvoda (GYED ideje alatt, határozott idejű szerződése lejárt, nem volt jogviszonya) heti 20 óra, 1993. 02. 08. – 1993. 05. 31.;
3. Napközi otthonos óvoda 1994. 04. 01. – 1998. 09. 15. (közalkalmazott, dajka);
4. Polgármesteri hivatal 2000. 11. 10. – 2002. 06. 30. (közcélú foglalkoztatás keretében);
5. Polgármesteri hivatal 2002. 07. 01-től folyamatosan.
A jubileumi jutalom számításánál mely jogviszonyokat lehet beszámítani?
Részlet a válaszából: […] alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt,c) a hivatásos szolgálati jogviszony időtartamát,d) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valaminte) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban,f) a Kttv., a Ktv., a Ktjv., illetőleg a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,g) az állami vezetői szolgálati jogviszonybantöltött időt kell figyelembe[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
…
9