116 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] tekintetében, ahol a Mötv. „a választáshoz, a választás eredményének jogerős megállapításához, illetve a választás napjához jogkövetkezményt fűz, ott a jogkövetkezmény alkalmazásának kezdő időpontjaként 2024. október 1. napját kell érteni”. A törvény nem részletezi, mikori lakosságszám veendő alapul az illetmény összegének megállapításánál, így azt sem mondja ki, hogy a KSH által közzétett, január 1-jei lakosságszámból kellene kiindulni. A fenti rendelkezések értelmezésével ugyanakkor arra juthatunk, hogy a 2024. október 1-jei lakosságszám veendő alapul.A második kérdésre igen a válasz, hiszen a Mötv. 71. §-ának (4) bekezdése úgy fogalmaz, hogy „a polgármester illetménye a (2) bekezdésben meghatározott összeg ... %-a a ...–... fő lakosságszámú település polgármestere esetében”. A törvény nem tartalmaz eltérési lehetőséget e szabályától, ez egy kötelező érvényű rendelkezés. Tehát ha a lakosságszám változik, akkor a polgármester átkerül egy másik illetménysávba, az illetménye pedig nő vagy csökken. Megjegyezzük, hogy a Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése nem rendeli alkalmazni a Kttv. 133. §-át, amelyben az illetménynek a tárgyévre vonatkozóan történő megállapíthatóságáról van szó. Tehát nincs akadálya a tárgyév közbeni illetményváltozásnak sem. A Kttv. 225/K. §-ának (5) bekezdése[…]

Részlet a válaszából: […] lakóhelytől való távollét); hivatali, üzleti utazásnak minősül továbbá a magánszemély törvényben megállapított különleges jogosítványt gyakorló, belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez, vagy az említett jogi személy tagsága mellett működő külföldi vagy belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez kapcsolódó utazása, akkor is, ha a magánszemély nem áll munkaviszonyban az említett jogi személlyel, egyéb szervezettel.A kérdés szerint hivatali, üzleti utazásról van szó.Az Szja-tv. 3. §-ának 16. pontja szerint költségtérítés: az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni), amelyet e törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély.Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket: a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is –, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek.Az előzőek alapján az utazás, szállás költségének megtérítése nem keletkeztet sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettséget.Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 4.7. c) pontja: a két- és többoldalú nemzetközi megállapodások[…]

Részlet a válaszából: […] 26. pontja alapján.A reprezentációs célokra megvásárolt italok az Szja-tv. alkalmazásában egyes meghatározott juttatásnak minősülnek, melynek adókötelezettségét az Szja-tv. 70. §-ának (4) bekezdése alapján kell meghatározni. A juttatás értékének meghatározásához a visszaváltási díjat is tartalmazó árat kell figyelembe venni.A visszaváltható csomagolás adózási szempontból vagyoni értéknek tekinthető, hiszen értéket (darabonként 50 forintot) képvisel. Ebből következően az Szja-tv. hatályos szabályai szerint alapvetően adókötelezettség keletkezik akkor, amikor bármely módon lehetővé válik, hogy a magánszemély rendelkezzen ezzel a vagyoni értékkel, visszaváltsa azt, és a kapott összeget saját céljaira használja fel.Ilyen esetben juttatónak (kifizetőnek) az minősülhet, aki megteremti azt a lehetőséget, hogy a magánszemély hozzájusson az említett vagyoni értékhez. Ez lehet akár a reprezentációs eseményt megszervező vállalkozás, a takarítókat foglalkoztató vállalkozás vagy maga a reprezentációs keretet biztosító szervezet, vállalkozás.Egyebekben az adókötelezettséget az Szja-tv. 2. §-ának (6) bekezdése alapján a juttató és a magánszemély között fennálló jogviszony alapján kell(ene) meghatározni (pl. munkaviszony), a bevételből (csomagolásonként 50 forint) adóelőleget kell(ene) megállapítani, és a magánszemélynek kifizetett egyéb összegekből (pl. munkabér) levonni [Szja-tv. 46. § (6) bekezdése]. Ha nincs[…]

Részlet a válaszából: […] jog illeti meg;– a munkavállaló a munkáltató szervezetrendszerébe integráltan végzi a munkakörébe tartozó munkát, a munkavégzés rendszeres és folyamatos;– munkavállalói oldalon csak természetes személy állhat;– a munkavégzés kizárólag személyesen történhet;– a munkavállaló munkájáért munkabért kap;– a munkavállaló a munkáltató eszközeivel, az általa megjelölt helyen végzi a munkát;– a munkavégzés költségét a munkáltató viseli.A megbízási jogviszony jellemzői:– gondossági kötelem;– a gondos ügyellátásra tekintettel a megbízó a megbízási díjat akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre;– a szerződés alapvetően szóban és írásban egy-aránt megköthető;– a megbízott a megbízó célszerű és szakszerű utasításait köteles végrehajtani, az utasítás kiterjedhet az ügy egészére;– a megbízottnak az ügy ellátásával kapcsolatban felmerülő költségeit a megbízó viseli;– a megbízott saját eszközeivel végzi az ügyellátást;– esetenként köteles a megbízott a megbízót tájékoztatni;– a megbízott a teljesítéshez[…]

Részlet a válaszából: […] adómentességnek felel meg, akkor annak alkalmazását 2025. január 1-jétől lehetővé kell tenniük a területükön nem letelepedett, de a Közösség területén székhellyel rendelkező adóalanyok számára is, a saját területükön letelepedett adóalanyoknak biztosított feltételek mellett. Ennek megfelelően az Áfa-tv. XIII. fejezete (Alanyi adómentesség) 2025. január 1-jétől hatályos két új alcímmel, szabályozási körrel egészült ki (az adómentességnek a belföldön letelepedett adóalanyok által a Közösség másik tagállamában történő választására vonatkozó szabályok; az alanyi adómentességnek a belföldön nem letelepedett adóalanyok által belföldön történő alkalmazására vonatkozó szabályok).A 2025. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint az adóalany csak abban a tagállamban járhatott el alanyi adómentes adóalanyként, ahol gazdasági céllal letelepedett. A Héa-irányelv kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályainak módosítása (amely 2025. január 1-jétől alkalmazandó) előtt tehát a kisvállalkozások csak akkor részesülhettek a kisvállalkozásokra vonatkozó szabályozás szerinti mentességben, ha az áfafizetési kötelezettség helye (azaz a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítési helye) szerinti tagállamban telepedtek le. Ennek eredményeként az azon tagállam(ok)ban teljesített ügyletek okán, amely tagállam(ok)ban nem telepedtek le, a kisvállalkozásoknak minden egyes ilyen tagállamban nyilvántartásba kellett vetetniük magukat, és teljesíteniük kellett az áfakötelezettségeket (például áfabevallás benyújtása stb.), kivéve, ha a tagállami szabályozás erre a vevőt, a szolgáltatást igénybe vevőt kötelezte.2025. január 1-jétől az Európai Unióban székhellyel rendelkező adóalanynak meghatározott feltételek mellett lehetősége nyílik olyan tagállamban is alanyi adómentességet választani, ahol nem telepedett le, úgy, hogy ehhez kizárólag a letelepedése szerinti tagállamban kell nyilvántartásba vetetnie magát.Az új szabályozás értelmében tehát 2025. január 1-jétől egyrészt a belföldön székhellyel, székhely hiányában lakóhellyel (a továbbiakban együtt: székhellyel) rendelkező adóalany a Közösség olyan másik tagállamában teljesített ügyletei tekintetében is választhatja, hogy alanyi adómentes adóalanyként jár el, amely tagállamban nem telepedett le, és amely tagállam adómentességet biztosít a kisvállalkozások számára, másrészt a Közösség másik tagállamában székhellyel rendelkező adóalany Magyarországon végzett tevékenysége tekintetében alanyi adómentességet választhat akkor is, ha belföldön nem telepedett le.Mindkét esetben feltétel, hogy az adóalany éves árbevétele ne haladja meg az adott tagállamban meghatározott tagállami küszöbértéket (ez Magyarországon jelenleg 12.000.000 forint), és az uniós éves árbevétele ne haladja meg a 100.000 eurót. Az új szabályozás kapcsán az Európai Bizottság még a 2024. év vége előtt létrehoz egy külön internetes oldalt, amelyen egyebek mellett a tagállamok által alkalmazott értékhatárok is áttekinthetőek lesznek.A határon átnyúló alanyi adómentesség alkalmazásának nem feltétele, hogy az adóalany a székhelye szerinti tagállamban is alanyi adómentességet alkalmazzon. Így például egy nem alanyi adómentes magyar adóalany választhatja, hogy például a Németországban és Ausztriában teljesített ügyletei-re alkalmazza a határon átnyúló alanyi adómentességet, míg belföldön az általános szabályok szerint áfakötelesen értékesít. A módosítás eredményeként továbbá a Közösség területén kívül székhellyel rendelkező adóalany nem választhat alanyi adómentességet akkor sem, ha a Közösség területén állandó telephelye vagy szokásos tartózkodási helye van.A határon átnyúló alanyi adómentesség választásához, alkalmazásához egy úgynevezett előzetes nyilatkozatot kell az adóalanyoknak benyújtaniuk. Az előzetes nyilatkozatot az adóalanyok a székhelyük szerinti tagállamban nyújtják be az előírt adatok megadásával (név, tevékenység, székhely, az adómentesség választásával érintett tagállam(ok), árbevételi adatok stb.). A székhely szerinti tagállam az adatokat azok rendelkezésére bocsátásától számított 15 munkanapon belül az adómentesség választásával érintett tagállam(ok) részére továbbítja. A benyújtott adatok alapján a székhely szerinti és a kérelemmel érintett tagállami hatóság(ok) megvizsgálják a kérelmet. A székhely szerinti tagállam ennek részeként az uniós árbevételi értékhatárnak való megfelelést vizsgálja, míg a mentességet biztosító tagállam(ok) az adott tagállami[…]

Részlet a válaszából: […] képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével, a szervezeti és működési szabályzat egyidejű módosításával megváltoztathatja”. Ehhez kapcsolódóan a Kttv. 225/A. §-ának (2) bekezdése kimondja: „a főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya a megválasztásával jön létre, ha főállású polgármesterként választották meg, vagy pedig a szervezeti és működési szabályzat módosításával jön létre, ha a képviselő-testület a társadalmi megbízatást – a polgármesterrel egyetértésben – főállásúra változtatja”. Hasonlóképpen, a 225/B. § (2) bekezdése azt tartalmazza, hogy „a főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya megszűnik a tisztségének megszűnésével, a tisztség megszűnése napján, továbbá a szervezeti és működési szabályzat módosításával szűnik meg, ha a képviselő-testület a főállású foglalkoztatási jogviszonyt – a polgármesterrel egyetértésben – társadalmi megbízatásúra változtatja”.Jelen esetben tehát az az alapvető közjogi kérdés – mely kihat a foglalkoztatási jogviszonyra is –, hogy az újraválasztott polgármester e tisztsége az előző folytatása-e, vagy attól független, új tisztség. A fenti szabályok értelmében az utóbbi. Ezt megerősíti a Kúria által 2017. március 9-én közzétett, „Tájékoztató a Kúria által tárgyaláson elbírált Mfv.II.10.505/2016. számú ügyről a több ciklusban újraválasztott polgármester szabadságának pénzbeli megváltása tárgyában” című közlemény is, melyben szerepel a következő: „A polgármester megbízatása egy választással létrejövő sajátos közszolgálati jogviszony, amely minden egyes választást követően új megbízást és ebből következően új sajátos közszolgálati jogviszonyt hoz létre. A törvény alapján önálló és határozott időre létrejött jogviszonyok akkor sem minősíthetők »folyamatosnak«, ha a foglalkoztató önkormányzat az egyes ciklusok lejártával nem ad ki munkáltatói igazolást és elszámolást. Az ekként egymástól független jogviszonyok alapján keletkezett igények elévülését pedig külön kellett vizsgálni.”A Mötv. 146/J. §-ának (1)–(2) bekezdésébe foglalt speciális szabályozás alapján a 2024-ben megválasztott polgármester tekintetében, ahol a Mötv. „a választáshoz, a választás eredményének jogerős megállapításához, illetve a választás napjához jogkövetkezményt fűz, ott a jogkövetkezmény alkalmazásának kezdő időpontjaként 2024. október[…]

Részlet a válaszából: […] többiek közül kiemelkedő, magas színvonalú munkavégzéssel jellemezhető kollégák honorálása. Ennek fényében az a megoldás, hogy az adott képviselő-testületi hivatalnál mindenki személyi illetményben részesül, felveti a kérdést, hogy minden kolléga valóban „kivételes” teljesítményt nyújt-e, illetve kihez képest kivételes a teljesítménye, ha mindenkié az; illetőleg, hogy mennyire megalapozottak a minősítések, teljesítményértékelések. Éppen ebből, a személyi illetmény rendeltetésével összhangban nem álló gyakorlatból ered a mostani probléma, hogy az újonnan alkalmazni kívánt jegyző esetében a felvételkor nincs lehetőség személyi illetmény megállapítására, és ez bérfeszültséget eredményez a hivatalon belül. Kivételt, minősítésen, teljesítményértékelésen nem alapuló személyiilletmény-megállapítást a Kttv. ugyanis nem tesz lehetővé, illetve ilyen szabály a végrehajtási rendeletekben sincs.A 10/2013. Korm. rendelet 12. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy az évi kétszeri (január 1. – január 31., valamint június 15. – július 15. közötti) teljesítményértékelési időszaktól eltérően, „a munkáltatói jogkör gyakorlója – a szervezet sajátosságaira tekintettel – tárgyévben további teljesítményértékeléseket is végezhet.[…]

Részlet a válaszából: […] beiratkozási díj az adóévben legfeljebb – az a) és b) pont szerinti juttatási körben külön-külön – a minimálbért meg nem haladó értékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, továbbá azzal, hogy nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány.A minimálbér 2024. évben 266.800 forint. A juttatás értéke az értékhatárba belefér, és a kulturális szolgáltatás fogalmának is megfelel az élő szereplős zenés előadás, ezért adómentes. Ugyanakkor, ha többször is rendeznek ilyen eseményt, illetve juttatnak tiszteletjegyeket, akkor nyilvántartást kell vezetni arról, hogy kik, milyen értékű jegyeket kaptak az év során.Az adómentességnek nem feltétele, hogy a tiszteletjegyben részesülő magánszemély a juttató munkavállalója legyen.Amennyiben a tiszteletjegyeket más intézmények munkavállalóinak adják, akkor is fennáll az előző feltételekkel az adómentesség.[…]

Részlet a válaszából: […] állókat megillető szolgálati elismeréstől eltérő jogintézmény. A két hasonló rendeltetésű juttatás között olyan értelemben nincs kapcsolat, hogy az egyik a másikat mintegy kiváltaná. A jubileumi jutalomra való jogosultságot kizárólag a rá vonatkozó Kttv.-beli szabályok alapján kell megítélni. A Kttv. (köztisztviselőkre is irányadó) 150. §-ának (1) bekezdése értelmében „a kormánytisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom az említett kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes”. Ha tehát a 25 éves jubileumi jutalomra való jogosultságot az érintett a közszolgálati jogviszonya keletkezésének időpontja előtt szerezte meg – mint jelen esetben is, amikor már a jogviszony létesítésekor 26 év 6 nap jogosító idővel rendelkezett –, akkor a munkáltatót nem terheli a 25 éves jubileumi jutalom pótlólagos kifizetésének kötelezettsége, hiszen az említett jogviszonyban töltött idő betöltésének napján –[…]

Részlet a válaszából: […] jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a közszolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel vagy telephellyel rendelkező vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység, vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbád) aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője.Idegenforgalmi adót nem kell fizetni a 18 év alattiaknak, illetve azoknak, akik nem turisztikai célból látogatnak az adott településre. Ezeket a mentességi lehetőségeket tételesen is felsorolja a törvény, illetve az ifabevallásban is külön soron kell kimutatni. Ilyenek például: kórházban, szociális intézményben lévő fekvőbeteg, középiskolás vagy felsőfokú intézmény hallgatója (feltéve, hogy a tanulmányai miatt foglal szállást), az[…]