149 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] ezért a nyilatkozatot kiadhatják.A juttatónak a juttatásban részesülő nyilatkozata nélkül sem kell az adóalapot megnövelnie, ha olyan szervezet részére nyújt támogatást, mint amilyen a költségvetési szerv. Mindazonáltal javasoljuk kiadni a nyilatkozatot, amely tartalmazza az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét, az adomány összegét és a támogatott célt, továbbá azt a tényt, hogy költségvetési szervnél nem végez vállalkozási tevékenységet, a támogatást nem vállalkozási tevékenységhez kapta, és vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettség nem keletkezik. Az előzőek alapján az ajándék nem lesz társaságiadó-növelő tétel.Az Áfa-tv. szerint, ha az adomány közcélúnak minősül, akkor a korábban levonásba helyezett áfát illetően nincs fizetési kötelezettség az Áfa-tv. 11. §-a (3) bekezdésének a) pontja, illetve a 14. § (3) bekezdés, 259. § 9/A. pontok értelmében. Az Áfa-tv. 259. § 9/A pontja értelmében közcélú adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, az oktatási intézmény részére az alapító okiratában meghatározott tevékenysége támogatására, támogatására fordított termék, szolgáltatás…A szakképzési centrum oktatási intézmény, ezért a vállalkozónak nem merül fel áfafizetése az átadott oktatási anyagokkal kapcsolatban.Az Áhsz. 25. §-ának (9) bekezdése alapján a különféle egyéb eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni a térítés nélkül átvett – részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő – eszközök bekerülési értékét, az ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök bekerülési értékét. Az Áhsz. 25. §-ának (10) bekezdése és az Szt. 45. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint halasztott eredményszemléletű bevételként el kell határolni a térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét. Ezt a halasztott bevételt a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni.A térítés nélküli átvételre[…]

Részlet a válaszából: […] bekezdése és a (2) bekezdés b) pontja szerint, az osztalék, amelyeket az egyik szerződő államban illetőséggel bíró társaság a másik szerződő államban illetőséggel bíró személynek fizet, ebben a másik államban adóztatható.Mindazonáltal ez az osztalék abban a szerződő államban is, amelyben az osztalékot fizető társaság illetőséggel bír, ennek az államnak a jogszabályai szerint megadóztatható, de az így megállapított adó nem haladhatja meg az osztalék bruttó összegének 15 százalékát minden egyéb esetben.Ez azt jelenti, hogy ha a magánszemély egy ciprusi illetőségű társaságtól kapott osztalékot, akkor az osztalékot az illetősége szerinti állam, azaz Magyarország jogosult adóztatni. Azonban az osztalékot a forrásállam, azaz Ciprus is megadóztathatja, de az osztalék mértéke nem haladhatja meg az osztalék bruttó összegének 15 százalékát.Az Szja-tv. 2. §-ának (6) bekezdése szerint a Magyarországon adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni.Az Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdésének a) pont ac) alpontja szerint, a magánszemély osztalékból, osztalék-előlegből származó bevételének egésze jövedelem. Az Szja-tv. alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak a bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni) osztalék a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem is.Az osztalék után a 15 százalékos személyi jövedelemadót kifizető hiányában a magánszemély bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni, a jóváhagyott kifizetett osztalékot, a levont, megfizetett adót az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban – az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót levont adóként figyelembe véve – kell bevallani [Szja-tv. 8. § (1) bekezdés, 66. § (3) bekezdés].Ugyanakkor az egyezmény 24. cikke rendelkezik az adóbeszámításról. E cikk a) pontjának ii) alpontja szerint a kettős adóztatást a következőképpen kell elkerülni a Magyar Népköztársaságban: „Amennyiben a Magyar Népköztársaságban illetőséggel bíró személy olyan jövedelmet élvez, amely a 10. és 11. cikk rendelkezései szerint a Ciprusi Köztársaságban adóztatható, úgy a Magyar Népköztársaság levonja ennek a személynek a jövedelme után beszedendő adóból azt az összeget, amely megfelel a Ciprusi Köztársaságban fizetett adónak. Az így levont összeg azonban nem haladhatja meg a levonás előtt megállapított adónak azt a részét, amely a Ciprusi Köztársaságból élvezett, erre a jövedelemre esik.”Az Szja-tv. 8. §-ának (2) bekezdése pedig a következőkről rendelkezik: A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye [Szja-tv. 3. § 4. pont j) alpont] szerint külföldről származó külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó – nemzetközi szerződés hiányában – a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.A fentiek alapján, ha a magánszemély Cipruson az osztalék után 15 százalékos adót fizetett, akkor Magyarországon nem kell az osztalék utáni 15[…]

Részlet a válaszából: […] eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az anyagköltség mellett az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák együttes vételára.Ha a szerver késztermékként vásárolt eszközként kerül beszerzésre, abban az esetben csak a vételár lesz a bekerülési érték.Idegen vállalkozó által előállított eszköz beszerzése esetén a bekerülési érték része az anyagköltség és a beüzemelés, üzembe helyezés költsége.A gyártói támogatás mindkét esetben informatikai szolgáltatás.A szoftverlicenc, amennyiben egy évnél rövidebb időre szóló, akkor informatikai szolgáltatásnak minősül, ha egy évnél hosszabb ideig használható, akkor az immateriális javak között kell nyilvántartásba venni mint vagyoni értékű jog.Amennyiben tartozék is szerepel a számlán, akkor azt a tárgyi eszköz bekerülési értékének megállapításánál nem lehet figyelembe venni, a tárgyi[…]

Részlet a válaszából: […] társaság, jelen esetben az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásaiban rögzítendők. Az aktuális szerződés módosításáig a cégnevet nem lehet megváltoztatni a szállítókkal való kapcsolatban sem.A jogutódlással megszűnő gazdasági társaság könyveiben a szeptember 30-áig teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számlázott ellenértékét ki kell mutatni a vevővel szembeni követelésként, de a számlázott fizetendő áfát nem az adóhatósággal szembeni kötelezettségként kell könyvelni, mivel annak az Áfa-tv. 58. §-a szerinti bevallása szeptember 30-ig még nem volt esedékes, hanem egyéb kötelezettségként kell kimutatni. Amikor az áfafizetési kötelezettség az Áfa-tv. 58. §-a szerint esedékessé válik, akkor kell az áfát az áfabevallásba a jogutódnál beállítani, megszüntetve az egyéb kötelezettséget. Abból nem lehet probléma, hogy a számlát nem a bevallást elkészítő jogutód állította ki, hanem a jogelőd, mivel általános jogutódlásról van szó.Az Áfa-tv. 58. §-ának (5) bekezdése csak a jogutód nélküli megszűnés esetében tartalmaz eltérő előírást, mely szerint teljesítésként a jogutód nélküli megszűnést megelőző napot írja elő. Jogutódlással történő megszűnésre nincs eltérő szabály, így a kérdés szerinti kötelezettség a jogelőd szeptemberi záró bevallásába nem állítható be.Hasonló módon kell eljárni a folyamatos teljesítésű beszerzések, igénybe vett szolgáltatások bejövő számláinál is. A jogelőd társaságnak a szállítók, a szolgáltatók számláit az általános szabályok szerint a számlázott szövegben könyvelnie kell úgy, hogy az előzetesen felszámított áfát nem az adóhatósággal szembeni követelésként, hanem egyéb követelésként. Amikor az előzetesen felszámított[…]

Részlet a válaszából: […] melléklet 6.1. pontjának c) alpontja szerint adómentes bevételnek tekinthető. Ennek alapján a károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes az a juttatás, amelyet a magánszemély kap kártalanításként (ideértve a kisajátítással összefüggő járulékos költségek megtérítését, valamint a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárát is), kárpótlásként, kártérítésként, sérelemdíjként (ide nem értve a nem független felek peren kívüli, bírósági jóváhagyás nélküli megállapodása alapján kifizetett sérelemdíjat), vagyoni elégtételként, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítást, kárpótlást és kártérítést.Az Szja-tv. 1. §-ának (9) bekezdése szerint az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is)a) elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés, kártalanítás, kárpótlás címén megszerzett bevétel esetén az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni;b) késedelmi kamat vagy kötbér címén megszerzett bevétel esetén azon bevételre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem szerződésszerű teljesítésére tekintettel a kifizetése, juttatása történt.Abban az esetben pedig, ha nem mutatható ki kár a vevő oldalán, akkor a neki kifizetett kötbér – figyelemmel az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének b) pontjában foglaltakra is – egyéb jövedelemként[…]

Részlet a válaszából: […] társaságiadó-bevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol.A költségvetési szervek akkor sem alanyai a társasági adónak, ha az államháztartási szabályok szerint végeznek vállalkozási tevékenységet, esetükben nem értelmezhető a beszámolóban kimutatott vállalkozási tevékenység eredménye, ezért a Tao-tv. 3. sz. melléklete A fejezetének 13. pontja szerinti nyilatkozatot kiadhatja az intézmény. Ennek alapján a vállalkozó által adott belépőjegyek értékével nem kell megnövelni a társasági adó alapját.Az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése szerint ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket a vállalkozásából időlegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére, vagy általában, a vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen használja, illetőleg azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg.Az Áfa-tv. 259. §-ának 9/A pontja értelmében közcélú adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, az oktatási intézmény részére az alapító okiratában meghatározott tevékenysége támogatására, támogatására fordított termék, szolgáltatás…A szakképzési centrum oktatási intézmény, ezért a vállalkozónak nem merül fel áfafizetése az átadott belépőjegyekkel kapcsolatban.A térítés nélküli átvételre vonatkozó számviteli szabályokat kell abban az esetben alkalmazni, ha növekedést eredményez az intézmény vagyonában, mert pl. államháztartáson kívüli szereplőtől kapták,[…]

Részlet a válaszából: […] nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét); hivatali, üzleti utazásnak minősül továbbá a magánszemély törvényben megállapított különleges jogosítványt gyakorló, belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez, vagy az említett jogi személy tagsága mellett működő külföldi vagy belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez kapcsolódó utazása, akkor is, ha a magánszemély nem áll munkaviszonyban az említett jogi személlyel, egyéb szervezettel.A választott tisztségviselők nem állnak munkaviszonyban a társasággal, de az Szja-tv. 3. §-ának 10. pontja alapján hivatali, üzleti utazást teljesíthetnek, amennyiben igazolható, hogy a társaság tevékenységével összefüggő feladatellátás érdekében szükséges az utazás. A hivatali utazás során felmerült szállás-, utazási költségek, a részvételi díj számla alapján elszámolható kiadások.Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is –, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy[…]

Részlet a válaszából: […] alatt olyan hosszú távú megőrzés értendő, amelynek segítségével a megőrzött anyag (az e-számla) szükség esetén belátható időn belül előkereshető, az alkalmazott megoldás pedig védi az adatokat az utólagos módosítástól, illetőleg az adattárolót a megrongálódástól.A megőrzési idő független attól, hogy elektronikus vagy hagyományos számláról beszélünk, ezért az e-számláinkat is a számviteli törvényben előírt 8 évig szükséges megőrizni.Fontos tudni, hogy ha egy szerveren napi mentés készül, az még nem biztos, hogy elegendő az archiválásra – mert ezek a mentések általában nem a hosszú távú megőrzést, hanem az adatvesztés elleni gyors visszaállítást szolgálják.Az adóhatóság szerint olyan megoldások felelnek meg, amely biztosítja az adattartalom változtathatatlanságát és hosszú távú megőrzését, így adott esetben akár az egyszer írható optikai adathordozó (vagyis a CD és/vagy DVD) is megfelelő lehet, de akár a felhőalapú megoldások is.A megőrzési kötelezettséget elektronikus úton az 1/2018. ITM rendelet előírásai szerint kell teljesíteni. A rendelet 6. §-a szerint:(1) Az elektronikus dokumentum megőrzésére olyan zárt rendszer is használható, amely a dokumentum keletkezésének vagy a megőrzésre kötelezetthez történő megérkezésének időpontjától biztosítja a 3. § (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesítését.(2) Ha jogszabály az adattartalom sértetlenségének biztosítását írja elő, az teljesíthető az eredeti dokumentum formátumának, struktúrájának megváltoztatása esetén is.(3) A zárt rendszerű archiválást lehetővé tevő szoftver vagy informatikai megoldás fejlesztőjének írásban kell nyilatkoznia arról, hogy az maradéktalanul megfelel a jogszabályi előírásoknak.(4) A zárt rendszerű archiválást lehetővé tevő szoftver vagy informatikai megoldás fejlesztője és a megőrzésre kötelezett egyetemlegesen felelnek azért, hogy az alkalmazott[…]

Részlet a válaszából: […] intézményeknél dolgozók felmentési ideje vonatkozásában a Púétv. 52. §-ának (4) bekezdése a következőket tartalmazza: „egyházi (...) fenntartású munkáltatónál a munkáltató és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kinevezésbe foglalt megállapodása alapján a (2) bekezdéstől eltérő, de legalább 3 hónapos felmentési idő is megállapítható”. Tehát kérdésére az a válasz adható, hogy elsődlegesen a kinevezését szükséges megvizsgálni, hogy az tartalmaz-e az Önt megillető felmentési idő mértéke vonatkozásában rendelkezést; ha igen, akkor a kinevezésben foglalt felmentési idő illeti meg Önt. (Ha ez esetleg 3 hónapnál kevesebb, akkor az erre vonatkozó kikötés jogellenes, tehát érvénytelen, és helyette a törvény szerinti felmentési idő jár Önnek). Ha a kinevezésében nincs rendelkezés a felmentési idő mértékéről, akkor a törvény szerinti felmentési idő jár az Ön részére. A jogosító időbe be kell számítani a 2024. január 1. után köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idejét, továbbá a 2000. március 1. és 2023. december 31. között munkaviszonyban töltött idejét is, tekintettel a Púétv. 158. §-ának (4) bekezdésére, amely kimondja: „a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő alapján a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókat (…) megillető jogosultságok megállapításakor jogosító időként az átalakulás előtt közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni”. A kérdésében megadott adatok alapján tehát az Ön részére 60 nap plusz 5 hónapnyi (7 havi) felmentési idő járna, mivel 25–30 év közötti jogosító idővel rendelkezik.Ami a köznevelési foglalkoztatotti jutalmat illeti: ezt a juttatást a Púétv. 105. §-a szabályozza. A 105. § (1) bekezdése csak annyit tartalmaz, hogy „köznevelési foglalkoztatotti jutalom jár a 25, 30 és 40 évi szakmai gyakorlattal rendelkező köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak”; olyan szabály nincs a törvényben, amely ezt a juttatást csak a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak számára biztosítaná, és ebből a NOKS-alkalmazottakat kizárná. A köznevelési foglalkoztatotti[…]

Részlet a válaszából: […] felelős miniszter (azaz a nemzetgazdasági miniszter) a (…) kormányhatározat alapján járó többlet személyi juttatásoknak és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékoknak és szociális hozzájárulási adónak a kifizetése érdekében a 2. melléklet, a 7. melléklet és a 8. melléklet szerinti támogatási jogcímek fajlagos összegeit megemelheti”. A Kvtv. e mellékletei a különböző 2025. évi költségvetési támogatásokat tartalmazzák; a Kvtv. 2. melléklete II. pontjának 3. alpontjában található az „Önkormányzati hivatal működésének támogatása” jogcím, amelynek keretébe tartoznak a köztisztviselők személyi kiadásai is. A Kvtv. 2. melléklet II. 1.1. pontja rögzíti, hogy „az e melléklet szerinti jogcímeken nyújtott támogatások a tárgyév december 31-ig használhatók fel”. Magyarán a 2025-ben a támogatás terhére történő tényleges kifizetésekre használható fel mind a köztisztviselők személyi juttatásainak Kvtv. szerinti támogatása, mind a 2255/2025. Korm. hat. alapján annak megemelésével keletkező többlettámogatás. Mivel a Kttv. 146.[…]