Önkormányzati nonprofit kft. megszűnése

Kérdés: Az önkormányzat által 100%-os tulajdonban lévő nonprofit kft. 2025. október 1-jével megszűnik. Az alapfeladatai az önkormányzathoz kerülnek vissza. 2025. 10. 10-én kiállítandó 2025. szeptemberi teljesítésre vonatkozó számla esetén van a vevő nevére vonatkozó szabály? Befogadható, kifizethető pl. a nonprofit kft. nevére szóló számla a 10. hónapban, ha a teljesítés az átvétel előtt történt?
Részlet a válaszából: […] társaság, jelen esetben az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásaiban rögzítendők. Az aktuális szerződés módosításáig a cégnevet nem lehet megváltoztatni a szállítókkal való kapcsolatban sem.A jogutódlással megszűnő gazdasági társaság könyveiben a szeptember 30-áig teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számlázott ellenértékét ki kell mutatni a vevővel szembeni követelésként, de a számlázott fizetendő áfát nem az adóhatósággal szembeni kötelezettségként kell könyvelni, mivel annak az Áfa-tv. 58. §-a szerinti bevallása szeptember 30-ig még nem volt esedékes, hanem egyéb kötelezettségként kell kimutatni. Amikor az áfafizetési kötelezettség az Áfa-tv. 58. §-a szerint esedékessé válik, akkor kell az áfát az áfabevallásba a jogutódnál beállítani, megszüntetve az egyéb kötelezettséget. Abból nem lehet probléma, hogy a számlát nem a bevallást elkészítő jogutód állította ki, hanem a jogelőd, mivel általános jogutódlásról van szó.Az Áfa-tv. 58. §-ának (5) bekezdése csak a jogutód nélküli megszűnés esetében tartalmaz eltérő előírást, mely szerint teljesítésként a jogutód nélküli megszűnést megelőző napot írja elő. Jogutódlással történő megszűnésre nincs eltérő szabály, így a kérdés szerinti kötelezettség a jogelőd szeptemberi záró bevallásába nem állítható be.Hasonló módon kell eljárni a folyamatos teljesítésű beszerzések, igénybe vett szolgáltatások bejövő számláinál is. A jogelőd társaságnak a szállítók, a szolgáltatók számláit az általános szabályok szerint a számlázott szövegben könyvelnie kell úgy, hogy az előzetesen felszámított áfát nem az adóhatósággal szembeni követelésként, hanem egyéb követelésként. Amikor az előzetesen felszámított[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:    

Önkormányzati ingatlanok bérbeadása III.

Kérdés: Önkormányzat tulajdonában van egy régi iskolai épület, melyben iskola már nem működik. Más településen lévő iskolák és alapítványok tábort szerveznének ebben az épületben, így azt bérbe vennék pár napra, legfeljebb egy hétre. Megítélésünk szerint ez szintén adómentes ingatlan-bérbeadás lenne. Helyes a következtetésünk? Ez esetben a tábor felnőtt kísérőinek meg kell fizetniük az idegenforgalmi adót?
Részlet a válaszából: […] munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély.A Helyi adó-tv. 31. §-a szerint a településen székhellyel vagy telephellyel rendelkező vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés célból történő ott-tartózkodás mentesül az idegenforgalmiadó-fizetés alól.A szolgálati kötelezettség címén, például a közalkalmazottak, kormánytisztviselők, köztisztviselők vagy akár a fegyveres erők, katasztrófavédelmi szervek tagjait lehet mentesíteni, amennyiben tartózkodásuk szolgálati kötelezettségük teljesítésével függ össze. Tipikus példa erre az, amikor diákokkal kísérő tanár érkezik a szálláshelyre.Az idegenforgalmi adót bevezető önkormányzat illetékességi területén kizárólag az ott székhellyel, illetve telephellyel rendelkező, vagy a Helyi adó-tv. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó vagy vállalkozás alkalmazottja mentesíthető, és csak abban az esetben, ha a munkavállalás céljából az önkormányzat illetékességi területére érkezett vendég minden kétséget[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:  

Képviselő külföldi tanulmányútja

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a társaság az egyik tiszteletdíjas (igazgatósági tag, fb-tag) képviselőjét külföldi tanulmányútra küldje? Elszámolhatjuk-e az általa kifizetett költségekről hozott bizonylatokat, kifizethetjük-e részére? Ha igen, milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét); hivatali, üzleti utazásnak minősül továbbá a magánszemély törvényben megállapított különleges jogosítványt gyakorló, belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez, vagy az említett jogi személy tagsága mellett működő külföldi vagy belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez kapcsolódó utazása, akkor is, ha a magánszemély nem áll munkaviszonyban az említett jogi személlyel, egyéb szervezettel.A választott tisztségviselők nem állnak munkaviszonyban a társasággal, de az Szja-tv. 3. §-ának 10. pontja alapján hivatali, üzleti utazást teljesíthetnek, amennyiben igazolható, hogy a társaság tevékenységével összefüggő feladatellátás érdekében szükséges az utazás. A hivatali utazás során felmerült szállás-, utazási költségek, a részvételi díj számla alapján elszámolható kiadások.Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is –, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Új jegyző kinevezése

Kérdés: Településünk jegyzője felmentési idejét tölti, júliustól pedig mentesítve van a munkavégzés alól. Ez időszak alatt betölthető-e az állás? Ha nem, külsős jogi végzettséggel rendelkező személy (jegyző) megbízási díjjal betöltheti-e az állást, ha igen, milyen feladatokat láthat el?
Részlet a válaszából: […] struktúrának megfelelően. Önálló polgármesteri hivatal esetében az elismert hivatali létszám megegyezik a számított alaplétszámmal. Tehát a rendelkezésre álló források függvénye az, hogy a polgármesteri hivatal ki tudja-e gazdálkodni az új jegyző illetményét arra az időszakra, amely alatt a régi jegyző még a felmentési időre járó illetményét kapja.Ami a jegyzői feladatok polgári jogi szerződés (megbízás) alapján történő ellátását illeti: a Mötv. 82. §-ának (1) bekezdése alapján a polgármester pályázat alapján, határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt. Kimondja a Mötv. azt is, hogy a jegyzőre alkalmazni kell a közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó törvény vonatkozó rendelkezéseit. A (3) bekezdés szerint pedig a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a szervezeti és működési szabályzat (SzMSz) rendelkezik a jegyzői feladatok ellátásának módjáról. Ugyan a Mötv.-ben nincs olyan rendelkezés, amely kifejezetten megtiltaná a megbízási jogviszony[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Helyi iparűzési adó

Kérdés: A helyi adónak nem alanya a magyar állam és annak költségvetési szerve. Tehát értelmezésünk szerint az állami tulajdont kezelő erdészet sem. Amennyiben az erdészetnek a Helyi adó-tv. értelmezése szerinti telephelye (pl. erdő, vasút) van településünkön, abban az esetben, ha az erdészet megbízásából dolgozók helyben szállnak meg, meg kell-e fizetniük az idegenforgalmi adót, vagy mentesülhetnek alóla annak ellenére, hogy az erdészeti zrt. nem alanya a helyi adónak?
Részlet a válaszából: […] szerv, hanem gazdasági társaság, de ha közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság, akkor mentes a helyi adók alól.Az idegenforgalmi adó alanya azonban nem az erdészet, hanem a magánszemély. Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.A Helyi adó-tv. 31. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint mentes az idegenforgalmi adó alól a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a közszolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel vagy telephellyel rendelkező vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység, vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi kiküldetés vagy távmunkavégzés

Kérdés: A köztisztviselő magáncélú külföldi tartózkodása alatt vezetői engedéllyel távmunkában látja el munkaköri feladatait. A munkáltató másik külföldi országba küldi munkavégzés céljából, az indulási hely a köztisztviselő magáncélú külföldi tartózkodásának helye, és oda is fog visszaérkezni. Ez külföldi kiküldetésnek minősül-e, és hogyan alakul ebben az esetben a napidíj számítása, mi lesz a határátlépés időpontja?
Részlet a válaszából: […] megállapodik. A köztisztviselőt napidíj illeti meg.A távmunkát ezzel szemben a 30/2012. Korm. rendelet 11. § (1)–(2) bekezdései úgy definiálják, hogy ez a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végeznek, és eredményét elektronikusan továbbítják; a kinevezésbe bele kell foglalni, hogy távmunka keretében történő munkavégzésről van szó. Meg kell továbbá állapodni az utasításadás, az ellenőrzés, a munkaeszköz használata, a munkavégzéssel összefüggő költségtérítés kérdéseiről. Napidíj a távmunkavégzésre tekintettel nem jár. Nincs olyan rendelkezés, amely megtiltaná, hogy a munkavégzés munkáltató telephelyétől elkülönült helye külföldön legyen; a köznyelvben erre a „digitális nomádként” történő munkavégzés kifejezés használatos.Jelen esetben tehát az a kérdés, hogy külföldi kiküldetésről, távmunkavégzésről van-e szó, vagy a kettő kombinációjáról. Ez a munkavégzés körülményei alapján dönthető el. Véleményünk szerint az a döntő, hogy a munkáltató érdekében kerül-e sor a külföldön – meghatározott helyen – történő munkavégzésre, vagy a munkáltatónak lényegében mindegy, hogy honnan dolgozik az érintett. A kérdésben leírtakból az a következtetés vonható le, hogy a köztisztviselő magáncélból tartózkodik külföldön, az ő kezdeményezésére kerül sor – szabadság vagy fizetés nélküli szabadság helyett – az innen történő munkavégzésre. A munkáltató ezt csupán engedélyezi a számára, de nem a munkáltató adott arra utasítást, hogy külföldön legyen a munkavégzési hely. Tehát távmunkáról van szó.A külföldi tartózkodásnak az az időszaka azonban, amikor a köztisztviselő nem az általa megválasztott helyen, hanem a munkáltató által utasításba adott másik konkrét külföldi munkavégzési helyen kell, hogy munkát végezzen, már egyértelműen kiküldetésnek minősül – még akkor is, ha a kiküldetés helye ugyanabban a külföldi államban van, mint amiben egyébként a köztisztviselő magáncélból tartózkodik.Napidíjat a munkáltató[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Örökölt szövetkezeti üzletrész

Kérdés: Költségvetési szervünk egyik dolgozója a közelmúltban örökölt egy ÁFÉSZ-ben (Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet) lévő tagi részjegyet és befektetői részjegyet, amelynek kifizetését az érintett szövetkezet – tájékoztatásuk szerint – személyi jövedelemadó (szja) és szociális hozzájárulási adó (szocho) levonása mellett kívánja teljesíteni. Öröklés jogcímén adómentes lehet-e a juttatás?
Részlet a válaszából: […] éven belül kell kiadni. Az alapszabály ennél hosszabb időtartamot előíró rendelkezése semmis.A tagsági viszony megszűnése esetén a szövetkezet köteles elszámolni a volt taggal vagy jogutódjával. Nincs szükség elszámolásra akkor, ha a meghalt tag örököse a szövetkezetbe belép, és ekként folytatja az örökhagyó tagsági viszonyát.Ha a magánszemély nem kívánt a szövetkezetbe tagként belépni, akkor kerül sor a kifizetésre.A volt tagnak vagy jogutódjának (örökösnek) az elszámolás eredményeként járó vagyon két részből tevődik össze. Egyrészt megilleti a jogosultat a tag vagyoni hozzájárulásának értéke. Az elszámolás eredményeként járó másik vagyonrész a tag tagsági viszonya alatt keletkezett, lekötött tartalékkal csökkentett saját tőkének a tag vagyoni hozzájárulásával arányos része, feltéve, hogy azt nem kellett veszteségek fedezésére felhasználni. Mivel a veszteségek a saját tőkét amúgy is csökkentik, az elszámolás sémája az, hogy meg kell vizsgálni a tagsági viszony keletkezésének időpontjában a saját tőke nagyságát, majd meg kell állapítani a tagsági viszony megszűntekor ugyanezt az értéket, és ha növekmény mutatkozik, akkor a növekménynek a tartalékokkal csökkentett értékéből kell kiszámolni a tagra – a vagyoni hozzájárulásának arányában – eső részt.Az elszámolás eredményeként a volt tagnak vagy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Bankkártyás fizetés bizonylatolása

Kérdés: Az egyik kis nemzetiségi önkormányzat a bankszámlájához bankkártyával rendelkezik. Sajnos későn jelzik a bankkártya használatát, így a számla elkészültéhez képest néhány nappal később születik meg az utalványlap, így később kerül aláírásra az utalványozás, érvényesítés. Van-e esetleg erre gyakorlat, hogy ez megelőzhető legyen bankkártyás vásárlás esetén?
Részlet a válaszából: […] – jellegéből adódóan – a fizetéssel egyidejűleg kerül sor a számla kiállítására és a szolgáltatás teljesítésére, ezért a számlán a teljesítés tényének igazolása, az érvényesítés, valamint az utalványozás elvégzése a fizetést megelőzően nem lehetséges.A bankkártyával történő fizetés esetén a pénzforgalom megtörténte készpénzes vásárlásként kezelendő, melyre vonatkozóan az utalványozás és érvényesítés rendjét az Ávr. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, valamint az 53. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a költségvetési szervnek belső szabályzatban szükséges rögzítenie. A bankkártya használatára vonatkozó elszámolási, felelősségi szabályokról az Áhsz. 50. §-ának (1) bekezdése szerinti pénzkezelési szabályzatban is rendelkezni kell.A bankszámla megterhelését[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:    

Köztisztviselői bérek

Kérdés: Kérem adjanak tájékoztatást, mit kell tudni a köztisztviselői bérek összetételéről!
Részlet a válaszából: […] illetménypótlékról szóló 140–143. §-okat.Eltérő, csak a köztisztviselők illetményére vonatkozó szabályok találhatók a Kttv. 234–236. §-aiban. Ezek határozzák meg a helyi önkormányzat rendelete által a felsőfokú, illetve középfokú iskolai végzettségű köztisztviselőknek adható tárgyévi illetménykiegészítést, azt, hogy a tárgyévi alapilletmény-eltérítés a március 1. és február 28. közötti időszakra szólhat, valamint az önkormányzatoknál alkalmazandó vezetői illetmény szabályait. A 235. § pedig lehetővé teszi, hogy egységes személyi illetmény megállapítására kerülhessen sor a kivételes teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek.A 2025. évi Kvtv. 21. §-ának (3) bekezdése alapján a nemzetgazdasági miniszter a jogszabály vagy kormányhatározat alapján járó többlet személyi juttatásoknak és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékoknak és szociális hozzájárulási adónak a kifizetése érdekében az önkormányzatoknak járó támogatási jogcímek fajlagos összegeit megemelheti. Ez alapján döntés született az önkormányzati hivatal működésének támogatása megemeléséről. Ezzel összefüggésben, a Kttv. kiegészült a 257/A. és 257/B. §-okkal. Ezek rögzítik: a legfeljebb 10 000 fő lakosságszámú települési székhelyű önkormányzati hivatal esetén az önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen kapott támogatás növekményét az érintett települési önkormányzat kizárólag az önkormányzati hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Tárgyi eszközök nyilvántartása

Kérdés: Intézményünkben új gazdasági rendszer bevezetését tervezzük. A rendszer bemutatásakor láttuk, hogy a tárgyi eszközök nyilvántartásában különálló eszközként kezeli a program a nagy értékű tárgyi eszközöket és külön eszközként a tartozékokat. A jelenleg használt gazdasági rendszerben a tartozék az eszköz részét képezi (hiszen önálló eszközként nem működik, csak a főeszközzel), a tartozék értéke az eszköz értékét növeli, az értékcsökkenés az eszköz jellegétől függően kerül elszámolásra (14,5%, 33% stb.). Az új gazdasági rendszer kapcsán elbizonytalanodtunk. Szabályos lehet-e az (természetesen a számviteli politikában részletezve), ha a tartozékokat különálló eszközként kezeli a program, mivel így jellemző lesz az, hogy egy nagy értékű eszköznek lehet kis értékű tartozéka (pl. ultrahangkészülék és a hozzá tartozó ultrahangfejek)?
Részlet a válaszából: […] növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték. Az Áhsz. 4. §-ának (1) bekezdése szerint a számviteli alapelveken túl a könyvvezetés és az éves költségvetési beszámoló elkészítése során az Szt. rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha azt az Áhsz. kifejezetten elrendeli. Az Szt. 47. §-ának (7) bekezdése írja elő, hogy a tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges és a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke a tárgyi eszköz bekerülési értéke részének tekintendő. Az Áhsz. azonban ezt az előírást nem rendeli alkalmazni. A tartozékokat tehát külön szükséges nyilvántartásba venni, figyelembe véve a használati időt.A tárgyi eszközről és az éven túl használandó tartozékról külön-külön[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
14