Közüzemi díjak visszatérítése

Kérdés: Önkormányzatunk 2023-ban a gázszolgáltató által kiállított számlák alapján továbbszámlázta a rezsiköltséget. 2024-ben a gázszolgáltatónál megtörtént az elszámolás, túlfizetésbe esett az önkormányzat, és így a vállalkozó is, akinek továbbszámláztuk a költséget. A túlfizetést a gázszolgáltató visszautalta, könyveltük mint egyéb bevétel – azon belül kiadások visszatérítései. Kiállítottuk a túlfizetésről a számlát, majd sztornóztuk is, mert teljesen elbizonytalanodtunk könyvelésileg. Csak ezzel a vállalkozást is nehéz helyzetbe hoztuk. Hogyan kell helyesen kezelni a túlfizetést a vállalkozás szempontjából? Ha kiszámlázhatjuk a túlfizetést (mint negatív bevétel), akkor hogyan kell helyesen könyvelni? Szembe lehet-e állítani azzal az idei bevétellel, amit a szolgáltató visszautalt?
Részlet a válaszából: […] bevételként könyvelni a jóváírás időpontjában.Az Áfa-tv. 153/C. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, és ennek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege csökken, az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a különbözet alapjául szolgáló, a 127. § (1) bekezdésében említett okiratot módosító vagy azt érvénytelenítő okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja, feltéve, hogy az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege közvetlenül olyan, a 127. § (1) bekezdésében említett okiraton alapul, amelyet más fél (hatóság) bocsátott ki.Az előző rendelkezés alapján Önöknek, amikor a gázszolgáltató negatív számláját megkapták, a jóváíró számla kézhezvételének áfabevallási időszakában az áfabevallás 31. sorában, fizetendő adót növelő tételként kellett beállítani. Ez nem jelent önellenőrzést. Ha viszont az előírt határidőben történt [153/C. § (1) bek a) pont], akkor önellenőrzéssel kell javítani azt a bevallást, amelyben a jóváíró számlát megkapták, de legkésőbb a követő hónapot.Ugyanígy kell eljárnia a vállalkozónak is az önök negatív számlája alapján.A negatív összegű számlák korrekciós bizonylatnak tekintendők, ezeket az áfatörvény 10. mellékletének 10. pontja alapján szükséges szerepeltetni a belföldi összesítő jelentésben:„10. A 9. pont szerinti számla módosítása vagy érvénytelenítése esetén a számlával egy tekintet alá eső okiratot befogadó adóalany abban a bevallásban, amelyben a módosítás, érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a módosított, érvénytelenített számlát érintően a 9. pont szerint nyilatkozni. Ebben az esetben az adóalany[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.
Kapcsolódó címkék:      

Reprezentációs ásványvizes palackok kezelése

Kérdés: Költségvetési intézményünk reprezentációs költség címen ásványvizet vásárolt szupermarketben. A számlán fel van tüntetve a műanyag palackok utáni 50 forintos göngyölegdíj. A reprezentációs kiadáshoz kapcsolódó göngyölegnek mi a helyes könyvelési technikája? Kötelezi-e jogszabályi előírás az intézményt a göngyöleg kötelező jellegű visszavitelére, hogy az ebből fakadó költség visszatérüljön? Ha jogszabály nem kötelez, de az intézmény saját hatáskörben visszaváltja, akkor mi a helyes könyveléstechnikai eljárás, ha:
1. a következő vásárlásnál a visszakapott összeget levásárolja?
2. a göngyöleg árát készpénzben visszakapja?
3. visszautalásra kéri az összeget?
Hogyan kell eljárni, ha a műanyag palackot az intézmény kidobja vagy elveszíti? Tartozik-e anyagi felelősséggel az így cselekvő alkalmazott? Ha a közpénzből vásárolt göngyöleget valamely dolgozó hazaviszi abból a célból, hogy saját maga visszaváltsa, akkor az jogszabályellenes tevékenységnek számít-e? Szükséges-e az ilyen esetekben intézkedni?
Részlet a válaszából: […] visszaváltják-e a műanyag palackokat vagy kidobják. Amennyiben nem váltják vissza a palackokat, azzal kárt okoznak az intézménynek. Javasoljuk, hogy szabályozzák le a visszaváltási díjas palackok kezelésének rendjét, a dolgozók ezzel kapcsolatos felelősségét.Az Szt. szabályozza a visszaváltási díj kezelését, de ezt az Áhsz. nem vette át, és nem is került a rendeletbe ezzel kapcsolatosan sajátos előírás.A beszerzéskor a számlán feltüntetett visszaváltási díj nem része a bekerülési értéknek, azt a K355. Egyéb dologi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.
Kapcsolódó címkék:      

Tanároknak adott ajándék

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat külföldön vásárolt ajándékokat a tanároknak évzáró ünnepségre. A külföldi számviteli bizonylat/nyugta után lesz szja- és szochofizetési kötelezettsége a nemzetiségi önkormányzatnak?
Részlet a válaszából: […] üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány). Az üzleti ajándék adózási szempontból egyes meghatározott juttatásnak minősül az Szja-tv. 70. §-ának (2) bekezdése értelmében. Emiatt az ajándék értékének 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetni az ajándékot nyújtónak. Valószínűleg a kérdezőt az téveszthette meg, hogy az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének s) pontja szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket: a reprezentációt és az üzleti ajándékot, ha a juttatót az adott juttatás tekintetében a belföldi jogszabály alapján nem terheli adókötelezettség. Ez azonban arra az esetre vonatkozik, ha a belföldi magánszemély külföldön, külföldi cégtől kap üzleti ajándékot, akkor a magánszemélynek nem keletkezik adókötelezettsége.A kérdéses esetben az ajándékot belföldi adóalanytól kapja a magánszemély, a kifizető/juttató belföldi szabályok hatálya alá tartozó adóalany, ezért az üzleti ajándék vagy csekély értékű ajándék jogcímén az adókat meg kell fizetni.A külföldről történő ajándék vásárlása[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.
Kapcsolódó címkék:    

Bérbeadással kapcsolatos költségek továbbszámlázása

Kérdés: Helyi önkormányzatunk közüzemi díjat, telefondíjat, internetdíjat számláz tovább, az önkormányzat alanya az áfának. A közüzemi díjak továbbszámlázása az alábbi esetekben fordulnak elő:
– A továbbszámlázás bérbeadással van összefüggésben, az adott ingatlan bérleti szerződése alapján meghatározott havi bérleti díj, melyet minden hónapban kiszámlázunk, és a szerződés alapján a közüzemi költségek is havonta kerülnek továbbszámlázásra. Közvetített szolgáltatásként kell-e kezelni a továbbszámlázott közüzemi díjat, illetve a közüzemi számlán szereplő adómentes tételek változatlanul adómentesen kerülnek-e továbbszámlázásra? Az önkormányzatnál a bérbeadás áfás.
– Ha a továbbszámlázás nem bérbeadással van összefüggésben, hanem ingyenes vagyonátadással (pl. járási hivatal részére) vagy vagyonkezelésbe adással (pl. tankerület részére az iskolaépület), akkor a közüzemek továbbszámlázásának mi a szabálya?
– Van olyan eset, amikor az önkormányzat és intézménye számláz tovább közüzemi díjat. A vagyonrendelet alapján az intézmény ingyenesen használja az önkormányzat tulajdonát képező ingatlant az alapító okiratában meghatározott feladatok ellátására.
– Takarékossági intézkedésként az önkormányzat kötött szerződést a telefonszolgáltatóval, mind az önkormányzat, mind pedig az intézményei tekintetében. A telefondíjak havonta kerülnek továbbszámlázásra az intézmények részére. Ebben az esetben mi a továbbszámlázás szabálya, és ezek közvetített szolgáltatásként kezelendők-e?
Részlet a válaszából: […] rendszerében bérbeadási szolgáltatás ellenértékének tekintendő.Figyelemmel arra, hogy a kérdésben vázolt tényállások keretében a használatra jogosult fél (bérlő, tankerület, önkormányzati intézmények) a közüzemi szolgáltatások díját az ingatlan időleges használatával összefüggésben fizeti meg a használatot biztosító fél (önkormányzat) részére, az említett közüzemi díjak a bérbeadási szolgáltatás ellenértékét képezik, így a tárgyalt esetben önálló (a bérbeadási szolgáltatástól elkülönült), közüzemi szolgáltatás közvetítésére irányuló ügylet megvalósulásáról nem beszélhetünk.Fentiek egyúttal azt is jelentik, hogy – amennyiben az önkormányzat az általa folytatott bérbeadási tevékenységet illetően az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján nem választott adókötelessé tételt – a bérbeadási szolgáltatás ellenértékét képező közüzemi díjakat az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja értelmében adómentesen szükséges kiszámlázni.A második kérdését tekintve a telefondíjak önállóan kerülnek továbbszámlázásra, azok közvetített[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.
Kapcsolódó címkék:    

Jegyző felelőssége a választási kiadások tekintetében

Kérdés:

Az Ávr. 55. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy jogosult. Az adott hivatal esetében a gazdasági vezető jogosult pénzügyi ellenjegyzésre, illetve érvényesítésre. A gazdasági vezető távolléte, illetve akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy. A hivatal jegyzője, jegyzői utasítás alapján a hivatal gazdálkodásának egy részét, a választásokat kiveszi a gazdasági vezető kezéből, a választási kiadások pénzügyi ellenjegyzésére egy másik alkalmazásban lévő személyt jelölt ki. Véleményünk szerint az Ávr. 11. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátását a hivatal gazdasági vezetője nem tudja teljeskörűen ellátni. A gazdasági vezető felelőssége az utasítás ellenére a hivatal teljes gazdálkodására vonatkozik, annak ellenére, hogy jogait nem tudja gyakorolni. Az utasítás nem terjed ki a helyettesítés rendjére. Véleményünk szerint az utasítás szabálytalan, a gazdálkodás zárt rendszerét sérti, és visszaélésre adhat lehetőséget. A kijelölt személy nem rendelkezik rálátással a gazdálkodás teljes vertikumára. A gazdasági vezető helyesen jár el, ha a választási költségek megjelenését magában foglaló adatszolgáltatásért nem vállal felelősséget, és nem írja alá? Ebben az esetben ki jogosult az adatszolgáltatást aláírni?

Részlet a válaszából: […] lebonyolításában részt vevő egyéb szerv (a továbbiakban: egyéb szerv) vezetője választási feladatai tekintetébena) felelős a választás pénzügyi tervezéséért, számviteli és az e rendelet szerinti feladattípusú pénzügyi elszámolásáért (a továbbiakban: elszámolás),b) felelős a választás pénzügyi lebonyolításáért, a pénzeszközök célhoz kötött felhasználásáért és ellenőrzéséért,c) gyakorolja a választás pénzeszközei feletti kötelezettségvállalási és utalványozási jogot az államháztartásról szóló törvény alapján, és szabályozza a választásokhoz kapcsolódóan a pénzügyi ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás rendjét, továbbád) gondoskodik a választás céljára szolgáló pénzeszközök elkülönített számviteli kezeléséről.”Ugyanilyen rendelkezést tartalmaz az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban lebonyolított általános választása költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről szóló 6/2024. IM rendelet is.Az előzőek alapján a jegyző felelős a választás pénzügyi lebonyolításáért, a pénzeszközök célhoz kötött felhasználásáért és ellenőrzéséért.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.
Kapcsolódó címkék:    

Ajándékok elfogadására vonatkozó belső szabályzat

Kérdés: A polgármester egy önkormányzati beruházásban kivitelezőként közreműködő vállalkozótól 350.000 forint értékben ajándékot fogadott el. Az ajándékok elfogadására vonatkozó szabályzatban az elfogadható ajándékok maximális értéke 20.000 forintban van meghatározva, az értékhatárt meghaladó ajándékot az önkormányzat részére juttatott ajándéknak kell tekinteni. A képviselő-testület határozatában megállapította, hogy a polgármester megszegte a szabályzatot, és felszólította, hogy a 20.000 forint feletti összeget a határozatban megállapított határidőig az önkormányzat számlájára fizesse be. A polgármester részéről a megadott időpontig befizetés nem történt. Letiltható-e ebben az esetben a tartozás a polgármester tiszteletdíjából? Amennyiben igen, milyen intézkedést kell tenni a képviselő-testületnek ennek érdekében? Amennyiben nem, milyen módon tudja a munkáltatói jogkört gyakorló képviselő-testület behajtani ezt a tartozást?
Részlet a válaszából: […] illetményből való levonásra vonatkozó szabályok [Kttv. 149. § (2) bekezdés)] sem vonatkoznak. Így jogi eszközként elsődlegesen a társadalmi megbízatású polgármesternek az ajándék ellenértéke átengedésére, illetve a fizetésre való felszólítása alkalmazandó.A Kp. szerint a közigazgatási per speciális fajtájának van helye a közszolgálati jogviszonynak – vagyis az állam vagy az állam nevében foglalkoztatott személy között munkavégzés, illetve szolgálatteljesítés céljából létesített, a köz szolgálatára irányuló, törvényben meghatározott speciális kötelezettségeket és jogokat tartalmazó jogviszonynak – minősülő jogviszonyból eredő fizetési kötelezettségek tekintetében [Kp. 4. § (7) bekezdés 3. pont, 5. § (4) bekezdés]. A társadalmi megbízatású polgármester ugyan nem áll a Kttv. szerinti közszolgálati jogviszonyban, de a választással létrejött tisztsége az állam nevében eljáró szerv (a helyi önkormányzat, mely az állami közhatalmat a helyi közügyek tekintetében gyakorló szerv) javára munkavégzés, illetve szolgálatteljesítés céljából létesített, a köz szolgálatára irányuló, törvényben meghatározott speciális kötelezettségeket és jogokat tartalmazó jogviszony. Ezért az önkormányzat vele szemben a kötelezettségét közigazgatási perben érvényesítheti. A perben született jogerős ítélet végrehajtható okiratnak minősül, amelynek a végrehajtását a bíróság kérelemre elrendeli, ekkor a szóban forgó összeg a Vht. szabályai szerint hajtható be az önkormányzat javára.Felhívjuk továbbá a figyelmet a hivatali vesztegetés elfogadása büntetőjogi tényállására, melyet a Btk. 294. §-ában foglaltak szerint az a hivatalos személy követ el, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja.Amennyiben a polgármester főállású polgármester, a Kttv. szerinti közszolgálati jogviszonyban áll. Az ajándékozási szabályzat szerinti jogkövetkezmények alkalmazásakor vele szemben elsődlegesen az illetményből való levonás szabályai alkalmazandók. A munkáltató az illetményből csak akkor vonhatja le a polgármester tartozását, ha ezt jogszabály kötelező rendelkezése, végrehajtható határozat vagy a közszolgálati tisztviselő hozzájárulása alapozza meg [Kttv. 149. § (1) bekezdés]. Elsődlegesen tehát a polgármester írásbeli hozzájárulásának kérése a legegyszerűbb megoldás,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.
Kapcsolódó címkék:    

Éles látást biztosító szemüveg

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Munkavállalóink képernyő előtt végzik a munkájukat. A Költségvetési Levelek 358. számában a 6327-es számú kérdésre adott válaszukban említik az adómentes szemüveg-költségtérítést, amit a minimálisan szükséges éles látást biztosító szemüveghez kaphat a munkavállaló. Még ha a szemész szakorvos meg is mondja, hogy mi a „minimálisan szükséges”, azt ki mondja meg, hogy ez minimálisan mennyibe kerül? A szemüvegárakat kutatva igen sokféle áron lehet megkapni a „minimálisan szükséges szemüveget”. A munkáltató által fizethető összeget szabályozza le a munkáltató egy alapos piackutatás után?
Részlet a válaszából: […] munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét.A munkáltató az Mt. 51. §-ának (2) bekezdése és az előzőekben idézett 50/1999. EÜM rendelet előírásai szerint a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveget (ami lencsékből és keretből áll) mint eszközt köteles biztosítani, nem pedig a munkavállaló által általában használt szemüveg költségét köteles megtéríteni. Az eszköz biztosítása kiváltható azzal, ha a munkavállaló részére a minimálisan biztosítandó szemüveg értékének (költségének) megfelelő összegű költségtérítést fizet, és kötelezi a munkavállalót a szemüveg használatára; erre a felek megállapodása lehetőséget adhat [Mt. 51. § (2) bek. b) pont].A munkáltatók belső szabályzatban határozzák meg a szemüvegtérítés feltételeit és mértékét, ha a munkavállaló az abban foglaltakat (a költségtérítés összegét) elfogadja, és annak megfelelően jár el, akkor ez úgy tekintendő, hogy létrejött közöttük a megállapodás a költségtérítés tárgyában. Nem kell tehát a teljes szemüveg költségét kötelezően megtéríteni, elegendő csak azt a mértéket megfizetni, amennyibe a munkáltatónak akkor kerülne a szemüveg, ha azt maga biztosítaná.A minimálisan szükséges szemüvegnek nincs pontos jogszabályi definíciója, és összegszerűen nem határozható meg, mert a szemüveglencse dioptriafüggő, és így az ára változó. A minimálisan szükséges szemüvegnek az tekintendő, amit az adott munkavállalónak az orvos felírt a képernyő előtti munkavégzéshez. A szemész szakorvos által felírt lencse és a hordására alkalmas keret számlával igazolt összegénél nem lehet nagyobb a térítés, mert ebben az esetben adóköteles a juttatás.Nem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.
Kapcsolódó címkék:    

Önkormányzati társulás megszüntetése

Kérdés: Több önkormányzat által létrehozott társulást közös megegyezés alapján meg kívánnak szüntetni. A társulás a működése során több gépet és eszközt vásárolt, amely után visszaigényelte az áfát. Ezeket a gépeket és eszközöket a tag önkormányzatoknak térítésmentesen átadja. Ebben az esetben keletkezik-e a társulásnak áfafizetési kötelezettsége, továbbá a pénzeszközeit a megszűnést megelőzően 2 hónappal is átutalhatja az önkormányzatoknak, vagy kizárólag a tervezett megszűnés előtti időpontban?
Részlet a válaszából: […] meghatározott feltételek szerint történik.A kérdéses esetben az Áfa-tv. 17. §-a hatálya alá tartozó mentesítési feltételek nem állnak fenn, ezért a térítésmentes átadás áfafizetési kötelezettséget keletkeztet. Az áfát az átadónak kell megfizetni, de megállapítással annak megfizetését átháríthatja az átvevőre. A fizetendő áfa az eszközök átadáskori piaci értéke, amelyet a használtsági foknak megfelelően kell megállapítani.Az Áhsz. 7. §-ának 3) bekezdése: A mérleg fordulónapja az átalakítás vagy jogutód nélkül megszűnés miatt megszűnő költségvetési szervnél, társulásnál, nemzetiségi önkormányzatnál a megszűnés napja. Az éves költségvetési beszámolót jogutóddal megszűnő költségvetési szerv esetén a jogutód, jogutód nélkül megszűnő költségvetési szerv esetén az Áht. 11. §-ának (5) bekezdése szerinti szerv, társulás esetén a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv, nemzetiségi önkormányzat esetén az Áht. 27. §-ának (2) vagy (3) bekezdése szerinti szerv készíti el, költségvetési szerv esetén a megszűnő költségvetési szerv által átadott dokumentumok alapján.Az Áhsz. 34. §-ának (1) bekezdése szerint az átalakítás vagy jogutód nélkül megszűnés miatt megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat éves költségvetési beszámolóját a 7. § (3) bekezdése szerinti szerv a megszűnés napját követő hatvan napon belül készíti el, és – költségvetési szerv esetén – azt megküldi az irányító szerv vezetőjének jóváhagyásra. Az éves költségvetési beszámoló jóváhagyása a 32. § (1) bekezdésének rendelkezései szerint történik.(2) A megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat vagyona az éves költségvetési beszámolóban szereplő adatok alapján kerül átadásra, illetve[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.
Kapcsolódó címkék:        

Járóbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények

Kérdés: Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/K. §-ának (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat legkésőbb 2024. június 30. napjáig köteles volt gondoskodni arról, hogy a tulajdonában álló gazdasági társasági formában működő járóbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények a 152. § (4) bekezdésének megfelelően kizárólag költségvetési szervként működjenek tovább. Az önkormányzat képviselő-testülete döntött arról, hogy a járóbeteg-szakellátást végző nonprofit kft.-t 2024. 06. 30. időponttal megszünteti. A járóbeteg-szakellátásra létrehozott költségvetési szerv a MÁK törzskönyvi kivonatába bejegyzésre került. Az alapítás módja: jogelőd nélküli. Az alapítás dátuma: 2024. 07. 01. Az Áht. 11/B. §-ának (6) bekezdése szerint az átvevő költségvetési szerv 30 napon belül köteles volt gondoskodni a tevékenységet lezáró beszámoló elkészítéséről, könyvvizsgálatáról, letétbe helyezéséről. A cég vezetése és a könyvvizsgáló véleménye eltérő volt abban, hogy mikor nyújtható be a Cégbíróságra a nonprofit kft. végelszámolása miatti törlési kérelem. A könyvvizsgálat szerint 30 napon belül kellett elkészíteni a végelszámolás zárómérlegét, elvégeztetni annak könyvvizsgálatát, és gondoskodni a letétbe helyezéséről (2024. 07. 30.). Ezt követően tudja a végelszámoló a cég törlését kérni a Cégbíróságtól. A cég vezetése szerint 2024. 06. 30-ig el kellett készíteni a zárómérleget, be kellett fejezni a könyvvizsgálatot, közzé kellett tenni a beszámolót, és 2024. 07. 05-ig be kellett nyújtani a Cégbíróságra a törlési kérelmet.
Részlet a válaszából: […] törlésével kapcsolatosan az Áht. 11/D. §-a tartalmaz előírásokat. Ennek alapján a társaság ezen jogcímen történő megszűnésére a Ctv. végelszámolásra vonatkozó szabályait – ideértve a jogutód nélküli megszűnés bejegyzése iránti eljárás szabályait is – nem kell alkalmazni. Az átvételi felelős a megszüntető kormányrendelet, illetve önkormányzati rendelet kihirdetését követően haladéktalanul kezdeményezi a felhívás egyszeri közzétételét a Cégközlönyben, ennek tartalmaznia kell az Áht. által meghatározottakat.Az átvételi felelősnek a feladat átvételének napját követően haladéktalanul, elektronikus úton benyújtott kérelmére a cégbíróság jogutód feltüntetése nélkül, öt munkanapon belül a feladat átvételének napjától megszűntnek nyilvánítja, és törli a társaságot a cégjegyzékből. A kérelemben fel kellett tüntetni, hogy a törlést az Áht., valamint a megszüntető kormányrendelet, önkormányzati rendelet alapján kérik. A kérelemhez csatolni kell a társaság vezető tisztségviselőjének nyilatkozatát arról, hogy nem áll fenn az Áht. 11/A. §-a (8) és (8a) bekezdése szerinti kizáró ok.Az eljárásban a cégbíróság a társaság cégjegyzékből történő törlése során a Ctv.-ben előírt feltételek fennállását nem vizsgálja azzal, hogy a törléshez az állami adóhatóságnak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

A védőnők munkavégzéséhez kapcsolódó kiadások áthárítása

Kérdés:

Az önkormányzat a védőnői feladat ellátását törvény szerint átadta a kórháznak. A védőnői épületek, épületrészek ingyenes használatba kerültek átadásra. A rezsiköltségeket az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerve fizeti, mivel a közüzemi szolgáltatások az intézmény nevén vannak megkötve, a kórház részére nem került átírásra. Megállapodás alapján számlázza tovább az intézmény többek között a rezsiköltséget, irodaszert, tisztítószert, szakmai anyagot. A beérkező számlán 5%-os áfatartalommal szereplő anyagokat (pl. tesztcsík, gyógyszertári oldat) változatlan áfatartalommal továbbszámlázhatjuk-e, vagy pedig 27%-os áfa számlázandó? Helyesen járunk-e el, ha a telefon és internet díját (telefon 27%-os áfa, internet 5%-os áfa) a főszolgáltatásra (telefon) tekintettel egységesen 27%-os áfatartalommal számlázzuk tovább?

Részlet a válaszából: […] jelleggel kapcsolódó ügyleti elemek díja az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az adó alapjába – jelen esetben az ingatlan-bérbeadás adóalapjába – beletartozik.Az ingatlanok használatának biztosítása főszabály szerint – az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján – adómentes azzal, hogy ha az intézmény élt az Áfa-tv. 88. §-ában biztosított adókötelessé tételi lehetőséggel, akkor az ügylet áfa felszámításával számlázandó.A költségeket azonban – álláspontunk szerint – meg kell osztani aszerint, hogy melyek azok, melyek az ingatlanbérlethez köthetők (és így a bérbeadás adóalapját képezik), és melyek azok, melyek az abban folytatott tevékenységgel kapcsolatban merülnek fel (és ezért nem tartoznak bele az ingatlan-bérbeadás adóalapjába). A klasszikus rezsielemek (víz-, gáz-, áram-, távhőköltségek) egyértelműen az ingatlanbérlethez köthetők.A telefon és internet díjának megítélésére az alábbiakat tartjuk irányadónak:Az Európai Bíróság a C 392/11. sz. ügyben hozott ítéletében kifejtette, hogy valamely szolgáltatást akkor kell járulékosnak tekinteni a főszolgáltatáshoz képest, ha nem önálló célként jelenik meg az ügyfelek számára, hanem arra szolgál, hogy a szolgáltatásnyújtó főszolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni.Az adóhatóság álláspontja szerint a telefon- és internetszolgáltatás igénybevétele nem önálló célként jelenik meg az alapügyben szereplőhöz hasonló helyiségek bérlője számára, hanem arra szolgál, hogy a főszolgáltatást – azaz a helyiségek használatát – a lehető legjobb feltételek mellett tudja igénybe venni, ezért az ingatlanhasználathoz kapcsolódó járulékos költségnek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
12