117 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány). Az üzleti ajándék adózási szempontból egyes meghatározott juttatásnak minősül az Szja-tv. 70. §-ának (2) bekezdése értelmében. Emiatt az ajándék értékének 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetni az ajándékot nyújtónak. Valószínűleg a kérdezőt az téveszthette meg, hogy az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének s) pontja szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket: a reprezentációt és az üzleti ajándékot, ha a juttatót az adott juttatás tekintetében a belföldi jogszabály alapján nem terheli adókötelezettség. Ez azonban arra az esetre vonatkozik, ha a belföldi magánszemély külföldön, külföldi cégtől kap üzleti ajándékot, akkor a magánszemélynek nem keletkezik adókötelezettsége.A kérdéses esetben az ajándékot belföldi adóalanytól kapja a magánszemély, a kifizető/juttató belföldi szabályok hatálya alá tartozó adóalany, ezért az üzleti ajándék vagy csekély értékű ajándék jogcímén az adókat meg kell fizetni.A külföldről történő ajándék vásárlása[…]

Részlet a válaszából: […] állókat megillető szolgálati elismeréstől eltérő jogintézmény. A két hasonló rendeltetésű juttatás között olyan értelemben nincs kapcsolat, hogy az egyik a másikat mintegy kiváltaná. A jubileumi jutalomra való jogosultságot kizárólag a rá vonatkozó Kttv.-beli szabályok alapján kell megítélni. A Kttv. (köztisztviselőkre is irányadó) 150. §-ának (1) bekezdése értelmében „a kormánytisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom az említett kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes”. Ha tehát a 25 éves jubileumi jutalomra való jogosultságot az érintett a közszolgálati jogviszonya keletkezésének időpontja előtt szerezte meg – mint jelen esetben is, amikor már a jogviszony létesítésekor 26 év 6 nap jogosító idővel rendelkezett –, akkor a munkáltatót nem terheli a 25 éves jubileumi jutalom pótlólagos kifizetésének kötelezettsége, hiszen az említett jogviszonyban töltött idő betöltésének napján –[…]

Részlet a válaszából: […] bevételként könyvelni a jóváírás időpontjában.Az Áfa-tv. 153/C. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, és ennek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege csökken, az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a különbözet alapjául szolgáló, a 127. § (1) bekezdésében említett okiratot módosító vagy azt érvénytelenítő okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja, feltéve, hogy az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege közvetlenül olyan, a 127. § (1) bekezdésében említett okiraton alapul, amelyet más fél (hatóság) bocsátott ki.Az előző rendelkezés alapján Önöknek, amikor a gázszolgáltató negatív számláját megkapták, a jóváíró számla kézhezvételének áfabevallási időszakában az áfabevallás 31. sorában, fizetendő adót növelő tételként kellett beállítani. Ez nem jelent önellenőrzést. Ha viszont az előírt határidőben történt [153/C. § (1) bek a) pont], akkor önellenőrzéssel kell javítani azt a bevallást, amelyben a jóváíró számlát megkapták, de legkésőbb a követő hónapot.Ugyanígy kell eljárnia a vállalkozónak is az önök negatív számlája alapján.A negatív összegű számlák korrekciós bizonylatnak tekintendők, ezeket az áfatörvény 10. mellékletének 10. pontja alapján szükséges szerepeltetni a belföldi összesítő jelentésben:„10. A 9. pont szerinti számla módosítása vagy érvénytelenítése esetén a számlával egy tekintet alá eső okiratot befogadó adóalany abban a bevallásban, amelyben a módosítás, érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a módosított, érvénytelenített számlát érintően a 9. pont szerint nyilatkozni. Ebben az esetben az adóalany[…]

Részlet a válaszából: […] tekintetében, ahol a Mötv. „a választáshoz, a választás eredményének jogerős megállapításához, illetve a választás napjához jogkövetkezményt fűz, ott a jogkövetkezmény alkalmazásának kezdő időpontjaként 2024. október 1. napját kell érteni”. A törvény nem részletezi, mikori lakosságszám veendő alapul az illetmény összegének megállapításánál, így azt sem mondja ki, hogy a KSH által közzétett, január 1-jei lakosságszámból kellene kiindulni. A fenti rendelkezések értelmezésével ugyanakkor arra juthatunk, hogy a 2024. október 1-jei lakosságszám veendő alapul.A második kérdésre igen a válasz, hiszen a Mötv. 71. §-ának (4) bekezdése úgy fogalmaz, hogy „a polgármester illetménye a (2) bekezdésben meghatározott összeg ... %-a a ...–... fő lakosságszámú település polgármestere esetében”. A törvény nem tartalmaz eltérési lehetőséget e szabályától, ez egy kötelező érvényű rendelkezés. Tehát ha a lakosságszám változik, akkor a polgármester átkerül egy másik illetménysávba, az illetménye pedig nő vagy csökken. Megjegyezzük, hogy a Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése nem rendeli alkalmazni a Kttv. 133. §-át, amelyben az illetménynek a tárgyévre vonatkozóan történő megállapíthatóságáról van szó. Tehát nincs akadálya a tárgyév közbeni illetményváltozásnak sem. A Kttv. 225/K. §-ának (5) bekezdése[…]

Részlet a válaszából: […] lakóhelytől való távollét); hivatali, üzleti utazásnak minősül továbbá a magánszemély törvényben megállapított különleges jogosítványt gyakorló, belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez, vagy az említett jogi személy tagsága mellett működő külföldi vagy belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez kapcsolódó utazása, akkor is, ha a magánszemély nem áll munkaviszonyban az említett jogi személlyel, egyéb szervezettel.A kérdés szerint hivatali, üzleti utazásról van szó.Az Szja-tv. 3. §-ának 16. pontja szerint költségtérítés: az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni), amelyet e törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély.Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket: a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is –, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek.Az előzőek alapján az utazás, szállás költségének megtérítése nem keletkeztet sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettséget.Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 4.7. c) pontja: a két- és többoldalú nemzetközi megállapodások[…]

Részlet a válaszából: […] többiek közül kiemelkedő, magas színvonalú munkavégzéssel jellemezhető kollégák honorálása. Ennek fényében az a megoldás, hogy az adott képviselő-testületi hivatalnál mindenki személyi illetményben részesül, felveti a kérdést, hogy minden kolléga valóban „kivételes” teljesítményt nyújt-e, illetve kihez képest kivételes a teljesítménye, ha mindenkié az; illetőleg, hogy mennyire megalapozottak a minősítések, teljesítményértékelések. Éppen ebből, a személyi illetmény rendeltetésével összhangban nem álló gyakorlatból ered a mostani probléma, hogy az újonnan alkalmazni kívánt jegyző esetében a felvételkor nincs lehetőség személyi illetmény megállapítására, és ez bérfeszültséget eredményez a hivatalon belül. Kivételt, minősítésen, teljesítményértékelésen nem alapuló személyiilletmény-megállapítást a Kttv. ugyanis nem tesz lehetővé, illetve ilyen szabály a végrehajtási rendeletekben sincs.A 10/2013. Korm. rendelet 12. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy az évi kétszeri (január 1. – január 31., valamint június 15. – július 15. közötti) teljesítményértékelési időszaktól eltérően, „a munkáltatói jogkör gyakorlója – a szervezet sajátosságaira tekintettel – tárgyévben további teljesítményértékeléseket is végezhet.[…]

Részlet a válaszából: […] visszaváltják-e a műanyag palackokat vagy kidobják. Amennyiben nem váltják vissza a palackokat, azzal kárt okoznak az intézménynek. Javasoljuk, hogy szabályozzák le a visszaváltási díjas palackok kezelésének rendjét, a dolgozók ezzel kapcsolatos felelősségét.Az Szt. szabályozza a visszaváltási díj kezelését, de ezt az Áhsz. nem vette át, és nem is került a rendeletbe ezzel kapcsolatosan sajátos előírás.A beszerzéskor a számlán feltüntetett visszaváltási díj nem része a bekerülési értéknek, azt a K355. Egyéb dologi[…]

Részlet a válaszából: […] fizetése kizárt [Mt. 145. § (2) bekezdés, Kjt. 80. § (1) bekezdés].A munkáltató köteles nyilvántartani a rendes, a rendkívüli munkaidő és a munkavégzésre készen állás (készenlét, ügyelet) időtartamát [Mt. 134. §]. A jelenléti ív nem biztos, hogy megfelel ennek a kötelezettségnek, így pl., ha az csak a munkahelyen történő jelenlét igazolására alkalmas, de nem szerepel rajta valamennyi ténylegesen teljesített munkaidő, illetve készenléti/ügyeleti idő. Tehát a válasz az, hogy mindenképpen nyilván kell tartani a szombati rendelkezésre állás és munkavégzés időtartamát is, de nem biztos, hogy a jelenléti íven. A nyilvántartásért a munkáltató felelős.„Hétvégi műszakpótlék” nincs. Műszakpótlék az Mt. 141. §-a alapján akkor jár, ha a közalkalmazott beosztása szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen (havonta a munkanapok legalább egyharmadát érintően, és legalább 4 óra különbséget jelentve) változik: ekkor a 18–06 óra közötti időszakra illeti meg a közalkalmazottat 30%-os illetménypótlék.A kérdésükben említett 200%-os pótlékot sem tartalmaz sem az Mt., sem a Kjt., sem a 257/2000. Korm. rendelet.Vélelmezhetően kérdésük arra irányulhatott, hogy abban az esetben, ha egyébként a szombati napot a munkáltató heti pihenőnapként osztotta be a közalkalmazott számára, az e napon történt ügyeleti munkavégzésért a 100%-os hétvégi rendkívüli munkavégzési illetménypótlék jár-e számára (az aznapi illetményen[…]

Részlet a válaszából: […] meghatározott feltételek szerint történik.A kérdéses esetben az Áfa-tv. 17. §-a hatálya alá tartozó mentesítési feltételek nem állnak fenn, ezért a térítésmentes átadás áfafizetési kötelezettséget keletkeztet. Az áfát az átadónak kell megfizetni, de megállapítással annak megfizetését átháríthatja az átvevőre. A fizetendő áfa az eszközök átadáskori piaci értéke, amelyet a használtsági foknak megfelelően kell megállapítani.Az Áhsz. 7. §-ának 3) bekezdése: A mérleg fordulónapja az átalakítás vagy jogutód nélkül megszűnés miatt megszűnő költségvetési szervnél, társulásnál, nemzetiségi önkormányzatnál a megszűnés napja. Az éves költségvetési beszámolót jogutóddal megszűnő költségvetési szerv esetén a jogutód, jogutód nélkül megszűnő költségvetési szerv esetén az Áht. 11. §-ának (5) bekezdése szerinti szerv, társulás esetén a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv, nemzetiségi önkormányzat esetén az Áht. 27. §-ának (2) vagy (3) bekezdése szerinti szerv készíti el, költségvetési szerv esetén a megszűnő költségvetési szerv által átadott dokumentumok alapján.Az Áhsz. 34. §-ának (1) bekezdése szerint az átalakítás vagy jogutód nélkül megszűnés miatt megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat éves költségvetési beszámolóját a 7. § (3) bekezdése szerinti szerv a megszűnés napját követő hatvan napon belül készíti el, és – költségvetési szerv esetén – azt megküldi az irányító szerv vezetőjének jóváhagyásra. Az éves költségvetési beszámoló jóváhagyása a 32. § (1) bekezdésének rendelkezései szerint történik.(2) A megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat vagyona az éves költségvetési beszámolóban szereplő adatok alapján kerül átadásra, illetve[…]

Részlet a válaszából: […] illetményből való levonásra vonatkozó szabályok [Kttv. 149. § (2) bekezdés)] sem vonatkoznak. Így jogi eszközként elsődlegesen a társadalmi megbízatású polgármesternek az ajándék ellenértéke átengedésére, illetve a fizetésre való felszólítása alkalmazandó.A Kp. szerint a közigazgatási per speciális fajtájának van helye a közszolgálati jogviszonynak – vagyis az állam vagy az állam nevében foglalkoztatott személy között munkavégzés, illetve szolgálatteljesítés céljából létesített, a köz szolgálatára irányuló, törvényben meghatározott speciális kötelezettségeket és jogokat tartalmazó jogviszonynak – minősülő jogviszonyból eredő fizetési kötelezettségek tekintetében [Kp. 4. § (7) bekezdés 3. pont, 5. § (4) bekezdés]. A társadalmi megbízatású polgármester ugyan nem áll a Kttv. szerinti közszolgálati jogviszonyban, de a választással létrejött tisztsége az állam nevében eljáró szerv (a helyi önkormányzat, mely az állami közhatalmat a helyi közügyek tekintetében gyakorló szerv) javára munkavégzés, illetve szolgálatteljesítés céljából létesített, a köz szolgálatára irányuló, törvényben meghatározott speciális kötelezettségeket és jogokat tartalmazó jogviszony. Ezért az önkormányzat vele szemben a kötelezettségét közigazgatási perben érvényesítheti. A perben született jogerős ítélet végrehajtható okiratnak minősül, amelynek a végrehajtását a bíróság kérelemre elrendeli, ekkor a szóban forgó összeg a Vht. szabályai szerint hajtható be az önkormányzat javára.Felhívjuk továbbá a figyelmet a hivatali vesztegetés elfogadása büntetőjogi tényállására, melyet a Btk. 294. §-ában foglaltak szerint az a hivatalos személy követ el, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja.Amennyiben a polgármester főállású polgármester, a Kttv. szerinti közszolgálati jogviszonyban áll. Az ajándékozási szabályzat szerinti jogkövetkezmények alkalmazásakor vele szemben elsődlegesen az illetményből való levonás szabályai alkalmazandók. A munkáltató az illetményből csak akkor vonhatja le a polgármester tartozását, ha ezt jogszabály kötelező rendelkezése, végrehajtható határozat vagy a közszolgálati tisztviselő hozzájárulása alapozza meg [Kttv. 149. § (1) bekezdés]. Elsődlegesen tehát a polgármester írásbeli hozzájárulásának kérése a legegyszerűbb megoldás,[…]