Behajtással kapcsolatos illetékek
Kérdés
Szervezetünk gyakran ad megbízást peres eljárás keretében történő követelésbehajtásra különböző, erre szakosodott szolgáltatóknak. E szolgáltatással összefüggésben bizonytalanok vagyunk bizonyos tételek adójogi megítélésében. A szolgáltatók jellemzően sikerdíj ellenében vállalkoznak a munka elvégzésére, amelynek vetítési alapja az egyezségi megállapodás keretében a tárgyhóban befolyt követelés összege. Amennyiben követelésbehajtás során bírósági végrehajtási eljárásra kerül sor, a szolgáltatót a bírósági végrehajtási eljárásban a végrehajtás elrendelése (a végrehajtó okirat kiállítása) iránti kérelem munkadíjaként és költségátalányként díjazás illeti meg, amelyet köteles és jogosult beszedni az adósoktól. Pernyertesség esetén a bíróság által megítélt perköltségből az illetékköltség bennünket, míg az ügyvédi munkadíj közvetlenül a szolgáltatót illeti meg. Peres és nemperes eljárások, illetve végrehajtási eljárások illetékköltségét mi viseljük. (Van olyan megállapodásunk, melyben a 10 000 Ft alatti összegű illetékek utólagos elszámolás alapján kerülnek megfizetésre egy, a szolgáltató által vezetett naprakész nyilvántartás alapján, míg a jelzett összeg feletti illetékek esetében a szolgáltató beszerzi a szükséges illetékbélyeget, és időszakonként elszámol velünk annak felhasználásáról.) A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárásért a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát megillető díjat (MOKK-díj) mi viseljük. A MOKK-díjat az ügymenet folyamatában pénzügyileg a szolgáltató rendezi, mi utólagos elszámolással ezen tételeket a szolgáltató részére megtérítjük. A peres eljárásokban felmerülő egyéb költségeket (tanúdíj, szakértői díj, perbeli félnek fizetendő perköltség) mi viseljük. Ezen költségek kifizetése a szolgáltató értesítésének megfelelően közvetlen utalással történik. Mi a helyes általánosforgalmiadó-megítélés az előzőekben meghatározott illetékek és MOKK-díjak elszámolása tekintetében?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2012. június 12-én (165. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3191
[…] ellenértékének (adóalapjának) részeként sem az Áfa-tv. 65. §-a, sem a 70. § (1) bekezdésének b) pontja alapján mint közvetített szolgáltatás továbbhárított járulékos költségeként nem értelmezhető a fizetési meghagyás díja. Figyelemmel az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontjára, álláspontunk szerint a szolgáltató elszámolási kötelezettséggel veszi át utólag az általa – az ügyfél nevében – rendezett eljárási díjnak megfelelő összeget, következésképpen fő- és mellékszolgáltatás az adott tényállás esetén a sikerdíj és az eljárási díj vonatkozásában nem értelmezhető, így nem válik a szolgáltató által végzett tevékenység járulékos szolgáltatásává az eljárási díj. A szolgáltató erről a költségről nem köteles az Áfa-tv. szabályainak megfelelő számlában elszámolni, elegendő egy számviteli bizonylatot kiállítani arról. Ugyanakkor a számlában az áfa hatályán kívüli ügyletként is megjelölheti az elszámolási kötelezettség alá eső tételt, mivel a számla adattartalmát és formáját tekintve megfelel a számviteli bizonylatokkal szemben támasztott követelményeknek. Fontos azonban, hogy a bizonylatból, valamint a szolgáltató saját nyilvántartásából is egyértelműen derüljön ki, hogy a szóban forgó összeget elszámolási kötelezettséggel vette át. Tekintettel arra, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 34. §-ának (1) bekezdése az előzőekhez hasonlóan rendelkezik, vagyis a végrehajtás során felmerülő költséget – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli, az előzőekben kifejtettekkel azonos a megítélése. Ettől eltérően azonban a felek megállapodásától függ, hogy a megbízó tevékenységi körébe tartozó díjhátralékkal kapcsolatban indított bírósági eljárások (peres, nemperes és végrehajtási eljárások) esetében hogyan kívánnak […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2012. június 12-én (165. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3191
[…] ellenértékének (adóalapjának) részeként sem az Áfa-tv. 65. §-a, sem a 70. § (1) bekezdésének b) pontja alapján mint közvetített szolgáltatás továbbhárított járulékos költségeként nem értelmezhető a fizetési meghagyás díja. Figyelemmel az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontjára, álláspontunk szerint a szolgáltató elszámolási kötelezettséggel veszi át utólag az általa – az ügyfél nevében – rendezett eljárási díjnak megfelelő összeget, következésképpen fő- és mellékszolgáltatás az adott tényállás esetén a sikerdíj és az eljárási díj vonatkozásában nem értelmezhető, így nem válik a szolgáltató által végzett tevékenység járulékos szolgáltatásává az eljárási díj. A szolgáltató erről a költségről nem köteles az Áfa-tv. szabályainak megfelelő számlában elszámolni, elegendő egy számviteli bizonylatot kiállítani arról. Ugyanakkor a számlában az áfa hatályán kívüli ügyletként is megjelölheti az elszámolási kötelezettség alá eső tételt, mivel a számla adattartalmát és formáját tekintve megfelel a számviteli bizonylatokkal szemben támasztott követelményeknek. Fontos azonban, hogy a bizonylatból, valamint a szolgáltató saját nyilvántartásából is egyértelműen derüljön ki, hogy a szóban forgó összeget elszámolási kötelezettséggel vette át. Tekintettel arra, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 34. §-ának (1) bekezdése az előzőekhez hasonlóan rendelkezik, vagyis a végrehajtás során felmerülő költséget – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli, az előzőekben kifejtettekkel azonos a megítélése. Ettől eltérően azonban a felek megállapodásától függ, hogy a megbízó tevékenységi körébe tartozó díjhátralékkal kapcsolatban indított bírósági eljárások (peres, nemperes és végrehajtási eljárások) esetében hogyan kívánnak […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
