×

189. Költségvetési Levelek / 2013. december 10.
TARTALOM

logo
     
3581. kérdés  
Jogi személy önkormányzati társulásunk európai uniós és központi költségvetési támogatás felhasználásával 2012-ben víziközmű-beruházást kezdett, amelynek tervezett befejezési időpontja 2015. szeptember végére esik. A víziközmű-beruházás megkezdésekor azt terveztük, hogy a víziközművet az önkormányzati társulás fogja az adóköteles tevékenysége során hasznosítani, ezért a beruházás során felmerült előzetesen felszámított adót mind ez idáig levontuk. A beruházás megkezdését követően jelentős jogszabályi változások történtek, tekintve hogy hatályba lépett a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény, amelynek alapján önkormányzati társulások nem rendelkezhetnek víziközművagyonnal. E jogszabály előírásainak alkalmazásával kapcsolatban ellentmondó információkat kaptunk. Nem egyértelmű számunkra, hogy mikor kell a beruházást átadnunk az önkormányzatoknak, a vagyon átadása milyen forgalmiadó-kötelezettséggel jár, illetve hogy a beruházás folyamán levont adót vissza kell-e fizetnünk.
Kapcsolódó címkék:  
3582. kérdés  
A 184. lapban megjelent 3495-ös kérdéshez kapcsolódóan kérdezném, hogy a külföldi vendégelőadóknak fizetett napidíj, illetve költségtérítés (szállás, utazás) milyen főkönyvi számra könyvelendő?
Kapcsolódó címkék:  
3583. kérdés  
2013. február 1. napjával alakult meg a közös önkormányzati hivatalunk két körjegyzőség (B falu és K falu) egybeolvadásával. A közös önkormányzati hivatal költségvetésében az önkormányzatok a finanszírozást 11 hónapra tervezték. A gesztor B falu részére minden önkormányzat a költségvetésnek megfelelően utalta a havi finanszírozást, a megszűnt másik gesztor K falu kivételével. K falu és N falu körjegyzőségének 4 dolgozója is átkerült a közös önkormányzati hivatalhoz. A 4 dolgozó nettó munkabére 513 913 Ft, mely K falu önkormányzatának számlájáról került leutalásra 2013. február 4-én. 2013. március 1-jén K falu önkormányzatának állami támogatásából került levonásra a 4 dolgozó utáni nettósítási különbözet 486 231 Ft összegben. A megalakult B falusi közös önkormányzati hivatalnál 11 havi bér került tervezésre. Mivel a B falusi közös önkormányzati hivatal jogutód, neki kell könyvelni a január havi béreket és járulékokat a könyvelési értesítő alapján mindkét volt körjegyzőség esetében. (Megszűnt költségvetési szerv a megszűnés napját követően gazdasági eseményt a könyveiben nem rögzíthet - hivatkozással a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatójára a közös önkormányzati hivatalokról.) K falu önkormányzatának a finanszírozási terv szerint 2013. február-március hónapokra 1 318 104 Ft-tal kellett hozzájárulni a közöshöz. A költségvetés elfogadását követően 2013. március 19-én K falu önkormányzata B falu önkormányzatának - a társulási megállapodásban foglalt kötelezettségének eleget téve - átutalt 317 960 Ft-ot. (A 2013. február-március hónapra a finanszírozási terv szerint fizetendő 1 318 104 Ft-ot csökkentve a kifizetett 513 913 Ft-tal, 2013. január havi, február hónapban esedékes nettó bér és annak járulékai 486 231 Ft összegével.) A nettó bér és a nettósítási különbözet összegét K falu könyveiben átadott pénzként könyveljük a közös hivatal finanszírozására. K falu önkormányzata B falunak átadta a 2013. január havi könyvelési értesítőt és a nettósági különbözet bizonylatát, hogy a fenti összeget pénzforgalom nélküli bevételként átvett pénzként ismerje el, mint finanszírozást; illetve a közös önkormányzati hivatal könyveiben rögzíteni tudja ki­adásként a bért és járulékait. K falu önkormányzatának álláspontja szerint az egyértelmű jog­utódlás miatt a közös önkormányzati hivatalnál 11 havi bér lett tervezve. K falu önkormányzata a gesztor B falu helyett 2013. február 4-én kifizette a 2013. február havi nettó bért, illetve 2013. március 1-jén az állami támogatásból levonták ennek járulékát - s ezzel, valamint a különbözet 2013. március 19-i átutalásával teljesítette a havi finanszírozási ütemterv szerinti fizetési kötelezettségét, azaz elutasítja B falu önkormányzatának azt az álláspontját, mely szerint 1 000 144 Ft-tal tartozik. A tartozást B falu önkormányzata - élve a társuláshoz kapcsolódó inkasszós jogával - K falu számlájára érvényesíteni kívánja. B falu önkormányzatának véleményére reagálva: ha a körjegyzőségi január havi bért és járulékait a körjegyzőség zárszámadásában kell elszámolni, akkor miért készült 11 havi bér- és járuléktervezéssel a közös hivatali költségvetés? B falu önkormányzata szerint: A jogelőd körjegyzőség költségvetésében szereplő és a jogelőd körjegyzőség január hónapra járó bére és járulékai nem tekinthetők a közös hivatalban finanszírozásnak. A közös hivatal költségvetésében és a társulási megállapodásban rögzítetteknek megfelelően kell a finanszírozást teljesíteni, függetlenül a jogelődnek folyósított támogatástól. A január havi bér és annak járulékai a jogelőd, megszűnt körjegyzőséghez kapcsolódnak; a megszűnt körjegyzőség zárszámadásához kapcsolódóan kell kezelni, és a körjegyzőség intézményfinanszírozásához kell elszámolni, mivel az egy hónapra készült költségvetés tartalmazza. K falu önkormányzata 1 000 144 Ft-tal kevesebb pénzt adott át, mint amit a társulási megállapodás és az elfogadott költségvetés megállapít, s a fenti összeggel tartozik B falu önkormányzatának.
Kérem a fentiek alapján szíves véleményüket, tartozik-e intézményfinanszírozással K falu önkormányzata!
Kapcsolódó címkék:  
3584. kérdés  
Felmentési idő tartamára jár-e a bérkompenzáció?
Kapcsolódó címkék:  
3585. kérdés  
Szeretném, ha kikontíroznák az állami támogatás könyvelését könyvelési tételenként. Az önkormányzatnak egy költségvetési szerve és polgármesteri hivatala van.
Önkormányzatnál:
1. -Megérkezik a nettó finanszírozás az állami számlára.
2. -Kincstár megküldi a nettó finanszírozás adatait bevételi jogcímenként.
3. -A nettó finanszírozás és a bevétel különbsége az adóhatóság felé fizetendő járulékok összege, könyvelése.
Intézménynél:
1. -A kifizetett nettó illetmény összege könyvelésre kerül az átfutóra.
2. -A bértabló alapján az intézmény dolgozóinak bére a bértabló alapján könyvelésre kerül a megfelelő kiadásnemre.
3. -Az állami adóhatóságnak befizetett összeg könyvelési tétele.
Kapcsolódó címke:
3586. kérdés  
Önkormányzatunk vásárolja meg dolgozóinak a munkába járáshoz szükséges bérletet, és azt hónap elején kiosztja munkavállalóinak, melyet a munkavállaló aláír, hogy átvette, illetve a 14% önrészt befizeti. A bérleteket a munkáltató nevére szóló számlával vásároljuk. A bérletet le kell-e adni ezek után a dolgozónak a munkáltató részére?
Kapcsolódó címkék:  
3587. kérdés  
Önkormányzatunk egy, a tulajdonában lévő kft.-n (továbbiakban: Társaság) keresztül 50%-os részesedéssel részt vett egy ingatlanfejlesztési projektben, melynek eredményeként egy 25 lakásos ingatlan került létrehozásra. A kft. még a projekt megindulása előtt, 2009. január 1-jével választotta az általános szabályokat az áfa vonatkozásában (bérbeadásra és eladásra egyaránt). A beruházáshoz kapcsolódó használatbavételi engedélyek már két évnél régebbiek. A laká­sok az alkalmazandó 27%-os áfakulccsal gyakorlatilag eladhatatlanok. Kérdésünk, van-e valami lehetőség arra, hogy a kft. év végével átálljon az áfamentes értékesítésre anélkül, hogy az építés során korábban visszaigényelt áfát vissza kellene fizetnie?
Kapcsolódó címkék:  
3588. kérdés  
Dolgozónk első gyermeke 2009. június 24-én született, 2009. december 8-ig volt szülési szabadságon, utána fizetés nélküli szabadságon. Második gyermeke 2011. május 6-án született, a szüléstől kezdődött a szülési szabadság időtartama, azóta fizetés nélküli szabadságon van. A hölgy 2013 decemberétől szeretne visszajönni dolgozni, kivenni a szabadságát, utána pedig ténylegesen munkába állni. Hogyan kell kiszámítani a részére járó szabadságot?
Kapcsolódó címke:
3589. kérdés  
A 180. számban megjelent 3435. sz. kérdésben foglalkoznak a dolgozók részére ingyenesen biztosított parkolóhely adózásával. Városunkban fizetős parkolási rendszer működik, azonban a hivatalunk melletti területen a parkolás a hivatal által kiadott engedélyek alapján ingyenesen történik. A gépkocsival rendelkező, parkolási engedélyt igénylő dolgozók részére kiadásra kerül a hivatali engedély. Az engedély megléte azonban nem garantálja, hogy a dolgozó részére biztosan rendelkezésére is áll a parkolóhely, mivel a parkolóhelyek száma korlátozott, és a dolgozók részére kiadott parkolási engedélyek mennyisége lényegesen meghaladja a parkolóhelyek számát. Ilyen esetben az ingyenesen igénybe vehető parkolóhelyek után kit és milyen mértékű adófizetés terhel?
Kapcsolódó címke:
3590. kérdés  
Cégünk, az XY Kft. (továbbiakban: Társaság) az egyéb tevékenysége mellett szisztematikus gyűjtőmunkát is végez, melynek eredményeként ezres nagyságrendben rendelkezik az adózás, a számvitel és az irodai életből különböző relikviákkal (szakkönyvek, különféle iratok, tárgyi emlékek). A gyűjtemény egy részét már több szakmai kiállításon is bemutatta a Társaság (ebből némi bevételre is szert tett), illetve a gyűjtemény jó információbázis bármilyen szakmai jellegű kutatáshoz, információs alap lehet reklámokhoz, de használható lehet akár marketingötlet-forrásként is. Profiltisztítás miatt egy másik vállalkozásban szeretnénk az egész gyűjteményt tovább működtetni. Ehhez szükség lenne az egész gyűjteménynek, mint egy egységnek a másik vállalkozásba történő áthelyezésére. Az átvevő vállalkozásnak konkrét üzleti elképzelései vannak a gyűjtemény hasznosításával kapcsolatosan. Mivel az átadó és átvevő cég egyazon tulajdonosi körhöz tartozik, ezért az átadás az átadó könyveiben (eddig üzemkörön kívüli eszközök címén) nyilvántartott bekerülési értéken történne meg. Tekinthető-e ez a gyűjteményáthelyezés egyik vállalkozásból a másik vállalkozásba az Áfa-tv. 17. §-ának (4) bekezdése szerinti üzletág-átruházásnak? Amennyiben nem, alkalmazható-e az értékesítésre az Áfa-tv. XVI. fejezetében foglalt, a használt ingóságok, műalkotások, gyűjteménydarabok és régiségek értékesítésére vonatkozó különös szabályok?
Kapcsolódó címkék:  
3591. kérdés  
Önkormányzatunk rendeletet alkotott, miszerint díszpolgári címet adományoz olyan személyeknek, akik a községben kimagasló társadalmiszerep-vállalást végeznek. A rendeletben van egy olyan pont, miszerint a kitüntetetteket haláluk esetén az önkormányzat saját halottjának tekinti. Sajnos most bekövetkezett az a szomorú esemény, hogy a közel 15 éve kitüntetett személy elhunyt, az önkormányzat viseli a temetési költségeket. Könyvelési szempontból ez se nem köztemetés, se nem temetési segély. Kérdésem, milyen főkönyvi számot és milyen szakfeladatot kell használni?
Kapcsolódó címkék:  
3592. kérdés  
Egy önkormányzatnál a pénztáros érvényesítőként aláírhatja-e az általa kifizetett számla pénztárbizonylatát? Ha szakmailag képesítése megfelel az érvényesítés szabályainak, melyik törvény szabályozza az összeférhetetlenséget? Kérjük válaszukban térjenek ki a pénztárbizonylatok érvényesítésének szabályos menetére (kinek, mikor), az aláírók közül ki, kivel összeférhetetlen, mely jogszabály szabályozza? Hány fő kell egy számla szabályos kifizetéséhez, és mennyi idő szükséges ehhez?
Kapcsolódó címke:
3593. kérdés  
Külföldi kiküldetéshez kapcsolódó dologi kiadások (pl. múzeumi belépők, fénymásolás, fotójegy, könyvvásárlás) milyen főkönyvi számra könyvelendők? Külföldi kiküldetésre vagy az adott költségnemre?
Kapcsolódó címke:
3594. kérdés  
Épületgépész üzemmérnök végzettséggel átszervezés után beolvadással került hozzánk műszaki ellenőr munkakörbe a dolgozó. A dolgozónak OKJ 71 5801 01 számú építész műszaki ellenőr végzettsége is van. El tudom-e ismerni, s ha igen, milyen módon tudom ezt az OKJ-képzést beszámítani? Véleményünk szerint csak további szakképesítésként kerülhet elismerésre.
Kapcsolódó címkék: