621 talált cikk az adóalap kifejezésre

Kérdés: Polgármesterünk 40 év utáni jogviszony után nyugdíjba vonult, az októberi választáson már nem indult. Részére 40 évi jogviszony után 5 havi jubileumi jutalom került kifizetésre. Havi alapbére 425 150 Ft volt. Jubileumi jutalom összege: 5 x 425 150 = 2 125 750 Ft. Jogszabályi előírás alapján részére 3 havi végkielégítést fizettünk ki, azaz 3 x 425 150 Ft = 1 275 450 Ft-ot. A megválasztott új testület a nyugdíjas polgármesternek további 1,5 havi végkielégítést szavazott meg. 1,5 hó x 425 150 = 637 725 Ft. Jubileumi jutalom kifizetett bruttó összege: 2 125 750 Ft. Végkielégítés kifizetett bruttó összege: 1 913 175 Ft. Mi a különadó alapja: a kifizetett bruttó juttatás, vagy a szuperbruttó szja-alap? A fenti adatok ismeretében keletkezik-e különadó-fizetési kötelezettség, ha igen, milyen mértékben?

Kérdés: Közüzemi szolgáltatásainkat üzemeltető társaságunk (továbbiakban: X) egy céggel (továbbiakban: Y) megbízási szerződést kötött. 2009-ben az X cég alapdíjat számlázott ki Y társaságnak, melyet egy harmadik (Z) cég rendezett. Ezt követően a vevő kérte, hogy a számlát osszuk meg úgy, hogy annak egy részét Z társaság nevére állítsuk ki. Ez megtörtént, és kiküldtük a számlát 2009-ben Z-nek és Y-nak is. Y társaság rendezte tartozását, Z azonban 2010-ben visszaküldte azzal, hogy nem állapodtak meg Y-nal, ezért nem fizetik ki. Ezt követően X társaság lesztornózta a számlát, és kiállított egyet az eredeti vevő Y felé ugyanazzal a tartalommal. Van-e önellenőrzési kötelezettségünk?

Kérdés: Költségvetési intézmény szolgálati lakás szálláshely szolgáltatáson belül közüzemi díjakat is továbbszámláz. Az önkormányzat által meghatározott bérleti díjon (lakbér) kívül közműdíjak többféle áfakulccsal (5, 18, 25) számlázhatók-e a vendégnek?

Kérdés: Fordított adózást kell-e alkalmazni az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan tűzvédelmi rendszerének alvállalkozó bevonásával történő beépítése során?

Kérdés: Vállalkozási szerződés keretében az általunk megadott paraméterek figyelembevételével felvonó létesítését rendeltük meg irodaépületünkbe. A szolgáltató arra vállalkozott, hogy a tervezéstől kezdve a kivitelezésen át minden szükséges feladatot elvégez. Ennek megfelelően az engedélyezési és telepítési terveket is elkészíti, legyártja a felvonókat és a tornyokat, beszabályozza a berendezéseket, elintézi a műszaki hatósági átadás során felmerülő feladatokat, lebonyolítja az engedélyezési eljárást. A 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet egyértelműen rendelkezik arról, hogy a felvonók létesítéséhez építésügyi hatósági engedélyezésre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. A létesítést követően használatbavételi engedélyre van szükség. Vita támadt mindezen tények ellenére, hogy fordított adózás alá tartozik-e ez az ügylet, melynek eldöntésében kérem segítségüket.

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk. A természetbeni juttatások munkáltatót terhelő szja-fizetésével kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel. Saját konyhát üzemeltetünk. Dolgozóink az étkezésért a nyersanyagnorma + 25% áfát fizetik meg étkezési térítési díj címén (pl. ebéd 205 Ft + 51 Ft áfa). Mivel ez így kedvezményes étkeztetés (rezsiköltséget nem teszünk rá), helyesen járunk-e el akkor, ha a normaköltség x 60% rezsi = 205 x 60% = 123 Ft után fizetjük meg mint munkáltató a 25% szja-t? Természetesen ezt a Magyar Államkincstárnak dolgozónként lejelentjük, és az adó átutalásáról ők intézkednek.

Kérdés: A közérdekű adatokról készített másolat kiadása díjának helyes áfakezelésével kapcsolatban kérem szíves segítségüket. Kérdésem, hogy helyesen jár-e el akkor az önkormányzat, ha a közérdekű adatok kiadásakor áfa hatálya alá tartozó szolgáltatásként kezeli az ügyletet, és arról számlát ad, nem pedig áfa hatályán kívüli ügyletként, a közhatalmi tevékenységre tekintettel? Helyes-e az, ha az ügyintéző munkabérét, illetőleg annak közterheit tekinti a szolgáltatás ellenértékének?

Kérdés: Körjegyzőségünkön a körjegyző az éves költségvetési előirányzat erejéig havonta, egyenlő mértékben fizetett költségátalányt kap személygépkocsijának hivatali célú használata után. A körjegyző saját maga vezeti a költségelszámolását (útnyilvántartás), engedéllyel rendelkező programot felhasználva. A körjegyző és az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester évente megállapodásban rögzítik a költségátalány kifizetésének rendjét (idejét, kifizethető havi maximális mértékét, elszámolások rendjét). Köteles-e a körjegyző a költségátalány kifizetésekor bemutatni a költségelszámolását, vagy elégséges a megállapodásban foglalt nyilatkozata, hogy erről ő gondoskodik? Hivatali előfizetésben lévő rádiótelefon alkalmazott által történő értékkorlátos vagy korlátlan használatának helyi szabályozásakor mire kell ügyelni?

Kérdés: Alapítványunk egyik alkalmazottja 2009 decemberéig saját nevére vett igénybe internetszolgáltatást. 2009 decemberétől azonban költségeit alapítványunk vállalta át. A telekommunikációs cégtől igénybe vett, 2009. december havi szolgáltatásról kiállított számlát nem alapítványunk, hanem munkatársuk nevére állították ki annak ellenére, hogy a jelzett hónapban már alapítványunk fizette a számlát. 2010. januártól a számlák rendben a nevünkre érkeztek, de a szolgáltatás nyújtója nem hajlandó a decemberi számlát javítani, mivel szerinte erre csak a kiállítást követő 90 napon belül van lehetőség, mi pedig későn vettük észre a hibát. Valóban nincs lehetőség a javításra?

Kérdés: Uniós pályázaton nyertes önkormányzat ingatlanberuházása során igénybe vett alvállalkozó reklám-, tájékoztatótábla kihelyezésével összefüggésben alkalmazható-e fordított adózás?