588 talált cikk az adófizetés kifejezésre

Kérdés: Felsőoktatási intézmény – áfaadóalanyként – térítésmentesen számítástechnikai eszközöket kap németországi társaságtól. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége az intézménynek?

Kérdés: Közoktatási intézményként üzemeltetünk középiskolai kollégiumot. Üzemeltetési engedélyünk a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet alapján lett kiadva nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásra. A kollégium kapacitáskihasználására kollégiumi szobáinkat hétvégén és tanítási szünetekben önköltségi áron kiadjuk, valamint vendégszobát tartunk fenn esetleges vendégeink részére, illetve tanáraink átmeneti elszállásolása céljából, melyet szintén önköltségi áron, kapacitáskihasználással adunk ki. Szeretnénk tudni, hogy a 2009. 07. 09-én hatályba lépett általános forgalmi adóról szóló törvénymódosítás alapján fenti szolgáltatásunk kereskedelmi szálláshelynek minősül-e, vagyis hány százalékos kulcs alá tartozik?

Kérdés: Településünkön az önkormányzati árkok tisztítását az önkormányzat elvégeztette egy vállalkozóval, majd az árkok tisztításából származó fát kedvezményes áron értékesítette a település lakói részére. Mindennek eredményeként bevétele keletkezett, melyet kötelező feladat ellátásra használt fel. A keletkezett bevétel után van-e az önkormányzatnak adófizetési kötelezettsége? (Az önkormányzat nem áfaalany.)

Kérdés: Kötelező-e minden számlán, minden esetben feltüntetni az SZJ-számot? Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. § f) pontját hogyan kell értelmezni?

Kérdés: Szervezetünk szociális karitatív tevékenységet folytat. Fenntartóként idősek gondozását szolgáló bentlakásos intézményt tartunk fenn 2009 áprilisa óta. Az épület műszaki átadásakor, átgondolva az intézmény működését segítő szükséges és lehetséges pénzügyi, gazdasági és szervezési feladatokat, könyvelőnk félreértésből, tévedésből – a sürgető decemberi határidőre tekintettel – bejelentette az intézményt az áfakörbe. Ez a tévedés csak 2009 folyamán vált nyilvánvalóvá számunkra. Van lehetőség arra, hogy az áfa alá bejelentkezést visszamenőleg töröltessük? 2009-ben nem folytattunk áfaköteles tevékenységet, így a tévedésből előállt helyzetben sem tettünk olyan intézkedést, amely akadályát jelentené az áfakörből való kilépésnek. Áfakötelezettségünk súlyos kárt okozhat nonprofit, szociális tevékenységünknek.

Kérdés: Az elmúlt évben több alkalommal vettünk igénybe külföldi adóalanyoktól számítástechnikai, illetve tanácsadási szolgáltatást. Gyakran okozott problémát, hogy az e szolgáltatásokról kiállított számláknak mit kell tartalmazniuk? Bizonytalanok vagyunk abban is, hogy egyáltalán áfaalanyok nyújtják-e a szolgáltatást, mivel előfordul, hogy magánszeméllyel kötünk vállalkozási szerződést, aki saját nevében állítja ki a számlát.

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?

Kérdés: Kötelező-e vezetni a beérkező számlák és az előzetesen felszámított általános forgalmi adó, illetve a kimenő számlák és az általános forgalmi adó befizetési kötelezettségének nyilvántartásait, ha TATIGAZD programmal könyvelünk?

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában lévő számítástechnikai berendezéseket szeretnénk ingyenesen átadni iskoláknak. A számítástechnikai berendezések leselejtezésre kerültek, nem jelentenek jelentős értéket. Eddig úgy tudtuk, nem kell áfát fizetnünk az adományozás után. A jelenleg hatályos szabályok szerint kell-e az önkormányzatnak áfát fizetnie az ingyenes adományozás után?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban lévő termőföldön gazdasági társaság FVM-támogatással szőlőültetvényt telepített, és ezzel összefüggésben kérdezzük, hogy a gazdasági társaság milyen feltételekkel idegenítheti el az ültetvényt egy másik gazdasági társaságnak?