788 talált cikk az adózás kifejezésre

Kérdés: Egy pályázat, amellyel külterületi utak felújítására ad támogatást az önkormányzatunknak, 5% önerőt igényel. Az út végpontján lévő vállalkozás megtérítené az önkormányzatnak az önerő összegét. Milyen módon vannak lehetőségei a vállalkozásnak az önkormányzat költségét megtéríteni?

Kérdés: A bevezetett visszaváltási díjakkal kapcsolatban, a reprezentációs céllal vásárolt italok csomagolására felszámított visszaváltási (DRS) díj részét képezi-e a reprezentációs kiadás adóalapjának?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója 2012-ben kötött házasságot. Házassági életközösségük fennállása alatt, 2014-ben vásároltak egy ingatlant, mely akkor kizárólag az egyik házastárs nevére került, annak ellenére, hogy annak megvásárlása a közös vagyon terhére történt. Az ingatlan közös vagyoni jellege nem vitatott a házastárs részéről sem, melyre figyelemmel felmerült a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetése is házastársi közös vagyon elismerése jogcímén. Abban az esetben, ha az ingatlant a közeljövőben el szeretnék adni, miként kell alkalmazni az adózási jogszabályokat? Mi számít a tulajdonjog szerzési időpontjának? Hogyan kell számolni a szerzéstől az értékesítésig eltelt időt? Mi számít a tulajdonjog szerzési értékének?

Kérdés: Kettes adószámmal rendelkező egyházi jogi személy 100 ezer forint összegű fordított adózás alá eső számlát kapott, melynek áfatartalma nem vonható le. Kérem, vezessék le a számla helyes könyvelési tételeit a számla érkeztetésétől az áfabevallás benyújtásával bezárólag, mely levonható pozícióban áll!

Kérdés: Az iskolánk foglalkoztatottjai között szerepelnek sofőrök is, tekintettel arra, hogy iskolabuszjáratot üzemeltetünk. Külföldi kiküldetés esetén a gépkocsivezetőknek járhat a 285/2011. Korm. rendelet szerinti 85 eurónak megfelelő forintösszeg adómentesen? Amennyiben tanárok is a sofőrökkel együtt külföldi kiküldetésen vannak, adó- és járulékfizetés szempontjából a FEOR-besorolás dönti el a napidíj adózásának mértékét?

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat külföldön vásárolt ajándékokat a tanároknak évzáró ünnepségre. A külföldi számviteli bizonylat/nyugta után lesz szja- és szochofizetési kötelezettsége a nemzetiségi önkormányzatnak?

Kérdés: Az alábbi, fuvarozókat, illetve címzetteket (raktározókat) terhelő importáfaköltség átterhelés, átszámlázás útján történő érvényesíthetősége, továbbá a termékek tulajdonosainak adólevonási joga kapcsán merültek fel az alábbi kérdések. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet (UVK) 233. cikkének (3) bekezdése elsődleges kötelezettként a fuvarozók, illetve másodlagos kötelezettként a címzettek esetében is előírja az áruk vám elé állításáért való felelősséget. A vám elé állítás elmaradása esetében az UVK 79. cikke alapján ilyen esetekben behozatali vámtartozás keletkezik. A kötelezettséget nem teljesítő, jelen esetben a fuvarozó és a címzett adósnak minősül, a vámhatóság megállapítja a vámot, importáfát és ezekkel egyetemben a vámbírságot is. A fuvaros vagy a címzett a hivatkozott kötelezettség megszegése esetében megfizeti az importáfát. Az importáfa levonása kapcsán azonban tartalmi és formai feltételt is megállapít az Áfa-tv. A fuvarozók/címzettek (jellemzően raktárosok) által a nyújtott szolgáltatás járulékos költségeként továbbszámlázott importáfa levonásba helyezhető-e a tulajdonosi oldalon?

Kérdés: Díszpolgári címként adott ajándék adózásával kapcsolatban két különféle válasz jelent meg, a Költségvetési Levelek 349. számában a 6166. számú, illetve a 354. számában a 6250. számú. Rendelet alapján adott díszpolgári címhez adományozott tárgy után milyen adókötelezettség terheli mind az ajándékozót, mind az ajándékozottat?

Kérdés: Önkormányzatunk egy beépítetlen belterületi ingatlant szeretne értékesíteni. Építési teleknek minősül, nagysága 50 m2, formája, elhelyezkedése alapján, az előírt építési szabályok betartása mellett nem lehet rá építeni. Ebben az esetben is áfásan kell értékesíteni?

Kérdés: Az önkormányzatunknak helyiiparűzésiadó-visszafizetési kötelezettsége van, előre látjuk, hogy valószínűleg késve tudjuk ezt visszafizetni. Ezért az Art. 65. §-a értelmében késedelmi kamatot kell fizetnünk az utalásnál. Az adózóknál a helyi iparűzési számlájukon nyilvántartó programból technikailag csak az eredeti túlfizetés utalható kamat nélkül. A kamatot az önkormányzat költségvetési számlájáról utaljuk külön feljegyzés alapján? Ha a kamatot külön utaljuk, akkor ebben az esetben van-e kiutalási összeghatár, mert a kiutalási összegtől függően a kamat összege változó?